NEHAZUGGY

Viktor, én téged nem szeretlek

Tóth Ilona | 2019. Február 12, Kedd | 16:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Sírjak vagy nevessek? Gyászszertartásra készült Orbán Viktor. Gondoltam, temetheti magát, mert nincs még egy olyan miniszterelnök, aki elbújik az emberek elől, mert tele a gatyája, mint Józsi bácsinak a hashajtó után. Meg aztán hun volt a gyertya megvilágosítani a hülye emberek fejét pompás kormányunkról. Gyertya nélkül semmit nem ért ez a magánakció. Sokat nevettek a szertartásra becsalogatott hívek/kiszolgálók, tetszett nekik, hogy így be- és körülzártan sóderezik édes jó elnökük.

Orbán nem volt topon amúgy sem, mert nem tudott lazán kikeveredni az előre megírt szövegéből – köllött arra idő, hogy lessen, így nem ért rá kapkodni a füléhez, nem tudta megrendszabályozni nyakkendőjét sem. Figyelnie kellett, hogy ki ne essen a ritmusból. Untam is, mint a rosseb, néha levettem a hangot, nekem is kell egy kicsit pihenni. De semmi, maradt a puskázás. Ejnye, Viktor! Okos elnök a fejiből beszél, nem úgy, mint a készületlen gimnazista. Azt nem láttam, új volt-e az ingyen papírja vagy kicsit szaggatott, piszkos, telefirkált, mint a diákoknak adott ingyen/kölcsön tankönyvek. Imádják is a szülők, amikor a kis elsős ótvaros tankönyvében nemi szerv firkákat találnak az előző nyilván kreatív tankönyv tulajdonostól. Erre vág fel?

Olyan frankón összefoglalta az emútnyócévet, olyan szépen megértettük, hogy milyen jól élnek, mennyire nőtt az életszínvonaluk, mennyire ott vannak Ejrópa élmezőnyében az ellopott pénzünkkel, a kurva sok munkánkkal, túlóráinkkal, ami hozza nekik a listákon az előkelő helyezést. Orbán bír előkelően hazudni, ha igazat mondana egyszer, kirepülnénk örömünkben az aszott bőrünkből, de ez sem javítana a helyzetünkön. Hogy az úristenbe van ez, hogy már dicsekedni is csak papírból tud. Persze, mert az nem szól vissza, az úri közönségnek pedig úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt. Akkor miért remegett a keze lapozásnál, az ellenőrizhetetlen számok sorolásánál? Hazudott. Ugorgyunk!

Orbán, a ti rendőreitek engedték a nácik masírozását, ahogyan sok éve szemet hunytatok a brigantik veszedelmes jelenléte előtt. B*ssza meg, miniszterelnök, nem szűz kislányok avattak eddig sem Horthy-szobrokat országszerte. Ti is. Ne az ellenzéktől tessék félteni a demokráciát, ne is a volt párttagoktól (nézzen körbe a díszes társaságában), egyedül csak saját magától. Ebben az országban a rendszerváltás óta egyetlen diktátor sem duhajkodott, árulta el a demokratikus eszméket, vágta taccsra a jogállamot, telepedett bele a médiába, üldözött el fiatalokat, időseket más országot építeni; sajátította ki az emberek pénzét maguknak. Te tetted ezt, Orbán! Ezért is tele van a buggyos gatyád, hiába mutogatsz másokra. Hajrá, tapsoljanak neked a vigyorgó senkiházik, ott a gyászkeretben elmondott dumádhoz. Veled buknak mind.

Ki túlórázik nektek, ki szüljön garmadával gyerekeket, ha telik Európa a magyarokkal? Miért is hinnének szentségednek arrafelé, amikor bűnözőket cipelsz, bújtatsz az országban, diktátorokkal pacsizol, közben arany fotelben vigyorogsz a kamerába. Eddig a hit országát akartad építeni a selejtes kereszténydemokratákkal, mostantól a hitelek országává akarod zülleszteni hazánkat. Nagyvonalúan. Eddig a családodat, a haverokat, csókosokat futtattad azért, hogy minden előnyt ők zsebeljenek be, senki más nem számított neked. Most pedig az utált, semmire sem tartott nőket futtatnád szülőgép szerepbe. Függjenek ők is tőled.

Gazember. Arra azért figyeltél, hogy a kedves feleséged is mentesüljön az szja-fizetés alól, ahogyan Áder is, és mások is a bandádból. Kurva nagy gavallér vagy, szeretném én látni azt az anyát, aki négy gyerek mellett rohan melóba és túlórázni, és a fizetéséből még meg is élnek. Röghöz kötöd a nőket (nem véletlenül kacsintgatsz vissza a középkorba), elég neked annyi, hogy potyogjanak a hitelkölykök. Ezen még Ratkó Anna is sírna! Beáraztál egy nemzedéket. Nem vagy te olyan szegény, hogy ígérgetni ne tudj. Majd mi mindezt kifizetjük, ha csak… Nem veszel vissza a milliós fizetésetekből, a haveroknak szórt milliárdokból; nem építesz többet egy rohadt stadiont sem. Visszafogod az eddig kényeztetett Rogánjaidat, Kósáidat, a vejedet, Mészárosaidat, Lázárjaidat meg az egész luxust csócsáló díszes társaságodat. Mit szólsz? Ez nem volt a papírodon? Akkor töröld ki vele a bilit.

Még valamit. Azért a tegezési mód, mert mérges vagyok, az idősebb jogán is, és mert én is itt élek egy talp alattnyi földön ebben az országban. Nem vagy a miniszterelnököm. Nekem nem miniszterelnököm van, hanem szeretett lányom; barátnőm, akivel soha többé nem ihatok meg egy kávét itthon, csak nála, otthon, Németországban, mert magyarként nem jön többé ide, kiütéses lesz a te gyűlöletkeltő orbanizmusodtól. A másik barátnőm egyetlen fiát Ausztráliáig üldözted, mert tehetséges ifjúként nem kapott munkát, félrelöktétek a megszállt Fidesz-akloktól. Vannak barátaim, ismerőseim, akiket szeretek. Vannak olyan ismeretlenek, akiket nagyra tartok, elismerem őket tudásukért, emberségükért. Te nem tartozol ebbe a nagyszerű körbe. Viktor, én téged nemhogy nem szeretlek, én téged megvetlek. Méltatlan vagy a sok milliós magyar közösséghez. Lesz papír is róla. Ne dobd el a diktatúra fekete lepleit! Abba burkolva pucolsz el innen. Hű szolgáid nem bólogatnak többé neked, annál jobban be lesznek szarva. Mi tapsolunk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!