Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Nem csak a bűn, a bűnpártolás is

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Új év, régi hülyékkel. Ha valaki azt gondolta volna, hogy egy fikarcnyit is javul a helyzet csupán attól, hogy néhány barom a frászt hozta a kutyákra az év utolsó napján (meg előtte és utána, mert ki kellett próbálni a tűzijátékot időben és el kellett használni a maradékot másnap, harmadnap, negyednap), az nagyon tévedett. Nem javult a helyzet, ellenben sokat romlott. Ilyen fékevesztett őrjöngést, ilyen színvonaltalan, habzó szájú mocskolódást még ezen az égövön is ritkán látni. Ennek egyetlen racionális oka van: fosnak az elvtársak.

A társadalom egyik fele eljutott arra a pontra, amikor felismeri: már nincsen veszítenivalója. Nincs hová hátrálni. És nincs miért hátrálni. Eddig azt tette, mert azt gondolta, úgy majd megússza. Mostanra kiderült, hogy senki semmit nem fog megúszni, a hatalomba csimpaszkodó félművelt csürhe átgázol mindenen, mert még többet akar zabálni. És teljesen mindegy, hogy egyetemi tanár, kutató, gyári munkás, művész, bolti eladó vagy pedagógus az illető, senkinek nincs kegyelem. A lúdtalpas zabálógép utoléri. Nincs kegyelem és nincs védelem.

Egy fél (a másik fele is nézi, csak éppen nem érti) ország nézi évek óta, ahogy a korlátolt szellemi képességű, erkölcsileg lezüllött (vagy eleve úgy született) horda dagadtra zabálja magát a közösből és már hozzák a pereputtyot is, már családostul taposnak azok hátán, akik megtermelik azokat a javakat, amikből aztán kisvasút lesz és stadion a kert végébe, milliós cipőcske az oszloplábakra, magánorvos, magánrepülő, luxusautó a luxusfeleségnek, gyémánt a kurva nyakába, kastély a vőnek, fél ország a seggbuta, saját erőből megélni is képtelen stróman nevére. És mindegyikük arcán ott az öntelt, arrogáns vigyor. Mert ők érinthetetlenek.

Ez a szilárd hit rendült most meg. Nem csak a síkostoba, a hatalom seggének langymelegében élősködő, önmagukat politikusnak képzelő pártkatonák, hanem a bűnbandát pénzért és pozícióért elvtelenül szolgáló propagandisták is rájöttek, hogy baj van. A baj az ő fogalmaik szerint nem ott kezdődik, hogy leamortizáltak és kifosztottak egy egész országot. Nem az a baj, hogy az ország vezetésére szerződöttek leszarják az ország lakóit, hogy ők és családtagjaik milliomosok lettek néhány év leforgása alatt és nem saját erőből, nem önszorgalomból, hanem a köz kifosztásából. Nem az a baj az ő fogalmatlan, értéktelen gondolkodásukban, hogy emberek halnak meg kórházi fertőzésekben a huszonegyedik században, hogy kettészakadt a társadalom – nem két egyenlő részre -, hogy születési előjog lett az egészség, az emberhez méltó élet, a tanulás, a biztonság és születési hiba a szegénység, a tanulatlanság, a kilátástalan jövő, amiből nincs menekvés. A baj nem az, hogy lopnak, csalnak, hazudnak. Még csak az sem, hogy erre rájött valaki, ugyanis eddig is nyilvánvaló volt, nem is titkolták. A baj az, hogy a társadalom egy része fel merte emelni a fejét.

Most megy az ész nélküli nyüszítés, hiszen nem kicsi a tét. Tudom, hogy a finom lelkű honfitársaim szerint nem szabad senkit sem jogi szankciókkal fenyegetni, mert az csúnya dolog, nem méltó a politikához. Azt nem tudom, mi méltó a politikához, de azt tudom, hogy a bűnözőknek felelniük kell a tetteikért. Márpedig aki lop a közösből, aki megkárosítja a társadalmat, aki szándékosan hazudik azért, hogy lejárasson más embereket, aki közreműködik emberek becsapásában és kifosztásában, az bűnöző. Akár mágikusnak hazudott varázskarkötőt árul hiszékeny embereknek, akár hazugságokkal tömi az olvasók fejét azért, hogy a biztos fizetése meglegyen, felelnie kell. Amennyire tudom, a jog a bűnt és a bűnpártolást is szankcionálja. Ez ennyire egyszerű.

Márpedig ha bukik a rezsim, nem maradhat el az elszámoltatás sem. Már régen nincsen mód a nagyvonalúságra. Nem lehet legyinteni, hogy ami volt, elmúlt, foglalkozzunk a jelennel. Nem lehet, mert ahhoz túlságosan messzire ment már mindenki. Ezt érzik az elvtársak és nem nagyon maradt más eszközük (az erőszakon kívül, de az a legélesebb kétélű kés a fiókban), mint tovább hazudozni. Ott tartunk, hogy mindenki Soros bérence, aki szót mer emelni a nagyüzemi lopások és a demokratikus berendezkedés szétverése ellen. Ott tartunk, hogy a Fidesz a lakájmédiával vállvetve nyivákol azért, hogy a Jobbik Gyurcsány Ferenccel egy lépcsőre állt.

Pedig nem Gyurcsány, nem a Jobbik, nem az LMP vagy a Momentum vagy az MSZP jelenti a veszélyt az élősködőkre. Hanem az az elégedetlen tömeg, aki ezeket az ellenzéki pártokat és pártocskákat belekényszerítette az összefogásba. Ezeknek a pártoknak nincs választásuk. Vagy együttműködnek, vagy őket is elsöpri a készülődő vihar. A kormánypárt és csicskásai mégis igyekeznek meggyőzni a saját híveiket arról, hogy nem a magyar emberek, a tulajdon honfitársaik, gyerekeik, unokáik, testvéreik, szomszédaik, munkatársaik nyilvánítanak véleményt – más lehetőség híján – az utcán, hanem valami külföldről fizetett idegen ellenség.

A mai napon az ellenzéki pártok folytatták a színészkedést.

Soros György pénzéből szerveznek erőszakos utcai megmozdulásokat, és Soros pénzből fizetett aktivisták közreműködésével támadtak a rendőrökre és az Országgyűlés épületére a karácsony előtti napokban. Soros azért finanszírozza őket, hogy az európai parlamenti választások után újra bevándorláspárti többsége legyen az Európai Parlamentnek. (Fidesz)

Egy biztos, hogy Magyarországon csak kis, sorosista csoportok, néhány bűnöző és pár újnáci ragadtatta magát törvénysértésre, miközben a csendes, nagy többség számára az elmúlt években elért gazdasági és társadalmi sikerek, és a nyugalom megőrzése a legfontosabb, és mélyen elítéli a vandál politikai aktivisták és néhány bűnöző utcai őrjöngését. (Origo)

Az óbégatókórushoz csatlakozott a lakájmédia is, immár saját jogon. Egy Buzinkay György nevű momentumos írt egy cikket az azonnali.hu nevű portálra a propagandisták felelősségéről. Konkrétan így zárul a cikk:

2019-ben tehát nem elég a független közmédiát követelni, ami ellenőrzi a hatalmat. A propagandagép propagandistáit is el kell számoltatni. Bíróság elé kell állítani azokat, akik részt vettek az magyar demokrácia felszámolásában és a magyar függetlenség oroszoknak való kiárusításában.

Lát ebben valaki valami oktalan fenyegetést? Mert én nem. Aki egy ország demokratikus berendezkedésének felszámolásában részt vesz, aki más ország érdekeit szolgálja a saját hazájával szemben, annak bizony számolnia kell a következményekkel. Úgy tűnik, a PS propagandistája nagyon magára ismert Buzinkay írásában, mert hajnalhasadáskor tolta is fel a cikknek nem, véleménynek szintén nem, leginkább részeg hőbörgésnek tűnő irományát.

A propagandisták nem újságírók, hanem hazaárulók – ezzel a címmel üzent hadat a kormánypárti firkászoknak egy bizonyos Buzinkay György, a Momentum elnökségi tagja. A vállnélküli párt jeles személyisége (akinek létezéséről ezidáig sajnálatosan nem értesültünk) egyúttal azt is kilátásba helyezte, hogy mi, kormánypárti propagandisták alkalmasint a börtönben fogunk megrohadni mindahányan, már amennyiben itt valaha Fegyőr-kormány alakul. Az alkalomhoz illő tisztelettel első körben annyit bátorkodnék kérdezni tőled, te kis Buzinkay gyerek: mutasd már meg, Macron melyik kondenzcsíkos alsónadrágjából másztál elő? És mit játszod itt a Lenin-fiút, mikor el sem bírod a dobtárast, te anyaszomorító hülyegyerek? (PestiSrácok)

Erős kezdés. A folytatás hasonló hangnemben zajlik, de már az első sorokban is több hazugság és csúsztatás van, mint egy normál portál egész éves anyagában összesen.

Mindez egyetlen dolgot jelent számomra. Fosnak az elvtársak. Helyes. Megvan rá minden okuk és ezt már nem csak mi tudjuk, hanem ők is.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.