NEHAZUGGY

Amikor a józan paraszti ész győzedelmeskedik

Lázár Gergő | 2020. Április 9, Csütörtök | 10:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Egy feröeri állatorvos, egyben kutató lényegében megfékezte a koronavírus-járványt a szigetországban. Ez a kijelentés még csak nem is túlzó, Debes Christiansen egészen pontosan ezt tette, amikor átalakította a lazacok megbetegedéseit vizsgáló laboratóriumát a koronavírus kimutatására használható laborrá. Az igaz ugyan, hogy a Ferörer-szigeteken mindösszesen 52 000 ember él, ez azonban semmivel sem kisebbíti Christiansen érdemeit, hiszen a világ gyakorlatilag legtöbb országának vezetői és kutatói előtt járva gondolta úgy már januárban – Európában március első hetéig igen kevesen vették komolyan a járvány váható következményeit -, hogy szükség lehet egy, a járványt kimutatni képes tesztlabor létrehozására.

Christiansen nem gondolkodott sokat és beszerezte a szükséges felszereléseket. Ekkor még nem volt harc a különböző orvosi eszközökért, ezért viszonylag rövid idő alatt átalakította az addig lazacok kutatására specializálódott laboratóriumát. Ennek a vizsgálati laboratóriumnak a szükségességét egy 2001-es vírus okozta, amely a szigetország lazacállományát megtizedelte, és amely állomány egyébként az ország exportjának igen komoly részéért felelős. Azonban jelenleg ilyen veszély nem fenyegeti a Feröer-szigeteket, ezért a kutató a fontosabb dolgokra koncentrált, és az időközben kialakított laboratóriumában mostanig lényegében letesztelte az ország lakóinak több, mint 10 százalékát. Ez még egy ilyen alacsony népességnél is elég komoly eredmény, főleg ha azt nézzük, hogy Christiansen elmondása szerint, ha szükséges lenne, akár napi 1000 tesztet is el tudnának végezni.

De hogy hazai kontextusba helyezzük a történetet: Magyarországon az utóbbi hetekben összesen mindösszesen mintegy 28 000 tesztet sikerült elvégezni, ami alapvetően elégtelen ahhoz, hogy még időben lokalizálják a friss fertőzötteket. A kis szigetország lakói azonban még időben kaptak segítséget, ezért sikeresen izolálták a betegséggel megfertőzötteket, akiket karanténba helyeztek. Ezek után úgy hiszem, nem okozok nagy meglepetést azzal, hogy elmondom: eddig senki sem vesztette életét az országban. Sőt, a tervek szerint április 20-án a bölcsödék, óvodák, valamint általános iskolák is ki fognak nyitni és a sportélet is újraéled, noha egyelőre még nézők nélkül.

Elég volt egyetlen józanul gondolkodó orvoskutató ahhoz, hogy több tízezer ember életét könnyítse meg és vélhetően akár több tucat ember életét mentse meg. Christiansen szerint még csak túl nagy erőfeszítést sem követelt az átállás emberek tesztelésére, mint mondta: nem volt valami nagy hókuszpókusz. Majd hozzátette:

Nagyon könnyű alkalmazkodni. Az összetevő az egyetlen dolog, amit megváltoztattam. Normális esetben ezek halak vírusához vagy baktériumához használatosak. Egyszerűen megváltoztattam három összetevőt, amelyek specifikusak a koronavírus tekintetében.

Ezek után már csak az érdekelne, hogy ha egy szigetország halakkal foglalkozó állatorvos-kutatója képes volt időben felismerni a koronavírus okozta veszélyt és képes volt a laboratóriumát rövid időn belül átalakítani a hatékony védekezés céljából, hogyan lehetséges az, hogy a világ vezető hatalmai, dollár milliárdokkal a hátuk mögött nemhogy képtelenek voltak felmérni a valós veszélyeket, de még most is ott tartanak, hogy kell-e teszteni, vagy sem? Értem persze, hogy egy picike országról van szó, azonban ez nem igazán változtat azon a tényen, hogy gyorsabban és hatékonyabban cselekedett, mint a magát fejlettnek nevező nyugati világ hatalmas része.

Lehetséges, hogy a józan észre kellett volna hallgatni? A statisztikák és különféle adatsorok böngészése helyett a valóságra kellett volna koncentrálni és arra, hogy komolyan kell venni minden fenyegetést. Egy „falusi” orvos megmutatta a világnak, hogy nincs szükség több milliárd euróra, különböző logisztikai felszerelésekre, sőt, még a fejünk felett őrködő katonákra sem ahhoz, hogy helyes döntéseket hozzunk. Nyilván nincs semmi értelme bezzegferöerezni, de érdemes lehet levonni a következtetéseket ebből az esetből, hiszen könnyen lehet, hogy a koronavírus-járvány csak valaminek a kezdetét jelenti.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!