Október 20,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Videjók

Ez van! A propaganda nem ismer műfaji határokat! 

A darált diót ízre helyettesítő „dejó” mintájára megérkezett a hétköznapi videókat kiváltó kormánypárti videjók műfaja. Előre elnézést kérek a T. Szerkesztőségtől, hogy az ezt a trendet illusztráló produktumot – ahelyett hogy egy betűszín-váltásos hivatkozás mögé rejteném a linkjét – idetolom a nyájas olvasók szeme ügyébe – de egyszerűen ezt mindenképpen látniuk kell, nem léphetik csak úgy át, mint egy hóolvadás táplálta pocsolyát! 

Nem a följebb bukott hol lik, hol Hollik Istvánt fölváltó új kormányszóvívő bemutatkozó kisvidejójáról van szó, amelyben jeges egyszerűséggel letegezett egy egész nemzetet. Tette ezt piros-fehér-zöldbe maszkírozottan, álnéven. A Szentkirályi Alexandraként bebutatkozó (bocsi, kissé náthás vagyok!) jelenséget ugyanis korábban Szalay-Bobrovniczky Alexandraként ismerhettük volna meg, ha erre budapesti főpolgármester-helyettesi teljesítményével bármilyen okot szolgáltatott volna. Részemről semmi gond, felőlem nyugodtan felveheti bármely fideszes népződmény valamely magyar világmárka nevét. Mily menők lennének az ily nevek: Unicum Szilárd, Pick Lajos, Túró Rudi Máté!… Az eredeti családnév elhagyása más előnyökkel is kecsegtetne. Felzúdulásra adna okot, ha Németh birkozóalapítványának milliárdjai tovább gyarapodnának – de ha Unicum Szilárdhoz vágnának valahányszázmilliót, az ugye már más lapra tartozna. A Kósa mama (Kézcsókom küldöm!) is zavartalanul terebélyesíthetné vállalkozásbirodalmát Pick Lajos édes jó anyukájaként. Kocsis felesége is bántatlanul szaporíthatná balatoni ingatlanjainak számát 

Túró Rudi Máténéként.

Valójában erről a videjóról lenne szó; érdemes jól megnézni, mielőtt a Disney – szerzői jogai okán – letiltatja mindenünnen.

Bevallom, keresem a szavakat. A közpénzből dőzsölő Alapjogokért Központ KözpontInfója valamiféle karácsonyi vicc lenne? Aligha erre van most hangolódva a közhangulat – bár a forralt bor továbbra is rendesen fogy. 

A Csillagok Háborúja című film inspirálta errorvideóba  – amely a magyar politikai helyzet sajátos (híveik retardált részének szánt) értelmezése – kis koncepcionális hiba csúszott. A filmsorozatbéli lázadók ugyanis a Köztársasagért harcoltak – ami a videjóbéliekről (a fülkeforradalmárokról!) a legnagyobb jóindulattal sem mondható el (elég, ha csak a lecserélt országtáblákra gondolunk). A videjóban a hatalomra aspiráló ellenzék (a Dobrev-Gyurcsány páros & Karácsony, stb.) jelenti a Sötét Erőt és az elnyomó Birodalmat (neve is van: Európai Egyesült Államok). Ellenük küzdenek fénykard-kivonva a véletlenül épp hatalmon levő (?!) „lázadók” (Orbán rendíthetetlen hívei). Egy szó mint száz, szinte semmi sem stimmel ebben az analógiában. A NER-ben a videjógyártás tudomány, de nem logika.

Párkányi Eszter, az ál-jogvédő agitprop Központ elemzője Leia hercegnő szerepében talán kissé monoton hangon olvasta fel a súgógépen megjelenő szöveget. Egy potenciális helyettes államtitkártól joggal várható el egy nyúlfarknyi szöveg betanulása, némi narrátori hév, előadói tűz. Hiányolom a videjóból – külleme okán – a  magyar Poirotként elhíresült Szánthó Miklós igazgatót, a NER-kompatidilis kackiás bajuszával. Ő vajon tudja-e, hogy a „kalapjog” melynek lényege: veszem a kalapom és elmegyek) is alapjog?… És hol maradt a Merkel- és fritzellenes Fricz Tamás „kutatási tanácsadó” és az ő Békemenete? Nélkülük maga az elpuskázott lehetőség ez a műalkotás!

Terveztem, hogy emlékeztetem a portál olvasóit egy másik hasonló, a 2018-as választási kampányban a jóízlésre ledobott NER-atombombára. De azt az előzményvidejót már sehol nem találni a neten – csak a hűlt helyén várja szűkszavú üzenet a kutakodót. Vagy mindenestűl eltávolították, vagy nincs jogosultságod a megtekintésére. Egyetlen képkockát sikerült fellelnem belőle, azt gyorsan közkinccsé teszem:

A kampányvidejó a habonyi médiaterror ehoni zászlóshajója: a 888, valamint a Best of Viktor és koprodukciójában készült, „Magasba a zászlókat! Fel, győzelemre!” címmel. Mi másról is szólhatna, mint a nonstop harcról, amelyet dicső páncélos Vezérünk vív nap mint nap, míg kollektíve bele nem alszunk. (Hogy mit keresünk habonyilag médiaszerte Európában, elmondom most, tőmondatban: ugyanazt, amit a Don-kanyarban, II. Magyar Hadseregileg. Egyszer majd bővebben is kifejtem ezt a meglátásomat, de most nem ez a téma.) A már nem látható alkotásban a Gyűrűk Ura 3. részének (A király visszatér) nagy csatajelenete látható, ahol a végső összecsapásra induló angyali seregek élén Orbán Apánk áll (Théoden királyt helyettesítve). Feltétlen hívei élén Őt olyan vitéz NER-vezérei támogatják, mint Don Kövér, Don Rogán vagy Don Lázár. A Fidesz-ből, a Fidelitasból és a 888-ból álló bátor tábor csatabéli ellenfele – oly meglepő! – a Soros vezette MSZP-ből, LMP-ből, DK-ból , a Jobbikból, az Indexből és a 444-ből álló ballib „vörös” hadsereg. Don Gulyás halálmegvető elszánással megfújja a harci kürtöt – ténylegesen, nem képletesen. Dúl a kameracentrikus csetepáté. A viadal kimenetele nem derül ki a videóból, de látható, amint az ork Heller Ágnes lenyilaz néhány harcost a nemzeti oldalról. (Don Habonyt persze rém hiányolom a képkockákról.) 

Kipp-kopp, ki lopkod? A “Magasba a zászlót!” felhívás, amelyet a Legfelsőbb Hadúr a 2018. március 15-i nagygyűlésen is bedobott – a Horst-Wessel-Lied (az SA harci indulója, majd az NSDAP párthimnusza) kezdő sora… Az áldott emlékű Göncz Árpád – a Gyűrűk Ura című Tolkien-regényfolyam fordítója – forogna a hírnevében ha látná ezt az uszító, bárgyú videjószerzeményt. 

A sci-fi és fantasy emblematikus filmművei ígyen váltak a Fidesz szájtbarágós szolgálóleányaivá. Hitelesség: alma! Amit végképp nem értek: miért kell nekünk idegen tollakkal – jelen esetben külországi filmek részleteivel – ékeskedni, mikor eleve tollas a hátunk. Így van ez, amióta csak átverekedtük magunkat a Vereckei soroson. Semmiből nem tanulunk, nem vonjuk le a kézenfekvő konzekvenciákat, határon innen és túl az ver át bennünket, aki csak akar. Kormányzatilag minden egyes választás előtt újabb és újabb megvívandó végső csata előtt állunk, 10 éve már – és még mindig van ember, aki ezt beszopja!…. Másfelől: se szeri, se száma az eredetmeséknek, ősi mítoszoknak, mendéknek és mondáknak; hitvilági regékbe, magyar mitológiai történetekbe ringatjuk magunkat mindmáig. Miért kell nekünk a néplélektől idegen hősöket alkalmazni butító párhuzamként? Nem elég dús-é eseményekben a történelmünk? Nincsenek-é demjénzenés filmjeink, frankónérós lovasvezéreink, várvédős viaskodásaink, emlékezetes csatáink, ópusztaszeri opuszaink dögivel? Nem lehetett volna összevágni belőlük valami hasonlóan ötlettelen, émelyegtető, szánalmas – de legalább magyar – szart?

Pandula Dezső

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!