NEHAZUGGY

Putyin csicskása

Lázár Gergő | 2019. Október 31, Csütörtök | 9:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Putyin ismét, immár száznegyvenhatodszorra is Budapestre látogatott, hogy megnézze hogyan épül-szépül a magyar demokrácia. Mi ezzel idehaza persze tökéletesen tisztában vagyunk, de vélhetően Putyin a saját szemével akart megbizonyosodni arról, hogy továbbra is csicskásaként ugráltathatja Orbánt és kormányát. Szijjártó olyan mosollyal fogadta Putyint a reptéren, mintha minimum Teréz anya érkezett volna kicsiny országunkba, hogy megsegítse a szegényeket, nem pedig egy háborús bűnökkel több alkalommal is megvádolt egykori KGB ügynök. Hogy Oroszországgal szinte kötelező jó kapcsolatot fenntartatni, az persze nem vitás, azonban Orbán ezen is bőven túllépett, amikor végső soron beköltözött az orosz elnök valagába és őt követte Szijjártó Péter is.

De ez már köztudott, most elsősorban nem is erről szeretnék beszélni. Bár nehéz nem kiakadni azon – immár sokadszorra -, hogy diktátorok váltják egymást Budapesten, lassan havi szinten. Putyint követően ugyanis hamarosan érkezik a kurdokat Észak-Szíriában lemészároló Erdogan, akit Orbán ugyanígy harcostársának gondol, miközben nem történik más, mint az ő kihasználása. Orbán ugyanúgy mint Nyugaton, Keleten is egy senki, akik a diktátorok zöme arra használ fel, hogy rombolja az EU egységét. Ez – mint ahogy a példa mutatja – igen jól sikerült eddig is, ezért nem mostanában fogják befejezni a barátkozást.

Visszatérve arra, amit alapvetően ki szerettem volna emelni a tegnapi napról, belinkelek egy videót, amely tökéletesen – sokadszorra – mutatja azt, hogy Magyarországon a demokráciának már a látszatát sem kívánják fenntartani sem a rendőrök, sem pedig maga a hatalom.

A videót készitő fiatalamebert a 444.hu szerkesztőségéhez juttatta el először a felvételt, amelyhez azt is hozzátette, hogy a rendőrként fellépő férfi ugyan intézkedést nem hajtott végre, azért elmondta, hogy örüljön neki, hogy ő csinálja ezt, és nem ők, mutatott ekkor a konvoj irányába. Csicska ország, csicska rendőrei, erre mást már nagyon nem lehet mondani. Mégis milyen jogon szólítja fel egy civilruhás – de lehetett volna az egyenruhában is, teljesen mindegy – rendőr a videót készítőt arra, hogy fejezze be a középső ujja mutatását? A rendőrnek ehhez az égvilágon semmi joga nincs, az ugyanis nem bűncselekmény, ha valaki véleményt nyilvánít.

Ha ez így lenne a Bayer, vagy Bede-féle lángeszűek már rég rácsok mögött ülnének. Vladimir Putyin ugyanúgy kénytelen elviselni, ha valaki elküldi a picsába, mint Donald Trump, vagy épp Angela Merkel. A rend éber őrei azonban természetesen ismét csak résen voltak és pillanatok alatt biztosították a területet, mint ahogy azt megtették például a kínai vezető érkezésekor, amikor is tibeti zászlókat mert lengetni egy civil a konvoj mellett. Ahhoz sem volt akkor semmi joga a rendőrségnek, hogy a zászlólengetőket leállítsa, de mégis megtették. Nyilván parancsra tették azt, de ez mégis kit érdekel? Aki akár parancsra, akár saját önszorgalomból, de végső soron törvénytelen cselekedetet hajt végre rendőrkét, az tökéletes hekyen van ott, ahol van. A hatalomnak pont ilyen csicskára van szüksége, aki civil ruhában gondoskodik arról, hogy Putyin elnökúrnak senki sem mutathassa fel a középső ujját és ha igen, akkor azonnal cselekszik.

Az pedig, hogy ezen felül a rend éber őre még azzal próbálta oldani a feszültséget, hogy megemlítette, jobban járt, hogy nem az orosz titkosszolgálat figyelmeztette, egyszerűen csodálatos. Ott tartunk ugyanis, hogy ezek szerint már ez is egy lehetőség? Egy idegen ország titkosszolgálata felelősségre vonhat egy magyar állampolgárt, a saját hazájában? Emlékezzünk csam Mogamedre, aki Csecsenföldről érkezve fenyegette meg a nagy honvédő háború hőseinek emlékművét sárga festékkel megdobó Komáromy Gergelyt. Az oroszok már nem csak a kamrában vannak, hanem országszerte és köszönik, nem félnek. Ezen pedig nem sokat segít az, hogy Orbán végső soron kiárusítja az országot Putyinnak, valamint egy – akár kémközpontnak is tökéletesen használható – létesítményre adott engedélyt Budapest szívében.

Orbán nem kizavarta a szovjeteket 1989-ben, hanem egyszerűen magát az akkori események középpontjába állítva felépítette politikai karrierjét. Ma, évtizedekkel később pedig ő maga az, aki hazánkba engedte az oroszokat, akik köszönik szépen és élnek a nagyszerű lehetőséggel. Hogy mekkora károkat okoz ez az egész országnak, azt csak azután tudhatjuk meg biztosan, amikor végre örökre búcsút mondunk a NER-nek. Hogy ez mikor következik be? Remélhetőleg hamarosan, az ugyanis már egy jó jel, hogy Orbán Budapest elvesztéséről beszélt Putyinnak. A rendszer omladozik, már csak azért kell imádkozni, hogy ne legyen túl késő.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!