December 8,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hány ilyen eset kell még, hogy valami megváltozzon végre?

Újabb családon belüli erőszak történt Magyarországon. Noha ez napi szinten előfordul idehaza, mégis elég ritka az, amikor szinte minden komolyabb hírportál főoldalon számol be róla. Ennek oka az, hogy az idehaza igen szokatlannak tekinhető hármas gyilkosság történt. Ebből az egyik áldozat maga az elkövető volt, aki – mielőtt önmagával végzett – elvette élettársa, majd kislánya életét is. A tragédiához azonban az is kellett, hogy újra bebizonyosodjon az a tény, hogy Magyarországon elég ritka az az eset, amikor valóban számíthatunk a rendőrség segítségére. Ehhez az is hozzájárul, hogy  ma a rendőrségnél szolgálók közül sokaknak – persze vannak még kivételek – semmi keresnivalója nem lenne a kötelék környékén. Ők nem szolgálni és védeni érkeztek, hanem azért, hogy kiélhessék vágyaikat és úgy viselkedhessenek, mintha ők lennének a törvény. Lekezelő, tahó stílusban utasítanak, kioktatnak, ahelyett, hogy a valós feladatukat végeznék, őriznék a rendet. A fenti esethez azonban ezúttal jóval több köze volt annak, hogy a rendszer – amivel a családon belüli erőszakok ügyét kezelik – egyszerűen működésképtelen.

A rendelkezésre álló adatok alapján egy nő hívta a segélyhívót, mert egy nappal korábban, a hajnali órákban furcsa hangokat hallott a szomszédból. A bejelentő azt is elmondta, hogy egész nap nem látta a mellette lévő lakásban bérlőként élő családot.

A Tevékenység-irányítási Központ ügyeletese megvizsgálva az előzményeket, úgy döntött, hogy nem igényel további intézkedést a bejelentés, ezért nem küldött járőröket a helyszínre.

Az ügyeletessel szemben időközben fegyelmi eljárást kezdeményeztek, mivel a rendőrfőkapitány elfogadhatatlannak tartotta az intézkedés elmulasztását. Az, hogy az ügyeletes hibázott, vélhetően nem kérdéses, azonban az ügy ennél jóval bonyolultabb, már csak azért is, mert ez nem az első és nem is utolsó olyan eset, ahol a lehetetlen törvényi lehetőségek miatt szinte minden hétre jut egy olyan gyilkosság, amelyet a családapa követett el. Ezek nagy általánosságban nem előzmények nélkül történnek, a helyzet valamiért mégsem változik. A rendőrség kivonul egyszer, kivonul kétszer, de letartóztatás nem történik.

Sajnos ebben sokszor az is közrejátszik, hogy a bántalmazott félelmében nem meri elmondani az igazságot a kiérkező rendőröknek. Ez nem meglepő akkor, amikor a legtöbb esetben a bántalmazó szeme láttára kérdezik ki a sértettet. A szabályozás teljességgel használhatatlan, amivel azok is tisztában vannak, akik ez ellen tehetnének is. Akkor ugyanis, amikor minden hajléktalanra és gyorshajtóra jut legalább 4-5 rendőr, addig egy családon belüli erőszakra sokszor már járőrt sem küldenek ki, mert ismerik a családot, tudják, hogy problémásak, azonban eddig sem történt tragédia, talán ezután sem fog.

Sokszor azonban történik, és egy – vagy mint jelen esetben –  több életet olt ki egy olyan illető, akiről a rendőrségnek is tudomása volt. Lenne elég emberük, hiszen ha a Kétfarkúak járdafestésére van 5 járőrkocsinyi rendőr, akkor egy családi veszekedéshez is kell, hogy legyen. Mégis sokszor, már megszokásból sem mennek ki egy veszekedéshez, egy fenyegetőzéshez, egy verekedéshez. Tudják, hogy a bántalmazott feljelentése nélkül az égvilágon semmit nem tehetnek, ezért sokszor már meg sem próbálkoznak azzal, hogy kimenekítsék a feleséget és a gyerkeket. Látják az ütések, rúgások nyomait, tudják, hogy mi folyik, mégsem tehetnek semmit. Ameddig nem lesznek szemtanúi a konkrét bántalmazásnak, esetleg gyilkossági kísérletnek, egyszerűen nem léphetnek közbe.

Ez azon ritka kivételek egyike, amikor véleményem szerint nem a rendőrökön múlik az, hogy évtizedek óta nem történt előrelépés a családon belüli erőszak ügyében. A szabályozás egyszerűen nem hatékony, az inkább áll a bántalmazók, mint a bántalmazottak oldalán, amelynek tökéletes bizonyítéka a mostani eset is. Hiszen, mint ahogy arról a híradások is beszámoltak, a gyilkosságot megelőzően kint járt a rendőrség:

Egy nő hívta a rendőrséget, mert állítása szerint az élettársa elvette a kulcsait. A járőrök a helyszínen meghallgatták a nőt és a férfit is, akik elmondták a rendőröknek, hogy szóváltást követően rendezték a köztük lévő vitát. A helyszínen további rendőri intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel.- BRFK

És igen, ez továbbra sem menti fel azt az ügyeletest, aki a bejelentést rosszul felmérve nem küldött ki járőrt a lakáshoz, azonban még ha ki is mentek volna a rendőrök, a jelenlegi ismereteink szerint már csak a halál beálltát tudták volna megállapítani. Ha korábban a rendőrök megtehették volna, hogy előzetesbe helyezik a férfit, amiért az fenyegetőzött és ez idő alatt a nőt a férfi jelenléte nélkül is kihallgathatták volna, talán megelőzhető lett volna a tragédia. Azonban ameddig a szabályozás nem változik meg, addig ilyen és ehhez hasonló eseteknek lehetünk mindannyian szemtanúi. Vajon mi kell ahhoz, hogy a döntéshozók is végre felébredjenek? Ha egy hármas tragédia sem elég, akkor mi az?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.