Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Már igény sincs a demokráciára?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ma már nem csak a Nyugat, de lassan a Kelet és a Balkán is lehagyja Magyarországot. Nem csak gazdaságilag, de társadalmi fejlettségben is. Magyarország nagyjából a keleti (fél)diktatúrák szintjére süllyedt, ahol a népnek egy vezetőre van szüksége, valaki olyanra, aki megmondja nekik, mit csináljanak és mit ne. Ez a személy – úgy tűnik – Kádár apánk után Orbán Viktor, aki szintén a nép egyszerű gyermeke. Néha-néha fellágolnak azok a vélemények, hogy a vezetőnek mennie kell, de aztán valahogy mindig megoldja, hogy mindenkicsit is hangosabb kör elcsendesedjen. Elég csak arra gondolni, hogy tavaly decemberben még tízezrek tüntettek Budapesttől egészen Debrecenig, ma pedig már sehol senki. Erre van hát igény? – kérdezik oly sokan idehaza, amire egyértelmű választ elég nehéz lenne adni. Az azonban biztosnak látszik, hogy több millió ember hiszi azt, hogy ez az irány, amit követni kell, így a legegyszerűbb.

Lássuk mi történt a minap, amit ma már egészen az Egyesült Királyságig ezrek dicsőítenek. Orbán Viktor bejelentette, hogy anyák egy kivételezett csoportját közpénz milliárdokkal fogja megtámogatni, azért hogy ők szorgosan teliszüljék a Kárpát-medencét. Autóvásárlási támogatás, CSOK és ingyen hitel. Mindez természetesen mindannyiunk pénzéből, ez azonban nem számít, hisz a dolognak egy tanulsága van: Orbán számára a haza az első. A tegnapi napon bejelentett 7 pontos tervével – úgy hiszi – emberek millióival feldtette el, mi mindent tett és nem tett ő és kormánya az elmúlt években.

Hogy ezzel hetekre, akár hónapokra is sikerült-e elcsendesíteni az Orbán-ellenes hangokat? Szinte borítékolható, hisz a kormánypárt a továbbiakban úton-útfélen erre fog hivatkozni. Megvédtük a magyar családokat, a magyar anyákat, a magyar nemzetet, mit akartok még? Az emberek többsége – én tartok tőle legalábbis, de ne legyen igazam – nem látja át ezt az egészet. Ingyen pénzt, egy jó lehetőséget lát ahelyett, hogy átgondolná az intézkedés következményeit. Értem én, hogy jól hangzik ez az egész, de nem gyanús, hogy mindezeket az EP és az önkormányzati választások előtt lengeti be Európa védőbástyája? Persze lehet hinni a csodákban, de senki ne lepődjön meg évek múltán, ha ezeket a felvett hiteleket majd mégis vissza kell fizetni, valamint a 3-4 gyermek eltartása sem olyan egyszerű, ha az állam többé már nem segít.

Most azonban az öröm időszaka következik, ahol magyarnak lenni jó, szülni meg még jobb. Elfelejtjük az MTA-t, a CEU-t, valamint a kórházak és oktatás ügyét. Elcsendesedtek az utcák és elcsendesedtek az ellenzéki pártok is. Az, ami sokak számára hónapokig a reményt jelentette, ma eltűnni látszik. Sokan, akik még bíztak abban, hogy talán ebben az évben sikerülhet elzavarni Orbánékat, ma már újra elkezdték pakolni a bőröndjeiket, hogy végleg külföldre költözzenek. Az ellenzéki pártok ismét elszalasztottak egy olyan lehetőséget, amely már nem is járt volna nekik, mégis megkapták. Visszatérve a cikk kezdő gondolatához, bemutatnám egy példával, hogy a sokat szidott Balkánon, konkrétan Szerbiában is komolyabb demokrácia alakult ki, mint Magyarországon.

A szerb parlament üléseinek bojkottját jelentette be hétfőn a Szövetség Szerbiáért elnevezésű ellenzéki tömörülés.

A szerbiai képviselőház hétfőn kezdődött ülésén már nem is vettek részt az ellenzéki képviselők, és közleményük szerint mindaddig bojkottálják az üléseket, amíg az Egy az ötmillióból jelmondatú tüntetéseken elhangzott követelések nem teljesülnek. A mintegy 30 ellenzéki pártból és szervezetből álló, a 250 fős parlamentben körülbelül ötven képviselővel rendelkező Szövetség Szerbiáért elnevezésű tömörülés szerint Aleksandar Vucic államfő már autokratikus eszközökkel irányítja az országot, pártja pedig korrupt, és a kormányzatéval ellentétes minden gondolatot elnyomna.

 A hétfői közlemény szerint az ellenzéki pártok nem akarnak részt venni a »látszatdemokrácia« fenntartásában, és ezzel legitimálni azt »a totalitárius rendszert, amely elnyomja az ellenzéket, és az állam ellenségeinek tekinti a politikai ellenfeleket«. A tiltakozások már tíz hete tartanak Belgrádban, a tüntetők szombat esténként vonulnak az utcára Aleksandar Vucic elnök lemondását követelve. (MTI)

Románia és Szlovákia után ezúttal Szerbia mutatja meg, hogy lehet ezt másképp is csinálni. Mi kell ahhoz ennek az országnak, hogy végre észbe kapjon? Évtizedek óta néznek mindannyiunkat teljesen hülyének, de úgy látszik, mi ezzel boldogok vagyunk. Vajon miért van ez így? Miért van szükségünk mindig egy olyan, autokrata módszerekkel a saját népe feledett uralkodó vezetésre, amely még azt is megmondja, hogy mit gondoljunk?  Valóban képtelenek vagyunk demokráciában élni, vagy egyszerűen igényünk sincs arra? Amennyiben ez így van, úgy nem fog nagy változásokat okozni, ha egyszer újra a keleti blokk részei leszünk. Putyin Oroszországában ugyanis erény a besúgás és erény az is, ha valaki gerinc nélkül képes leélni a teljes életét, a hatalmat kiszolgálva. Az irány jó, a kérdés már csak az, hogy valóban ezt akarjuk-e.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.