Június 4,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


A szakorvoshiány közismert, de a megfelelő intézményi háttér sem adott

Oké, a politika nem érzékeny lelkűeknek való műfaj, főleg nem választások környékén. Amit olyankor mond egyik, avagy másik politikus, azt el kell osztani néggyel, aztán kell átgondolni a lényegét. Elnézve a Bayer-Kövér szellemi szinkronúszó-párost, nem tudtam rájönni, hogy mit kellene eleosztani mivel. Elméletileg egy újságíró (ez lenne Bayer Zsolt) és egy politikus (nevezzük Kövér Lászlónak, ahogy a szülei tették) beszélgetnek egy tévéstúdióban. Az önkormányzati választásokról folyik az eszméknek a cseréje. Az újságíró kérdez, a politikus válaszol. Ez lenne a kiindulási alap, de persze nem az. Én azt láttam a videón, hogy két – némileg nehézkes gondolkodású, az ingerszegény környezetben kissé eltompult agyú – kiskamasz szülői felügyelet nélkül marad és ezt eszelős viháncolással ünneplik meg, miközben úgy tesznek, mintha felnőttek lennének.

A nagyon súlyos gond az, hogy két vénülő pasiról beszélünk, akik talán fél évszázada lehettek kiskamaszok. Valamiért mégis úgy maradtak – előfordul ilyen is -, de nem a képességeiknek megfelelő helyen vannak. Ez a súlyos gond. Értem én, hogy Bayer Zsolt a jelenlegi lakájmédia által nyújtott környezetben ragyog, mint egy különösen értékes gyémánt. Ez mindössze azért lehetséges, mert a többi propagandistához képest ő tud írni. Nem egy tehetséges újságíróhoz vagy publicistához képest, csupán a saját környezetéhez képest. Fontos érteni a különbséget. Műsort vezetni nem nagyon tud, senkihez képest sem. Jó, hozzám képest talán, de én nem is vezetek műsort. Azt figyeltem meg, Bayer valahogy úgy van a reflektorfénnyel, mint Gyurcsány. Alapjáraton lehet velük beszélgetni, teljesen értelmes embernek tűnnek, ha azonban felgyulladnak a fények, valami beteges idegrángás vesz rajtuk erőt, több oktávot emelkedik a hangjuk és nem nagyon képesek kontrollálni önmagukat.

Bayer Zsoltnál ez a kiindulási alap. Elsüti a szellemkedéseit a műsor első óráiban – vagy csak óráknak tűnnek a percek -, majd jön a vendég, aki nem más, mint Kövér László. A két hatvan év körüli bárgyú kamasz boldogan veti bele magát a figyelembe – a stúdió közönsége lelkesen röhögcsél, hogy önként, vagy órabérben, azt nem tudom – és viháncolnak a maguk együgyű módján. Olyan emberekről – ellenzéki politikusokról – beszélnek, akiket Bayer elfelejtett meghívni a stúdióba, így természetesen sem válaszolni, sem cáfolni, sem érvelni nincs módjukban. Az ország házának elnöke Karigerinek nevezi az ellenzék főpolgármester-jelöltjét, ostoba, semmihez nem értő, sunyi alakoknak írja le az ellenzéki politikusokat, és ezen a két frusztrált vénemberbe szorult hülyécske kiskamasz jókat vihog.

Nem szoktam nézni a valóságsókat. Nem elvi okokból, hanem azért, mert nincsen időm és mert egyszerűen nem érdekel a műfaj. Valamikor, még az őskorban hír volt, hogy valaki úgy lett országosan világhírű, hogy alsógatyában mászkált, vakarta a seggét és nagyokat fingott. Ez tetszett a nézőknek. Hogy miért tetszett, azt azóta sem értem. Ha érteném, akkor azt is érteném, hogy miért hiszik el Bayer Zsoltról, hogy újságíró, publicista, műsorvezető – vagy ami ezek közül -, és miért hiszik el Kövér Lászlóról, hogy politikus.

Egy politikus nem karigerizik és nem nevez senkit bohócnak, nem célozgat más politikus feltételezett alkoholizmusára. Eleve nem hord össze annyi baromságot, amennyit Kövér bármikor képes összehordani. Kövér – nem találok jobb szót rá – végtelenül buta, és legalább annyira agresszív, amennyire ostoba. Nem tudom eldönteni, hogy azok a paranoiás látomásai a földalatti bázist építő, majd onnan előrajzó ellenségről valóságosak-e, vagy csak a fideszes fanatikusoknak szólnak. Ha a szektásoknak szánja őket, akkor aljas, ha komolyan gondolja, akkor beteg. Bármelyik eset áll fenn, semmiképpen nincs a helyén. Sem ő, sem a viháncoló pajtása.

Hogy hol fognak kikötni a végén, azt nehéz lenne megjósolni. A szakorvoshiány közismert, de a megfelelő intézményi háttér sem adott. Azt persze nem tudom, a BV keretein belül mik a lehetőségek. Ameddig ez eldől, ide teszem a felvételt a műsorról. Ha másért nem, hát azért, hogy ne feledkezzünk el róla akkor sem, amikor Bayer Zsolt nyüszítve keres magának új munkahelyet.

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.