Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Kinek is, mihez is van joga ?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Magyarországon 2019-ben a pártállamkormányhoz és csatolmányaihoz tartozóknak bármihez joguk van. A maradék szörnyülködjön, kussoljon, dolgozzon, mint egy rabszolga, ha van hol, és vegye tudomásul, hogy a tíz éve percemberek mindent jobban tudnak, mindent nagyon magas keresztény értékek szerint sulykolnak, és cinikus pökhendiséggel osztják két kézzel az ideológiai tutit.

Novák Katalin nagyságos asszony szerint egyedülálló anyáknak nincs joguk gyermeket vállalni. Már ott abszurd a dolog, hogy aki anya, az ugye nem csak vállalta, hanem meg is szülte gyermekét. Hogy mikor lett egyedülálló? Előtte, közben, utána? Mellékes. Nincs joga, és kész. Fojtsa meg ha van neki, és akkor majd megfelel a követelményeknek.

Kis kitérő – majdnem minden nap elhatározom, hogy nem foglalkozom azzal a sok kreténséggel, ami folyik a szájukból. Legyen az Petike, Lacika, Zsoltika, bármelyik -ka vagy ke, kedvencke, – nincs nekem sem fizikai, sem szellemi energiám annak követésére, vajon a vakondot keresik-e a színvonalukkal, vagy mennyivel lejjebb ástak már. De van, ami kiveri az amúgy is nagyon ingatag biztosítékot, mint ez a förmedvény is.

„Az, hogy valaki azt gondolja egyedülállóként, hogy neki joga van ahhoz, anélkül, hogy lenne párja, joga van ahhoz, hogy neki gyereke legyen, és ezt a jogot vívja ki magának, az a gyermek oldaláról…” stb.

Muszáj az alapoknál kezdeni – ahhoz, hogy valakinek gyereke legyen, kell egy pár. Vagy csak szexuális, vagy élettársi, vagy esetleg a papok – önkorrmánzatok által szentesített kötelék. Egyedül nem megy, pár nélkül. Állítólag volt a történelemben szeplőtelen fogantatás, azt hiszem, a huszonegyedik században ez már nem működik, felvilágosodtunk. Kivéve, mikor ránk akarják borítani a butaság és tájékozatlanság sötét lepedőjét.

Ha az alapokon túl vagyunk, vagyis egy gyerekhez KÉT ember kell, menjünk tovább. Az egyetlen dolog, amit nem látok tiltottnak, a kefélés (elnézést), ahhoz, hogy gyerek legyen.

Mondjuk, megtörtént, szép volt, jó volt ennyi vagy még sokkal több. A lényeg: érik a gyümölcs, és ez előbb-utóbb kiderül. Vagy csak terveztük, faital haázosokként, vagy élettársakként, hogy na jó, ennyi év után, ketyeg a biológiai óra, meg adnak pénzt is, ha jók leszünk. Vagy csak úgy – kutya helyett (???) gyereket szeretnék, mert harmincnyolc évesen belefáradtam nagyszerű manager-asszony lenni a multinál, cserélődő szeretőkkel, akikre nincs időm, és akik belefáradtak abba, hogy valami normális együttélést várjanak tőlem… Vagy, mondjuk, sok évig voltunk házasok, mindkettőnket kivizsgálta a nagyszerű magyar egészségügy, megállapítva, nekünk ugyan soha nem lehet közös gyerekünk, ennek ellenére 43 évesen sikerült teherbe esni. A stressz hatására Apuka elköltözött, mondván, anyagilag támogatni fogja a családot, de ennyi idősen egy csecsemőt nem tudna megszokni (személyes ismeretségi körből való példa). Sorolhatnám – ahányan vagyunk, annyiféleképpen alakul az életünk.

És akkor jön egy háromgyermekes családanya, aki attól, hogy valami bársonyszékben ül, azt gondolja, hogy megmondhatja mindenkinek, hogy mihez van joga. Ez nem tudom, minek a hatása lehet, mert egy normális nő tudja, mennyi mindenre kell gondolni akkor, amikor úgy dönt, anya lesz. Hogy mi váltotta ki nála ezt a baromságot, az nem érdekel. Az viszont felforralja az agyvizemet, hogy ez a személy család- és ifjúságért felelős akárki, és a wiki szerint, a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja. Na, ezt vajon hogy? Szinte mindegy, majd visszavonják, ha ezt a beteg nyilatkozatot elolvassák.

Visszatérve az idézett szöveghez: azt a jogot vívja ki magának, stb.

Bizony, szülni, az egy jog. Meg egy lehetőség is, a nők számára. Lehet hogy lassan majd a férfiak ebben (is) utolérnek) minket, remélem, nem. Műgyerekből van elég – robotok, drónok, egyebek. Meg hát hogyan is nézne ki egy terhes pasi, akinek nem a sörtől duzzadt a pocakja? Próbálok viccelődni, miközben még mindig forr az agyam.

Ezt a nevétsemérdemes megjegyezni asszonyságot nem szólítom meg, mert csak papagáj, szajkóz valamit, amit a szájába adtak, így semmi értelme.

Ezért az üzenetet egyenesen azoknak címzem, akik biztosak abban, hogy joguk van meghatározni azt, kinek mihez van joga.

Semmilyen joga sincs semmilyen hatalomnak ahhoz, hogy beleszóljon abba, akarok-e anya lenni. El lehet ítélni, ki lehet rekeszteni, ha arra van kedv, igény vagy egyházi penzum – de abba, hogy ki növekszik a pocakomban, senkinek nincs joga beleszólni. Ebben nektek van kuss, hatalmon lévők!

Végezetül, csendben jegyzem meg, bármiféle rezsim preferálása nélkül – egyedül neveltem fel, válás után, két gyereket. Kedvezményeket, segítséget és támogatást kaptam, az államtól is. Nem volt kiváltság, így működött akkor a „rendszer”, ami egy másik rendszer volt.

Ahol még minden gyerek (és élet) számított.

Horn Anna

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.