Ott, ahol egyetlen ember dönt mindenről, eleve kódolva van a bukás. Reménykedjünk, hogy még megéljük, de azért az unokáink sorsa sem akármi. (József)
Jó éjszakát kívánok! Mindenkinek.
…és akkor éljen a világbéke. Körülbelül ennyit bírt mondani a kormány új üdvöskéje, Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár a Mandinernek adott interjújában. Erről eszembe jut a remek vígjáték, a Beépített szépség, Sandra Bullock és Michael Caine remeklésével. Akik látták, tudják, hogy egy krimiszál egy szépségversenyre vezet el. Csupa-csupa szép vagy nem annyira szép, de buta, üres fejű tyúkocskák keverik a kását. Akik körülbelül a bemutatkozó produkciójukban annyit azért ki tudnak nyögni: ja, és éljen a világbéke. Hiába, ezek a lányok nem lehetnek egyszerre szépek meg okosak is. Pedig azért az gyakran összejön. Ez egy filmben még humoros is, de ha arra gondolok, hogy ez a frissen kinevezett lány, „Babits szavaival a soha meg nem elégedés emberének tartom magam” és szívügyének tartja a bolygónk megőrzését és gazdagságának fenntartását.
Szerencsére, mindig sürögtek-forogtak körülöttem okos, nyílt, intelligens, laza lányok és fiúk, kimondottan élveztem a társaságukat. Ha közöttük a bolygónkat megőrzöm hitvallás vagy intelem vagy a franc tudja mi, elhangzott volna, hát ki-ki vérmérséklete szerint kapta volna a kezét a szájához – a diszkrét röhögés elfojtására.
Most már komolyan sajnálom a Rácz Zsófiát: jól kicsesztek vele is. Először, ugye, hogy kivételezettként érte módosítottak törvényt. Már egy nagy fekete törpe ezért. Másodszor, egyre inkább kiderül, hogy nem nagyágyút ültettek a helyettes államtitkári székbe. Harmadszor pedig, az nem megy máról holnapra – csak kivételes tehetségeknél -, amíg átveszi például a mentor Novák asszony Fidesz-hamis beszédét, különös tekintettel a ferdítésekre, hazugságokra. Egyszóval, a NER-kommunikációra. Sajnálom Rácz egyetemistát, mert így is, úgy is, rosszat tesz magának: ha átveszi a papagáj kommandó tagja szerepet, akkor azért; ha saját kútfőből ennyire képes, akkor azért.
Azt nem tudom, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumban (változatlanul rettenetes elnevezésnek tartom), kell-e dolgozni a fizetésért, de azt tudom, hogy egy egyetemen illik részt venni az okításban. Általában a civileknek nem adják erőfeszítés, tanulás nélkül a diplomát. Ez ugye már huszonkét évesen kettő komoly elfoglaltság lenne, de akkor még be kell járnia az országot Zsófiának, hogy megismerje a fiatalok gondjait. Mert nem ismeri – honnan is? Ezért valahogy úgy kellett volna kezdeni, mint általában minden fiatal teszi: tanulás, ha szerencséje van, munka – közben szippantani egy kis valódi életszagot és nem rózsaszín lepketáncot lejteni – a semmire. Azt mondja:
Én sem hobbiból járok három éve jogi egyetemre, nem tennék így, ha úgy gondolnám, hogy nem szükséges és fontos a felsőfokú végzettség.
Ja, így utólag nem nehéz kiizzadni egy diplomát, biztos állással, biztos jó fizetéssel. Az a nagy magyar helyzet, hogy nem mindegy ám, hogy a tudásért vagy csak egy pecsétes papírért tanul valaki – szerez szaktudást, műveltséget, hátméghogy elismerést. Az meglátszik általában az emberen, tisztelettel, Rácz Zsófia. Nem tudom, hogy a gerincével hogyan áll, de lehetett volna nemet mondani a kinevezésre, már csak azért is, hogy ha netán találkozik korabeliekkel, ne kelljen lelkiismeret-furdalástól gyötörten a szemükbe nézni: én kivételezett vagyok, más, mint te. Rohadt helyzetben lesz a minisztériumi lány, mert még megesik vele az a szégyen, hogy neki kell tanulni a fiataloktól. Ha jól palástolják, talán nem szánakoznak rajta az ifiklubban.
Kivételezett. Sajnálom Rácz Zsófiát, már fiatalon lett belőle Orbán-báb
Mi, fiatalok nem akarunk feltétlenül asztalt borogatni, egyszerűen csak azt kérjük, hogy adjanak még több széket az asztalnál.
Az ő széke megvan már, ilyen baromságokat pedig bárki tud mondani – cafrang nélkül. Azt pedig én egyáltalán nem látom és nem hiszem, hogy a magyar fiatalok egyszer csak nem borítják fel az asztalt (is), mert nagyon elegük van éppen a Rácz-féle semmitmondásból. Bizony, az ifjúság hajlamos arra, hogy felbőszültében forradalmi hevülettel küldje el a mindenkori zsarnokot, az emberi életükért és a jövőjükért. Nagyon türelmetlenek bírnak lenni, ha magasról letojt urak/hölgyek csiki-csukiznak velük. És ezen nincs az a Rácz, aki segíteni tudna. Vagy…
Azt nem tudom, hogy a fejlett Nyugaton jobban állnak-e székből, de az biztos, hogy aki akarja, aki dolgozik érte, aki egyenlő feltételekkel és jogokkal küzd a helyéért, annak ott sikerül is. Előbb-utóbb lesz még kényelmes fotelje is. Erre hajtanak a magyar fiatalok, ha esetleg eddig erről nem tudott volna a helyettes államtitkár, akinek egyből fotelt raktak a feneke alá. Van a székfoglaló játék. Sokféle változatban, emlékszem szerettük mi is.
Szerencse, ügyesség. A játékban így működik. A valóságban azonban nagyon sok az Orbán diktálta ócska játékban a kieső fiatal. Egyre kevesebb a szék itthon számukra. Rácz Zsófiára nagy karrier vár: lehet belőle Selmeczi Gabriella, Czunyiné dr. Bertalan Judit, Varga Judit, és lehet mentorának, Novák Katalinnak utódja is. Fidesz pártkatona – csak még egy kicsit öregedjen hozzá, van még mit tanulnia, de egyáltalán nem reménytelen eset ő a NER kebelében. Addig én is Babits szavaival mondanám:
Kopaszon maradtunk fosztott termeinkben. / Tört ablakunkon át befütyül a sok szél / úgy, hogy meg sem értjük egymást: / egyik szél erre fúj, másik szél arra fúj; / mi pedig különös táncot táncolunk: / ez a tánc a süketek tánca.
Ha igaz volt ez 1923-ban a meghasonlott nemzetéről, akkor 2020-ban százszorosan az. Akar valamit kérdezni, Rácz helyettes államtitkár?
Az önök véleménye
Szenzációsak drMáriás alkotásai. Azt hittem én vagyok a legbutább Magyar honban, mert fogalmam sincs, hogy az afrikai sertéspestisnek mi köze van a magyar kenyér árához. Úgy látom a nálam sokkal felvilágosultabb és okosabb emberek sem értik. (Zebike)
Én értelek, bizonyára a festményekre reagáltál. A művész nem a hitet, hanem az ábrázolt személyeket gúnyolja a maga eszközeivel. Én így érzem, ismerve az alkotó munkásságát. Más meg máshogy érzi, de biztos, hogy nem minket akar bántani, hanem az álkeresztényeket ezzel a motívummal. (Lajos)
Annyira szomorú ez az egész. A per, a fenyegető levelek. Mit akar ez az alja népség? Miért úszítják egymás ellen az embereket? Polgárháborút akarnak kirobbantani? Kiírtani mindenkit aki nem ért egyet velük? Nagyon sok kérdés motoszkál a fejemben, egy biztos nem lesz ennek jó vége. (N. Csabáné)
Hát persze, hogy azt akarják, hogy mindenkinek szép, egységes neve legyen: “Kuss, pofa be!”. 😡 Aki pedig ezt nem fogadja el, az takaródjon, különben kicsinálják, tönkre teszik… (Hortenzia)
A mindenkori aktuális magyar kormányok sosem úgy tekintettek a MÁV-ra, mint egy szolgáltató piaci résztvevőre, hanem mint szociális foglalkoztatóra. (Tibor)
önkéntes munka csak az,amit a cöf csinál? mert a többi civil szervezetet igyekeznek ellehetetleníteni! (bertalan)
Így írtunk mi
Hogy végre befogjuk a pofánkat
Pistike a kormány lelki támogatásával jött létre
A hajléktalanság betiltása már az odafigyelés jele?
Nincs itt semmiféle megfejtésre váró orbánista magyar titok
És itt a süketek párbeszédének a vége
A nap kommentje:
A regnáló maffiahatalomnak semmi sem drága. Amúgy is hibátlanul alkalmazza az “oszd meg és uralkodj!” elvet, de az önkori választások eredményei láttán – úgy tűnik – be kell még keményíteni… Hogy a bekeményítésben kik, milyen szerepet játszanak, játszhatnak, az számára nem fontos, a lényeg az eredmény! A magyart pedig köztudottan nem nehéz a magyar – vagy akárki más – ellen hergelni… (Attila)
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.