Október 13,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Orbánt és fantomszavazóit vállára vette a világhír

Sajnos a mindig éber fideszes médiában nem találtam nyomát, pedig szombaton egy rendkívül hízelgő, meglehetősen vaskos cikk jelent meg a francia nyelvű L’Express című lapban Orbán Viktor fantomszavazói címmel. Őszintén sajnálom, hogy valamennyi közpénzből fenntartott sajtóorgánum elhallgatta ezt a nagyszerű hírt, pedig miután tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök világpolitikai tényezővé avanzsált és Európa (meg a világ) vezető politikusai gyakorlatilag egymásnak adják a kilincset a Karmelitában, kivéve amikor nem ő adja másoknak valahol a messzi Félázsiában, ahol nagyon örülnek neki, ez lett volna a minimum.

A lap felvetése szerint több mint egymillió személy esküdött fel az elmúlt kilenc évben arra, hogy hűséges állampolgárai lesznek Magyarországnak, az EP-választások közeledtével pedig felvetődik a kérdés, hogy az ukrajnai, szlovákiai, szerbiai kisebbségi magyaroknak felkínált magyar útlevél vajon mennyire lesz kifizetődő művelet a Fidesz számára az uniós voksoláson, tekintettel erre a hatalmas választási erőforrásra.

A Bogdan Bodnar és Marion Gauthier által jegyzett írás azzal a rejtett kamerás videófelvétellel indít, amely tavaly ősszel készült Magyarország beregszászi konzulátusán egy állampolgársági eskütételről. Amelyet aztán az Ukrinform ukrán hírügynökség hozott nyilvánosságra és amely jelentős diplomáciai feszültséget okozott Ukrajna és Magyarország között. Az ünnepélyes eskütétel és a koccintás közben/után elhangzik a konzuli iránymutatás, miszerint nem célszerű a honosításról nyilvánosan beszélni, az ukrán hatóságok előtt főleg nem, az ukrán határon pedig mindenképpen az ukrán útlevelet érdemes felmutatni. Mint tudjuk, Ukrajnában a kettős állampolgárság intézménye jogellenes (a gyakorlatban büntetlenül marad).

A szerzők emlékeztetnek: a kilenc évvel ezelőtt hatalomra került Orbán ígéretet tett arra is, hogy valamennyi magyar – beleértve a szomszédos országokban élő határon túliakat is – érdekeit megvédi. Azóta összesen több mint 1 millió romániai, szerbiai, szlovákiai és ukrajnai (mintegy 120 ezer) magyar szerzett állampolgárságot, ez politikai értelemben igen fontos szavazói bázist jelent a Fidesz számára, amelyet a helyi szinten lojális határon túli magyar pártok támogatásával mozgósít. Ezért Orbán uralkodó pártja joggal reméli, hogy május 26-án profitálni tud ebből a népes szavazói bázisból.

Az utcatábláktól a magyar költők és nemzeti hősök szobrain át a magyar történelem és a magyar nyelv mindenütt jelen van a 24000 lakosú Beregszász utcáin. Még a városházát is piros-fehér-zöld zászló díszíti a kék-sárga ukrán nemzeti lobogó mellett. Itt a történelem sokkal inkább magyar, mint az ukrán – folytatódik a cikk.

Én már beszéltem magyarul, mielőtt megtanultam volna ukránul 

– mondja Ildikó, a Beregszászi Magyar Intézet igazgatója, akinek a magyar állampolgárság ilyen feltételek melletti elfogadása természetesnek tűnik.

Elég volt átmennem Kisvardára, a határ másik oldalára, hogy magyar lehessek

– meséli Gabriella, beregszászi tanár, hozzátéve, hogy csupán néhány papírt kellett kitöltenie és két hónap múlva már meg is kapta a magyar útlevelet. Ebben semmi rossz nincs, az ősei magyarok, természetes, hogy magyarként tekint magára.

Ivanka, egy étterem igazgatója a magyar igazolvány előnyeiről beszél:

Ez lehetővé teszi számomra az ingyenes múzeumlátogatást, de évente négy ingyenes utazást is biztosít Budapestre, eddig egyet vettem igénybe, amikor Sting koncerten voltam. A magyar származásom nem fontos számomra. Ha a szlovákok akarnának útlevelet adni nekem, azt is elfogadnám. 

Nem olyan meglepő ez, hiszen miközben az ukránok legfeljebb turistaként léphetnek az Európai Unió területére, a magyar útlevél birtokosai a gonosz Brüsszel által kínált (értsd: az európai uniós tagság) valamennyi előnyt élvezhetik. Pragmatikus vagy cinikus, de rengeteg ukrán keresi a biztonságot az Európai Unióban. Ez érthető, hiszen sokan belefáradtak az országukat uraló politikai instabilitásba és abba, hogy az ország keleti részét oroszbarát szeparatisták uralják.

– A jövő bizonytalan – véli Lydia, egy 30 éves anya. – Ki tudja, mire készül Vlagyimir Putyin? A magyar útlevél lehetővé teszi, hogy szükség esetén Nyugatra küldhessem a gyerekeimet.

– Szavaz majd Orbán pártjára?

– Természetesen nem. Ukránnak tartom magam. 

Az elmúlt években a magyar politikusok igan nagy számban vonultak fel Kárpátalján, igyekeztek elkényeztetni ezeket a potenciális szavazókat, ezért nagyszabású beruházások terveit vitték magukkal. 2017 júniusában például Varga Mihály magyar vállalkozókat, gazdálkodókat mutatott be, és az Egán Ede gazdaságfejlesztési program átértékelésére hivatkozva mezőgazdasági, turisztikai és kereskedelmi fejlesztéseket ígért. Ennek eredményeként a 2016-ban adományozott 2 milliárd forintból (6,4 millió euró) a támogatás 7,2 milliárd forintra (22,9 millió euró) nőtt. 15 hónappal később, 2018 októberében Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár a beregszászi óvoda felújítását ment ünnepelni, ekkor jelentette be, hogy ezekre a felújításokra (játszóterek és egyebek) a magyar kormány mintegy 4,6 milliárd forintot (14,6 millió euró) szentel. Egyébként az óvodai-iskolai beruházások már részesülnek egy másik magyar fejlesztési programban is: 2020-tól több mint 38 milliárd forint (120 millió eurót) áll rendelkezésre.

Emellett a Kárpátaljai Magyar Főiskola felújítását is teljes egészében a magyar kormány finanszírozta, ahol a tanítás nyelve a magyar, az intézmény pedig egész Európában elismert diplomát ad. A cikk megjegyzi, hogy az épületben elhelyezett információs táblákon helyet kapnak az Erasmus+ program sikerét hirdető tájékoztatások is, ami azért eléggé paradox: az Európai Unió érdemeit méltatják, miközben a Fidesz szuverenista-populista rezsimje dühödten ekézi az Uniót.

Az intézmény rektorával, Orosz Ildikóval (aki januárban Budapesten államtitkári elismerésben részesült Kásler doktor akaratából) az irodájában beszélgettek a szerzők, aki miközben hálásan üdvözölte az anyaország segítségét és támogatását, Kijevet gyepálta: – Mit tesz értünk Ukrajna? És bár abban kétségtelenül igaza van, hogy az ukrán nyelvtörvény a magyar kisebbség elleni aljas merényletként értelmezhető, azt hálálkodásában elfelejtette megemlíteni, hogy az Európai Unió 2 millió eurós alapot biztosított a kárpátaljai pedagógusok – ukrán és magyar nyelvű – képzésére.

A cikk megszólaltatja Kárpátalja helyettes kormányzóját, Jaroszlav Halaszt is, aki úgy látja, az utóbbi időben felfokozott izgalom jellemzi a magyar politikát, ez pedig egy olyan régióban történik, ahol szerinte évszázadok óta minden nemzet békében élt. A magyar kormány politikáját az jellemzi, hogy hangosan és erőszakosan védelmezi az egykori Nagy-Magyarország területén élő magyar kisebbségeket, akárcsak az ország területén élő magyarokat.

Orban Viktor meg van győződve arról, hogy a magyar kisebbségek védelme külföldön a nemzeti harc része, amelyet a választói nagyra értékelnek  – ezt már Catherine Horel, Közép-Európával foglalkozó történész, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) CNRS kutatási igazgatója állítja. A gyakorlatban azonban szerinte ennek nincsen nagy mozgósító ereje.

A cikk végül megállapítja, hogy az ukrajnai magyar kisebbség érdekvédelmét ellátó Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez (KMKSZ) hasonlóan más pártok is „védik” a magyar kisebbségeket: Romániában (RMDSZ), Szerbiában (VMSZ) vagy Szlovákiában (MKP). Mindezen alakulatoknak azonban egy közös vonása van: örülnek Orbán Viktor politikájának.

Mindeközben a budapesti ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy határon túli bábpártokat szervezett azzal a céllal, hogy megnyerje a választásokat. Egy titkos megállapodás született arról, hogy csak egy párt képviselheti a határon túli magyar kisebbséget – idézi a L’Express Gyöngyösi Mártont, a Jobbik alelnökét. A 2018. áprilisi parlamenti választáson a jobboldali ellenzéki párt azzal vádolta a Fideszt, hogy ellopja a győzelmet. Gyöngyösi azt mondja: a Fidesz ukrán buszokat bérelt és azokkal szállította Ukrajnából voksolni az embereket Szabolcs-Szatmár-Beregbe, ahol hamis címeken regisztrálták őket. Példaként azt az ukrán-magyar határ közeli falut említi, ahol a részvételi arány meghaladta a 146%-ot; a megvizsgált választókerületben a Fidesz jelöltje 60,39% -kal nyerte a választást.

Húsz évvel ezelőtt a Fidesz erről a stratégiáról beszélt, a kisebbségi szavazással akarják biztosítani, hogy évtizedekig hatalmon maradjanak – idézik a teljesség kedvéért Gyurcsány Ferencet is, majd levonják a következtetést, ami a fentiek tükrében ez: sokan arra számítanak, hogy az EP-választáson Orbánék újra bevetik a már egyszer kiválóan bevált bérelt buszos cselt. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke különben is azt mondta tavaly, hogy 100.000 kárpátaljai magyar részt kíván venni az európai választásokon. Voilà!

Szerintem a szerzők abban tévednek, hogy buszoztatni kellene a szóban forgó kettős állampolgárokat, miután Semjén Zsoltnak köszönhetően immár akkor is szavazhatnak – leginkább a vajdasági és kárpátaljai magyar állampolgárok vegyék magukra -, ha nem ülnek fel semmiféle buszra, és ha nem élnek az Európai Unió területén. Buszoztatással vagy anélkül, mindenképpen jó buli lesz. A tanulságok levonását rábízom az olvasóra.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS