NEHAZUGGY

Legalább nem Mészáros Lőrinc?

Lázár Gergő | 2019. Április 25, Csütörtök | 10:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A Corvinus Egyetem – mint az az elmúlt hónapokban kiderült – államiból alapítványi egyetemmé minősül át, vagyis megváltozik az intézmény fenntartója. A kormány szerint ez volt a logikus lépés akkor, amikor a cél az, hogy az egyetem 2030-ra a világ vezető egyetemeinek egyike legyen. Mint az szintén kiderült egy tegnapi tájékoztatóból, a Corvinus távolról sem az egyetlen egyetem, amellyel hasonló céljai vannak az államnak és az ő pártjának, hiszen komoly célként tűzték ki a hazai oktatási rendszer megreformálását. Ez eddig még talán rendben is lenne, ha valaki olyat bíznak meg az alapítvány elnöki pozíciójával, akinek szakmai múltja kifogástalan. Ehelyett azonban – noha vélhetően akár Mészáros Lőrincet is megtehették volna alapítványi elnöknek – a választás arra a Hernádi Zsoltra esett, akit az Interpol is körözött vesztegetési ügyben.

Hogy mégis miért nem történt akkor a mai napig semmi az INA akkori – állítólagos kenőpénzek felhasználásával történő – felvásárlásának ügyében? Sok teória létezik, azonban még 2016 júniusában kikerült egy hangfelvétel, amely egy elég hihető magyarázatot ad arra, hogy miért nem került a mai napig rácsok mögé Hernádi. Olyannyira nem, hogy ő lehet az ország legjelentősebb cégének elnöke is egyben.

Krawiec: Figyeljetek, elmondok egy esetet, hogy mennyire más a mi helyzetünk, mint a magyaroké. Elutaztam Hernádihoz, mert ő nem hagyhatja el Budapestet. Kérdem, hány évet fogsz kapni? Ő meg laza, mosolygós, azt mondja: figyuzz, a jogászaim találtak valamit, hogy ha engem ebben az ügyben bíróság elé állítanak bármely EU-országban és az ítélet felmentő lesz, akkor ezt el kell, hogy ismerjék valamennyi EU-államban, s utazhatok Európában. Kérdezem: Magyarországon lesz ez az ügy? Azt mondja, hogy igen. Erre azt mondom, de hát ez eltarthat két-három évet is. Erre ő: már áprilisban ítélet lesz. (nol.hu)

Tehát: bár ezért a mai napig nem kellett felelnie, a Hernádi múltja mégsem volt kizáró tényező akkor, amikor Palkovics jelölteket keresett a Corvinus egyetem alapítványi elnökének posztjára. Hiszen ki más is vezethetne biztosabban és átláthatóbban egy alapítványt, amely több milliárd forint fölött rendelkezik, mint az egykor az Interpol által is körözött Hernádi Zsolt? Persze meglepő a mai Magyarországon talán az lett volna, ha Hernádi helyett egy szakmailag kifogástalan személyt találnak, valaki olyat, aki Palkovics – ha nem Orbán döntött erről is személyesen – számára is elfogadható. Ismerve azonban a NER rendszerét, fontos pozíciót olyan ember nem kaphat, aki ne lenne ezer szállal köthető a Fideszhez és az sem baj talán, ha valamivel később könnyen megzsarolható.

Egyébként a lehallgatási botrányban kikerült felvételeken elmondottak időközben meg is valósultak, amikor is a Polt Péterrel is jó viszonyt ápoló Hernádi ártatlanságát megállapították. Ez az ítélet pedig lehetőséget adott arra a magyar kormánynak, hogy megtagadják a MOL vezérének horvátországi kiadatását. Tehát pontosan úgy úszta meg a minimum kérdéses üzletelést, ahogy azt korábban felvázolták. Ettől függetlenül az új gazdasági stratégia még működhet, hiszen ma már az állami fenntartás sem jelent biztosítékot semmire. Korábban ugyanis ez jelenthetett viszonylagos politikai függetlenséget, ma azonban már ez teljes mértékben kizárható, hiszen Palkovics is a magyar állam nevében teszi tönkre az MTA kutatóintézeteit, amelynek valós hatását csak évek, évtizedek múlva fogjuk igazán megérezni.

Hogy mi lesz ezek után a Corvinus jövője, egyelőre kérdéses, mint ahogy azon egyetemek sorsa is, amelyeket a Corvinushoz hasonlóan terveznek átalakítani. Az alapítványi rendszer önmagában nem egy ördögtől való dolog, hiszen például az Egyesült Államokban is létező és működő gyakorlat, azonban nem mindegy, hogy kiknek a kezébe adjuk a lehetőséget. Ezért ez a kísérlet ugyanúgy lehet akár még sikeres is, mint ahogy válhat valódi kudarccá egy csapásra. Azonban különösen nehéz akkor pozitívan gondolni egy egyetemi rendszer átalakítására, amikor politikai szándékból teljes szakot szüntetnek meg, vagy kényszerítenek költözésre egy elismert hazai egyetemet.

Vajon érdemes tehát Hernádira úgy gondolni, mint a jövő zálogára? Lehetséges-e egyáltalán? Egy elhibázott gazdasági stratégia ugyanis az ország egyik legjobb egyetemének jövőjét sodorhatja veszélybe.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!