Október 30,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Sikerként tálalt pofáraesések sora, amerre a szem ellát

Süt a nap, csicseregnek a madarak, náciznak a nácik. Ez egy új magyar életkép, amit vagy képes az ember a helyén kezelni, vagy nem. Bevallom, nekem naponta nyílik ki a pitypang a zsebemben, amikor munkakörileg megmártózom a magyar belpolitikának becézett híg fosban és időnként eltöprengek rajta, vajon mi lesz a vége ennek a vérgőzös vonyításnak. Azt mindenesetre eldöntöttem, hogy amikor majd Mészáros Lőrinc már nem lesz annyira civil polgár és nem nagyon mondogathatja senkinek, hogy távolodjon el tőle (mert a vezetőszár korlátozza erősen a lehetőségeket), azt én élőben akarom látni.

Arra is nagyon kíváncsi vagyok, hogyha nem politikai kitartottként, hanem saját erőből kell esetleg megélni a nyakunkba szakadt kultúrharcosoknak, nemzeti rendezőknek, művészeknek és még művészebbeknek, akkor hányan fognak úgy dönteni, hogy visszatérnek a szülőföldjükre prófétának.

Az megvan mindenkinek, amikor nemzetiék kórusban vonyítottak a klímavédelem ellen, most meg rettentően klímavédők lettek? No, nem az eszük jött meg, csupán szembesültek azzal a ténnyel, hogy bármennyire óbégatnak csoportosan és szólóban, ezzel a helyzettel nem tudnak mit kezdeni. Erre úgy döntöttek, akkor az élére állnak. Speciel az sem fog menni, de azért erőlködnek zajosan, hátha a tápcsatornájuk felső végén kiadott zaj el tudja nyomni az alsó végén spontán feltörő hanghatást. Nem tudja, legfeljebb zajos büdösben élvezi mindenki a nemzeti létet. Akár akarja, akár nem. Márpedig normális ember egészen biztosan nem akarja.

És arra emlékszik valaki, amikor eldöntötték, hogy a lakájmédia el van nyomva? Aki tud számolni, az hamar jelezte a kormányszócsövek túlnyomó számát a független médiához viszonyítva. Hosszas jajveszékelést követően derült ki a valódi probléma: az fáj a drágáknak, hogy a kevés ellenzéki portált többen olvassák, mint a sok fideszest. Ezt persze már nem akarták tovább feszegetni, ezért némi irányváltás után jött az, hogy a független média hazudik. Ez sem volt egy hosszú életű találmány, mert a rohadék valóság megint ott jött szembe a sarkon. Tényszerűen lakájék nagyságrendileg több sajtópert veszítettek, mint a függetlenek. Szóval ezt sem érdemes tovább feszegetni, de valami csak kell. Jött a következő kínkeserv: a független média nem is független, mert a pirézek (ide be lehet helyettesíteni bárkit, aki aktuálisan a Fidesz ellensége) pénzelik. Ez meg már annyira szánalmas, hogy röhögni sem lehet rajta. Nem elég, hogy iszonyatos összegű közpénzből működtetik a szócsővé silányított egykori közmédiát, hogy további őrült összegeket ölnek kormányzati tájékoztatásnak hazudott propagandába, hogy az állami vállalatokon keresztül a saját propagandájukba öntik a reklámbevételeket, de még csak különösebb eredményt sem tudnak elérni vele, ezért még hangosabban vernyákolnak.

Aztán ott van a kultúrharcnak nevezett bazári komédia. Küzdenek erősen, de ettől még mindig nem tudnak kielégülni. Na, majd erőből megoldják, ahogy minden mást is szoktak. Itt megint léket kapott a nagyszerű elképzelés, de legalább kibasztak mindenkivel. Igaz ugyan, hogy a véreres kínlódás ellenére sem sikerült felvonultatni zseniális jobboldali művészeket (semelyik területen), de legalább belegyömöszöltek a nemzeti alaptanterv nevű szütyőbe néhány nyilas szerzőt és most ennek örvendeznek nagy erőkkel.

Sikerként tálalt pofáraesések sora, amerre a szem ellát. Most azt találták ki agyatlanék, hogy márpedig a liberálisok és a baloldaliak (azt természetesen minden esetben ők döntik el, ki micsoda) egyszerre nácik és kommunisták. Ez meg arról jutott eszükbe, hogy egyre kevésbé hat a varázslat (ne nevezzük már nácinak őket, mert akkor majd minek nevezzük később és ne hívjuk diktatúrának ezt a búvalbaszott rendszert, mert majd nem lesz jó szavunk, amikor tényleg diktatúra lesz), egyre többen mondják ki a nyilvánvalót. Erre az a válasz, hogy a propagandisták – a pártlapoktól Hollikék Pityukájáig – kötelékben kezdtek jajveszékelni és kórusban ordítják a hülyeségeiket. Ezzel meg csak annyi a baj, hogy őfelcsútisága a tahó portás kezét szorongatva szavalta bele a kamerába az ő liberális hitvallását nem oly nagyon régen. Meg még az is probléma, hogy az összes próbálkozásuk – a közmunkától a jelszavakig, a szülésre inspirálástól az iskolában tervezett agymosásig és a mindent beterítő propagandáig – lopott. Zömmel náci találmányok ezek. Szóval ez a remek ötlet éppen úgy fog bejönni, mint a többi. Sehogy. Ez van, amikor egy gipszfaragó a legokosabb ember a miniszterek elnökének környezetében.

Ja, azt említettem már, hogy lassan Orbán összes reménybeli harcostársa bukik? Akkor jó.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!