NEHAZUGGY

Most ott tartunk a múltidézésben, hogy a Vörös Csepel az a Szilus bácsi csülkös pacalpörköltjének a színéről kapta a nevét

Mikes Mirtill | 2019. Május 29, Szerda | 18:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

[email protected]

Tárgy: Sűrítmény

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Jelentem kendnek, hogy a nénikéje még nem írhat kendnek, mert a bibis kisujját még mindig gyötri a kórság. Sőt! A nagyi ujjait meg a köszvény kínozza, mint a nagyságos fejedelem ízületeit. Így aztán mindkettőnk számára ahol vagyunk ott a dolgunk. Maradjunk. Kend a fejedelem pátyolgatásával, én az e-mail írásával bajlódjunk.

Mert nekem nem könnyű ám ez. De ugye a kötelesség az kötelesség. A rövid magyar szavak tárolása/írása nem gond. Főleg ha értem. Akkor kajakra buciba rögzül, és már írom is. A sok hosszú szó közül az idegenek szintén jöhetnek. Például az interdiszciplinárist legszívesebben minden mondatba beleírnám, mert annyira tetszik, hogy nagyon!

De itten már akkora a sötétség, hogy a diszciplína sincs. Az akadémikusok mennek a Lölö bácsihoz malacot őrizni. Mert a mostani uraink visszaterelik a népet az alulképzettek alulképzelt múltjába és tanulmányozni kell a tudósoknak a hagyományos pásztorkodást.

Ne kekeckedjen, hogy a malacot a kondások őrizték! Ez a baj kenddel! Folyvást ellenszelet csinál a mi itteni urunknak (az urasági kocsis mondta, nem én), és ezért szegény elsodródik a valóságtól. Előre figyelmeztetem, ha egyszer az életben, de főleg ennek a mostani nyakunkra telepedett főistennek az idejébe haza akarna jönni, akkor felejtse el, amit az emberiség történetéről tudományos tényként megismert.

Tehát amikor mi a magasabb rendű keresztény kultúra nevében Koppányt felnégyeltük, akkor az arab matematikus nem fogalmazta meg az optika alapelveit, az ibériai félsziget muszlim könyvtáraiba nem jártak korrepetálásra Európa kockafejű keresztényei. Nem volt az arab Ibn Rusd, a perzsa Ibn Szína, a berber Abbász Ibn Firnasz és a török Al Battani és a többi, az európai kultúrát megalapozó, az ókori görög- római tudást továbbfejlesztő muszlim tudós, hanem katolikus templomépítés volt és papi tized. Gellért püspök pedig sárkányrepülés közben szenvedett balesetet. A többit majd a Mariska néni kitalálja és megírja kendnek, hogy mi hogyan volt! Csak előbb még kinyal magának még egy Soros ösztöndíjat Izraelbe, mert pontosítani akarja, mikor lett Jézus előbb magyar, majd keresztény, vagy esetleg rögtön Dózsának született, hogy ’56-ban megdöntse a kommunizmust. Rendicsek?

Akkor ugorjunk. Hallott már kend a prolitöriről? Gondoltam, hogy kukkja sincs róla. Sebaj! A régi öregek még képben vannak. A tata mutatott egy bácsit például, aki igazándiból sztrájkolt. Élesben, mikor még voltak magyar gyárak Magyarországon.

Átdobok gyorsan kendnek egy sűrítményt. Használati utasítással. Amit most fog olvasni, azt nem szabadna tudni kendnek, ha véletlenül mégis haza szédelegne valamilyen szer hatására. Mert azt tudom, hogy normális állapotában nem jönne. De ha már szerencsétlenségére ide bódul, akkor tudja már, hogy hol van és mit nem szabad tudnia, hogy legalább egy árokparti gereblyézést kiérdemeljen a korlátoltságával. Mert ha megszimmantják, hogy kendnek esze van, akkor kend csak a vörös segélyen élhetne, ha volna.

Nos, vegyük a 19 század végét, mert akkor már mocorogtak a melósok, hogy így meg úgy. Amin nem kellene csodálkozni, mert nagyon megszívatták őket. 1875-ben egy manchesteri orvosi jelentés szerint a munkások átlagos élettartama 17 év volt. Pihenőnap nélkül napi 14 – 16 óra munka, csapnivaló lakhatási viszonyok, még rosszabb élelmezés, nuku egészségügy.

Föl is szívták magukat rendesen a prolik. Szervezkedtek. Még az országhatárok, a börtönök se tudtak gátat vetni a melósok összefogásának. Nem voltak ám piskóták! Jó, ha tudja, hogy amikor a nagy példakép Horthy különítményesei ’19 végétől válogatás nélkül gyilkolták a csóró magyar prolikat az antant védőszárnyai alatt, akkor Európa munkássága addig vette blokád alá Magyarországot, amíg a kormányzó úr őfőméltósága vissza nem hívta a terrorista terrorelhárítóit.

A kizsákmányolás nemzeti, a munkásszolidaritás nemzetközi volt. A két nagy háborúban parancsra lőtték egymást, de a szabadidejükben együtt fociztak, meg karácsonyoztak, mert akkor még a melós bakaruhában csak sima ágyútölteléke volt az uraknak, nem emberi erőforrás, így azután elég slendrián módon gazdálkodtak velük.

Hanem a második világméretű összekoccanásnak már volt egy kis (most figyeljen, miket tudok én) „ideológiai feelingje” is, nem csak „aki kapja marja”. A magyar kerékpáros hegyivadászok például elvitték a keresztet a Donig, onnan már bicikli nélkül vitték tovább a Gulágra. Sokan ott is maradtak a keresztjük alatt. A cipekedéstől lesoványodott visszatérők kereszt helyett hozták magukkal a vörös csillagot, ettek egy háromfogásos B menüt a gulyáskommunizmusban, de félszemmel folyton a vasfüggöny mögé kukucskáltak és fellélegeztek, mikor elhúztak a szovjetek, a vasfüggönyt is elhúzták, de kiderült, hogy a mézesmadzagot is elhúzták időközben nagy sunnyogva a csordultig tele mézes bödönöstől a liberálisból kikeresztelkedett úgynevezett demokraták és privatizálták.

Most ott tartunk a múltidézésben, hogy a Vörös Csepel az a Szilus bácsi csülkös pacalpörköltjének a színéről kapta a nevét, amit a multinacionális tőke magyar politikai alkalmazottjai a magyar nép képviseletében, Isten áldásával fogyasztanak. Európa munkássága pedig köp ránk, mert kiérdemeltük. Mert az izolált, leszedált magyar prolik lehajtott fejjel, térden csúszva, negyedannyi bérért napi 16 órában robotolnak, és a nemzetközi kizsákmányolást nemzeti színű szalag díszíti.

Összefoglalva: Most sikerült túltolni a biciklit! A politikai biztosok vezérletével zúzunk Nyugatra és most akkora elánnal üldözzük Ausztriát, hogy már Manchesterben vagyunk. 1875-ben. Gondolom ezek után nincs kedve csöbörből vödörbe emigrálni.

Bütyökfalva, 2019.május 28.

Mirtill

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!