Április 3,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Orbán semmit nem akar, ami ne lenne már most is az övé? Francot nem

Eddig is egészen pontosan tudtuk, csak éppen nem sejtettük. Vagyis sejtettük, de úgy voltunk vele, mint a gyerek. Ha nem figyelünk oda, ha befogjuk a szemünket, akkor az ocsmányság ott sem volt, de legalábbis elmúlik, eltűnik. Akkor is, ha mégiscsak ott volt. Nos, jelentem: nem tűnik el. A szar marad, virágzik, magot érlel, elszórja, szaporodik. Kissé érdekesen lírai képet sikerült pingálnom, de ezekben a vérzivataros időkben nézzék el nekem.

Szóval tudtuk eddig is, hogy Orbánéknak ez a helyzet is arról a két dologról szól, ami mindennél fontosabb. Mindig is fontosabb volt és mindig fontosabb marad. Ez a két dolog: pénz és hatalom. Kicsit érdemes szétbontani: Orbán hatalma és a vazallusok pénze. A pártlapok visongva ünneplik azt a szép tervet, hogy először a sajtót kell elhallgattatni, akkor – ha már senki más nem írhat, nem publikálhat – végre csak ők maradnak színen. Ez mondjuk érthető, máshogy esélyük sincs növelni az olvasottságot, csak úgy, ha egyszerűen nem lehet mást olvasni. Kibontakozhatnának végre, mert akkor már csak az egyik tehetségtelen fasznak kellene megverekednie a másik tehetségtelen fasszal, egyenlőbbek az esélyek.

Az egyik ilyen pártlapban a kizárólag jelzős szerkezetekkel operáló szerencsétlen – mert lássuk be, a másik külsejét kifigurázni mégis egyszerűbb és népszerűbb a korlátolt rajongótáboron belül, mint érvekkel ütköztetni az érveket – azon visong, hogy egy valamilyenfrizurás el akarja venni a pénzt Orbántól. Most – mondá a propagandista -, ezekben a vészterhes időkben is támad az Unió minket – pardon, őket – és van pofájuk azt hazudni, hogy a magyar kormánynak az ő feje a saját hatalmát akarja totális diktatúrába fordítani. Ugyanez a propagandista – és még harminc másik – azt akarja elhitetni a saját bégetőivel, hogy minden más országban is rendeleti kormányzást vezettek be a koronavírus miatt, itt is arra van szükség és nem szabad megkötni őfőméltósága kezét holmi korlátozásokkal, mert a koronavírus legjobb ellenszere a teljhatalom. Lehetőleg örök időkre szólóan. Aki ezt nem látja be, az rohadt hazaáruló, börtönbe vele, bár radikálisabb megoldásokra is lenne vevő a konzervatív keresztény oldalon.

Arról elfelejtik tájékoztatni a drágaszép olvasóikat – nevezzük így az előemésztett táp fogyasztóit -, hogy nem, sehol nem vezették be a rendeleti kormányzásnak azt a korlátozásmentes formáját, amit az ország lakóit a saját karrierje érdekében bármikor az árokba rúgó szervilisek meg fognak szavazni a jövő héten. Merthogy – hangzik az egyik hazugság a sok közül – csak akkor tud intézkedni hatékonyan a jómagyar kormány, ha ez a lehetőség nincsen korlátozva. Demokratikusan. Jó, tudom, kurvarég nincsen demokrácia ebben az országban. Orbán Viktor van, aki a sajátjaiból összetákolt kormányt irányítja, saját képére fabrikált választási törvény van, a szavazók felének támogatásával kormányra vergődött párt kétharmaddal uralkodik a parlamentben, az Alkotmánybíróságtól kezdve az Állami Számvevőszéken át közmédiáig és a Nemzeti Bankig mindenhol pártkatonák ülnek, a legfőbb ügyész puszipajtás, tehát akár így is maradhatna minden, mert ez már önmagában lehetővé teszi az egyszemélyi kormányzást. Nem csak lehetővé teszi, Orbán él is ezzel a lehetőséggel.

Akkor meg mi a cakkos francnak kell immár dekraláltan is diktatúrát hirdetni? Azért, amiért sok más dolog is történik. Mert fosik a főni és fosik az udvartartás. Mi van akkor, ha elvész a kétharmad? Ez be tud következni. Akkor is, ha most nem tűnik túl közeli lehetőségnek. Ha bekövetkezik, a parlament elkezdhet üzemszerűen működni. Például nem hosszabbítja meg a rendeleti kormányzást. Mert ne tévedjünk, most is az van – jogosan, ilyenkor szükség van az ilyesmire a gyorsabb döntések érdekében -, de a határidő lejárta után megszűnik, akkor a parlamentnek ismét meg kell hosszabbítania. Ez most nem gond, akár harminc éven át is biztosítható a fenntartása. Ha semmi nem változik. De mi van, ha kidől néhány képviselő? Akármilyen okból. És új választást kell kiírni a helyére? És elvész a fideszes kétharmad? Ez előfordulhat, elő is fordult már. És mi van, ha éppen lejár a rendkívüli felhatalmazása Orbánnak (elvileg persze a kormánynak), automatikusan lejár, mert ha időkorláthoz kötött, azon még rendelettel sem lehet változtatni, a többé nem kétharmados parlament pedig nem hosszabbítja meg? Esetleg a migráció miatti rendkívüli állapotot sem hosszabbítja meg, amit már öt éve fenntart a kormány akkor is, ha semennyi menekült nem fenyegeti az országot?

Fasza persze, hogy a posványmédia – és a magát ellenzékinek hazudó, de egyre gyakrabban a kilógó lólábon keresztül zuhanó – független média egymásra licitálva bizonygatják, hogy nincs itt semmi látnivaló, Orbán semmit nem akar, ami ne lenne már most is az övé, mi a fasznak kell harcolni valami ellen, ami már amúgy is érvényben van. Mindez azonban  ordas hazugság.

A karám ugyan körbe van kerítve, zárva a kapu is, de a lakat még nincs rajta. Ezt akarja orvosolni az a törvény, amit az árulók át fognak tolni jövő kedden. Ezért vergődik a komplett posványmédia. Az egésznek semmi köze nincs a járványhoz.

Nem tudok Európában egyetlen olyan politikai tömörülést sem, amelyik ilyen gátlástalanul igyekezne felhasználni az emberek félelmét. Egy olyan banda sincsen, amelyiknek lenne pofája a saját hatalmának bebetonozása érdekében felhasználni egy világjárványt. Ebben az országban most egészen pontosan ez történik. Most, amikor a társadalmat partnerként kellene kezelni, amikor valóban félre kellene tenni a politikai nézeteket és együtt kellene működni a pártoknak egymással, a kormánynak a lakossággal, semmi ilyesmi nem történik. És ez nem az ellenzéken, nem is a lakosságon múlik.

Más országokban elmondják, hányan és hol, mely térségekben fertőződtek meg. Elmondják, hányan haltak meg a vírus következtében (még akkor is, ha egyéb egészségügyi problémája is volt a betegnek, de a halálát a vírus okozta), elmondják azt is, ha valami nem jól működik, ha nincs elég felszerelés, ha hibázott valaki – akár a kormány -, ha helyenként nagyon nagy a baj. Bejárják a sajtót a kórházak folyosóin fekvő betegekről készült videók, a kétségbeesett orvosok és ápolók felhívásai, a koporsókat szállító konvojokról készült képek. Ez Magyarországon már most sem lenne lehetséges. És a cenzúra csak ezek után jön.

Nagyon, de nagyon komolyan kérdezem: ha az olasz, spanyol, francia kormány nem akarja elhallgattatni a sajtót, nem akarja börtönnel fenyegetni azokat, akik ezekről a dolgokról tudósítanak – pedig lássuk be, ezek a tudósítások a fideszes számrendszer alapján tökéletesen alkalmasak a pánikkeltésre, a lakosság riogatására és ezzel akár a védekezés hatékonyságának csökkentésére -, a magyar kormánynak miért a sajtó elhallgattatása és fenyegetése legfőbb gondja? Ha más országok kormányai nem a korlátlan hatalom megszerzésén dolgoznak a járványra hivatkozva, Orbán miért? Ha más országokban a hadsereg a lakosság ellátásában vesz részt, Magyarországon miért nem? Ha más országokban az egyház a rászorulók mentésén dolgozik, Magyarországon miért nem? Ha más országokban a kormány partnerként bánik a polgáraival – akkor is, ha a magyarnál szigorúbb intézkedéseket hoznak meg, ilyen például a kijárási tilalom -, folyamatosan párbeszédet folytat velük és nem próbálja eltitkolni azt sem, ha nagy a baj, akkor nálunk miért?

Elárulom: más országokban – miközben éppen elég aljadék van máshol is – nem az ellenzéket és nem a saját polgárait akarja legyőzni az ország vezetője. Itt meg igen. Más országban nem kapna segítséget az ország vezetője arra, hogy a saját hatalmának megerősítésére használjon fel egy egészségügyi veszélyhelyzetet. Itt meg igen, kap segítséget. Az udvartartása, a pártkatonái, a posványmédiája, kollaboránsok hada ezen dolgozik. A diktatúra és a cenzúra tökéletes és végleges kiépítésén. Amikor eljön az ideje – el fog jönni, bármennyire hihetetlen most – és a vádlottak padjára kerül minden szemétláda, akinek ott a helye, sokkal, de sokkal súlyosabb vádakkal kell majd szembenézniük, mint akár egy vagy két hónappal ezelőtt is azt gondoltuk volna.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.