Április 24,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A Glamour és a rasszizmus

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Úgy tűnik, a migránsoktól való rettegés már nem csak az átlagszavazók agyát fertőzte meg, de már egy hazai divatlap szerkesztőségébe is beszivárgott. A WWD beszámolója szerint ugyanis a Glamour Magyarország egyik munkatársa – konkrétabban szerkesztője – egy Brenda Nasr divafotóssal folytatott beszélgetés alkalmával azt mondta, hogy a magazin magyar kiadása vezércikkben nem foglalkozik csakis kaukázusi, tehát fehér modellekkel. Ezt a választ arra kapta, hogy vezércikkben szerette volna megjelentetni egyik anyagát a hazai lapnál, amelynek középpontjában egy fekete modell állt. A képeket egyébként a Cosmopolitan litvániai kiadása gond nélkül le fogja hozni a következő hónapban, elmondásuk szerint ugyanis mindig van igény valami újra a balti államban. Magyarországon, a bevándorlásellenes, fehér keresztény országban azonban nincs.

Nasr a Glamour Egyesült Államokbeli képviselőihez fordult – a magazin ugyanis amerikai –, azonban eközben Maróy Krisztina, aki 15 éve vezeti a lap hazai kiadását egy bocsánatkérő üzenetet juttatott el a fotósnak. Valós bocsánatkérésnek azonban nehéz lenne értelmezni egy olyan üzenetet, amiben a nyelvi nehézségek miatti félreértésről beszél, szerinte ugyanis a szerkesztőnek, akivel Nasr beszélt nem anyanyelve az angol – ez alapvetően igaz is –, ezért történhetetett félreértés. Ez akkor állná meg a helyét, ha Nasr nem közölte volna a beszélgetésről készült képernyőfotót, amelyen jól látszik, hogy a szerkesztő nem egy Bede Zsolt nevű vadhajtás, ellenben gond nélkül beszéli az angol nyelvet.

Forrás: Brenda Nasr

Ezek után Maróy kifejtette, hogy a Glamour hazai kiadásában az olvasók olyan modellekkel találkozhatnak, akikkel ők maguk is azonosulni tudnak – fehérek -, illetve a magyarországi magazinba a praktikusságnak megfelelően választanak képeket, nem pedig inspirációs célból. Emellett Maróy elküldött egy pár olyan címlapfotót és vezércikket is, ahol véleménye szerint tisztán kivehető az, hogy náluk nincs semmiféle rasszizmus, hiszen jelentek meg sötétebb bőrű modellek is a lap oldalain. Igen ám, csak itt olyan modellekről van szó, akik ugyan valóban nem kaukázusiak, azonban sötét bőrűnek sem igazán nevezhetőek, vagyis a felhozott példák nem bizonyítanak igazán semmit.

A bocsánatkérés tehát nem volt igazán bocsánatkérés és Maróy egy pillanatig sem tagadta azt, hogy a szerkesztő által mondottak ne állnák meg a helyüket. A kérdés már csak az, hogy a Glamour Magyarország vajon milyen alapon hozta meg a döntését? Még ha idehaza az olvasók nagy része valóban csak és kizárólag fehér férfiakat és nőket szeretne látni az általa megvásárolt magazinokban, biztos hogy gond nélkül be is kell állni a sorba? Nem pont az lenne a lényeg, hogy megmutassák az emberekben rejlő szépséget, érkezzen is bárhonnan az illető? Hogy melyek a piaci igények, azzal a Glamour vezetése vélhetően tisztában van, ennek ellenére sem lehet azonban elfogadni azt, hogy egy sötét bőrű modellnek ne legyen helye a magyarországi lapban.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.