Október 29,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Fénylő piramisok árnyékában

Az egyiptomi gízai piramisok és a Szfinx látványa legalább képeslap szintjén, vagy a történelemkönyvekből sokak számára ismert. A piramiscsoport három különböző nagy piramisból és több kisebből áll.

A három nagy piramis alapvetően ugyanolyan első látásra, de közelebbről szemlélve őket mégis jelentős különbségek lehet felfedezni rajtuk.

A pszichológiában, a motivációkutatásban, a coaching, tréning és szervezetfejlesztések során rongyossá használt egyik alapvetés a Maslow-piramis. Nagyon leegyszerűsítve ez kb. 70 vet elmélet arról szól, hogy milyen sorrendben, milyen egymásra rakódott szinteknek megfelelően priorizáljuk mi, egyszerű átlagemberek, a szükségleteinket, vagyis milyen jellegű céljaink lehetnek az életben és mik azok a motivációk, amelyek aktiválásával ezeket a célokat megpróbáljuk elérni.

Maslow a modelljében öt szükséglet szintet határoz meg. Ezek alulról felfelé épülnek egymásra úgy, hogy először vannak a hiány alapú szükségletek (H az ábrán), és azok kielégítettsége után aktiválódnak a növekedés alapú szükségletek (N az ábrán).

/   \

/ önmeg-\

/     valósítási     \

szükségletek (N)   \

__________________________

/ a megbecsülés szükséglete (H) \

_______________________________

/ a közösséghez tartozás szükséglete (H) \

______________________________________

/                biztonsági szükségletek (H)              \

_________________________________________

/                    fiziológiai szükségletek (H)                      \

_____________________________________________________

Mint látható, egy több szintű hiány alapú szükséglet-kielégítettségre épülnek az önmegvalósítási szükségletek összefoglaló néven jelölt növekedés alapú szükségletek.

Azt gondolom, hogy ez a struktúra a legtöbb embernél és embercsoportnál, közösségnél, társadalmi egységnél is így működik, illetve akkor működik fenntarthatóan, ha ilyen struktúrában érvényesül az adott embercsoport, közösség vagy társadalom minden egyes tagjánál. Ha túl nagyok az adott közösség egyes tagjai között a szintbeli különbségek, akkor az a közösség szintű piramis előbb-utóbb megbicsaklik, eldől.

Azt is gondolom, hogy közismert, hogy a Magyarországnak nevezett társadalomban egyéni szinten nagyon nagy különbségek vannak az egyes emberek, csoportok piramisainak súlypontjaiban. A három gízai piramis analógiájára mondhatjuk, hogy van egy olyan piramis, a legromosabb állapotú, amelynek a teteje a bőven hiány alapú szükségleti szinteken belül, a fiziológiai és a biztonsági szükségletek találkozása körül van. Ez messze a legnagyobb alapterületű piramis. 

A második piramis még nem kopott le ennyire, az kb. a közösséghez tartozás és a megbecsülési szükséglet különböző mértékben lekoptatott szintjeinél áll még. Erősen koptatja éleit a harmadik piramis felől fúvó “ők-mi” szél.

A harmadik piramis köszöni szépen, fittyet hány – legalábbis kívülről ez látszik- az időjárás viszontagságaira, valószínű hogy egy különleges gránitból készült, annak minden szilárdságával.

Brit tudósok régóta foglalkoznak az egyiptomi piramisok feltárásával, megismerésével, állagmegőrzésével, és egész szép eredményeket tudnak felmutatni, de sokáig ők is értetlenül álltak annak megértése előtt, hogy a koronavírusos szél hogyan hat a három piramisra a Kárpát-medence közepén.

A közelmúltban azonban mégis sikerült áttörést elérniük. Mindkét helyen van ugyanis a három nagy piramis mellett egy negyedik óriás is. Az egyiptomi negyedik egy oroszlántestű és emberfejű lény lett, míg a Kárpát-medencei negyedik óriás alakja unortodox módon a legfelsőbb szintjén, az önmegvalósítási szükséglete szintjén deformálódott úgy, hogy az elmúlt évek során NER-csiszolópapírjával lekoptatta az első két piramis tetejét úgy, hogy közben a lekopott részek saját lábazatára átkerülve teljesen elveszítették közpor jellegüket.

A negyedik óriás Egyiptomban a Szfinx.

Azt is lehet tudni, hogy a Szfinxet története során többször eltemette a homok, és ma már veszélyeztetett műemlék. Egy régen letűnt korszak emléke. Arra is emlékeztet, hogy ha nehéz időkben – pl. koronavírusos időkben – tudnak úgy is fújni szelek, hogy nem csak a védtelen piramisok tetejét koptassák, de a lemálló homokszemcsék tömege, a két első piramis hiány alapú szükségleti porszemcséi, a Szfinxet is maguk alá temethetik.

A negyedik óriást Egyiptomban a helybéliek Abu’l Hól, azaz a Rettenet atyja néven ismerik.

másikszempont

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!