Március 23,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ha a kocsonyás tudathasadásról és a gyomrot felforgató álszentségről szobrot lehetne mintázni

Úgy látom, nagyot futott a 30 milliárdos egyenpropagandában a doktorminiszterelnök úr karácsonyi, dohos rögeszméktől sújtott fröcsögése, amit ünnepinek és interjúnak neveznek valamiért. December 27-én már nem kockáztat óriásit az ember, ha arra tippel: minden idők leggyávább Viktora ismét szemen köpte saját magát és megfutamodott a nyilvánosság elől.

Ezzel a silány, kérdéseknek alig nevezhető, mikronállványi büfögményekkel (nem baj, ha nincs ilyen szó) megszakított NER-monológgal és a három darab, olcsó politikai biodíszletnek használt onokával (még mindig jobb, mintha az ittasság és begyógyszerezettség állapotára igen hasonlatos fejjel kandikálna ki a karácsonyfadíszek mögül) simán hülyének lehet nézni egy egész országot. Sőt, joggal lehet azt feltételezni, hogy az év 365 napján ugyanazzal a fásult, apatikus, üveges tekintettel a kéményen csodálkozó kisember el is felejtette – ha egyáltalán tudott róla -, mit ígért ővárbaköltöző fényessége nyár derekán. Hát hiszen annyi mindent ígért már, hogy ki a fene tudja észben tartani az összes, az adott pillanat eufóriájában jól hangzó lódítását, nem? De.

Mivel valószínűleg elég sokan tényleg elfelejtették, vagy egyáltalán nem is tudtak róla, nem marad más hátra, mint emlékeztetni őket: Orbán nevű miniszterelnökük azt ígérte a zsinórban harmadik kétharmad egyik másnapján, hogy év végén lesz annyira bátor, mint az elmúlt 10 évben egyszer sem, és nem szalad el, nem bújik féknyúzt hörögve Havasi Bertalanka izmos háta vagy egy random rendelkezésre álló függöny mögé, és pláne nem vet oda kutyafuttában három sértődött félmondatot a nyomában lihegő, valódi újságírói gerinccel közlekedő haza ellenségének a köz ügyeit firtató kérdéseire, hanem férfi módjára kiáll sajtót tájékoztatni. És ha már ott van, igazi, előre le nem zsírozott kérdésekre is válaszol.

Mivel ez minden bizonnyal már nem fér bele a posztkarácsonyi-preszilveszteri fetrengésébe – no, nem mintha egy pillanatra is komolyan gondolta volna -, abból vagyunk kénytelenek dolgozni, amit előre megrágva a nemzeti asztalra okádott az állami propagandaüzem. Az pedig úgy szánalmas, ahogy van. Egészében is és darabjaiban is. A sakálmédia szorgosan hergelő felületein három nap távlatából még mindig kiemelkedő helyen elhelyezett örökérvényű szófosásból mégis kiragadnám a számomra kedves részeket, hogy legyen még annál is világosabb a lendület, amivel áthuppanunk nemsokára a boldogújévbe (az obligát gyurcsányozást, migránsozást, brüsszelezést, valamint a konkrétumokat nélkülöző gazdasági melldöngetést és a túlatörvénnyel kapcsolatos elsikálást most nagyvonalúan ki is hagyom a szórásból, pedig):

– Boldog karácsonyt, Miniszterelnök úr! – ezzel a címmel rendeztek összellenzéki tüntetést néhány nappal ezelőtt. A jókívánság alighanem irónia volt, ugyanis főként az ön távozását követelték.

– Ahány ház, annyi szokás; van, ahol így kívánnak boldog karácsonyt, s van, ahol szeretettel, ajándékkal, az otthon melegével. Én hoztam magammal egy családi képeslapot, ezzel szeretnék áldott karácsonyt kívánni az ellenzéknek és az egész országnak. Persze a politika olyan világ, ahol akár karácsony estéjén is dúlhatnak a küzdelmek, a tüntetések is hozzátartoznak a demokrácia mindennapjaihoz. Az erőszak, a rombolás, a vandalizmus viszont nincs rendben.

– A kétharmados többség nem felelős ezért a végletesen megromlott viszonyért (értsd: az ellenzék és a kétharmad közötti viszony)?

– Az idei választási győzelmünket követően elmondtam, készen állunk arra, hogy az ország érdekében együttműködjünk egy konstruktív ellenzékkel. Ezt ők elutasították, mert mindenáron kormányt akarnak buktatni. Holott erről nem ők, hanem kizárólag a választópolgárok jogosultak dönteni, s a legközelebbi ilyen alkalom 2022-ben jön el.

(…)

… boldog, békés, áldott karácsonyt kívánok mindenkinek. Ez az ünnep emlékeztessen bennünket a politika korlátaira is. A politika segíthet az embereknek abban, hogy jobban éljenek, de abban nem, hogy szebben is éljenek. A saját életét mindenki csak maga teheti szebbé. Jó lenne, ha ez minden magyarnak sikerülne.

Hát ez annyira szép, hogy én magam is majdhogynem könnybe lábadtam (nem!). Már csak a fotográfia láttán is, de ez a szöveg… ha a sűrű, kocsonyás tudathasadásról és a dohos álszentségről szobrot lehetne mintázni, akkor ez lehetne rajta a felirat. Azért ehhez még annál is vastagabb bőr szükségeltetik a pofára, mint amilyen zokniszerűséget visel az erkölcsileg lúdtalpas lábán (képzavar, de leszarom) a miniszterek elnöke (levágtam a propagandafotóról, de az eredetin megcsodálható). Igencsak szívbemarkoló is lehetne ez az ömlengés, sőt akár el is alélhatnék a három lurkó látványától (ahogy teszik azt soktízezres nagyságrendben a követői), ha el tudnék tekinteni a beszélő kockás ing személyétől. De sajnos nem tudok eltekinteni. Sem a homályos tekintetétől, sem a viszkető tenyerétől, sem a kétharmadokon átívelő arrogánciájától, sem a fent említetthez hasonló tényszerű hazudozásaitól, és pláne nem tudok eltekinteni attól a milliárdokat felemésztő szellemi kútmérgezéstől, amit ő a szeretet manifesztációjának és hazafias kötelességnek tart. Amire hivatkozva uszít, hergel, és mossa az agyakat, amire hivatkozva ellenségeket gyárt azért, hogy a képzeletbeli harcait a közösből finanszírozza. Leszarnám, hogy mit hörög, ha ebben az állandó háborúban nem fordult volna teljes mellszélességgel a saját népe ellen.

Ha el is tekintek attól a mély megvetéstől, ami ennek az embernek minden megnyilatkozásából árad azokkal szemben, akik nem az ő nagyságát dicsérik, attól nem tudok eltekinteni, hogy ez az ember az általa felhergelt populációt arra bátorította, hogy hangosan és érthetően fejezze ki a véleményét, ha valami nem tetszik. Ez az ember nem ítélte el az erőszakot, amikor az általa felhergelt emberek más emberek tulajdonában tettek kárt, ez az ember soha nem szólalt meg, amikor az ivócimborája taknyot és vért vizionált az ellenzéki képviselőkkel összefüggésben. Ez az ember a választások előestéjén, a nemzeti ünnepen fenyegetőzött és lengetett be elégtételt azokkal kapcsolatban, akik úgy vélték, demokratikus módszerekkel, választáson megdönthető és megdöntendő Orbán minden célon túllőtt illiberális hatalma.

És akkor jön ez az ember a karácsony, a mikrofonállvány, valamint az unokái mögé bújva, és teli tüdőből moralizál. Az ember, aki ennek a ványadt demokráciának a nyomorúságos történetében először visszafordíthatatlanul szalonképessé és erkölcsileg megalapozottá tette a politikai karaktergyilkot. Aki elfogadhatóvá tette, hogy a politikai csatározások vérre mennek és sem istent, sem embert nem tisztelve uszította rá a médiahiénáit a politikai ellenfelei magánéletére, aki szexivé és trendivé tette a mocskolódást, a becsületet sértő, helyreigazítási perek tucatjaiban mérhető útszéli hazudozást… nos, ez az ember pofázik arról, hogy milyen fasza lenne szépen élni.

Ez az erkölcsi árvízkárosult osztja az észt arról, hogy mi fér bele és mi nem fér bele az általa legyilkolt demokrácia mindennapjaiba és a karácsony estébe. Ez az ember, aki a boldog karácsony mögé bújva menekült el a hozzá intézett kérdések elől a parlamentben, aki annyira nem veszi emberszámba az ellenzéket, hogy bármelyik politikussal le merjen ülni egy spontán beszélgetésre. Aki annyira nem becsüli az ország nem fideszes felét, hogy legalább egyszer ne hányja szembe a még létező független sajtót, és megálljon egy újságírói kérdésre tisztességesen válaszolni.

Igen, az életét mindenki maga teheti szebbé (Orbán már gondoskodott a saját pereputtya jobb életéről, nyugi), de ez addig biztosan nem fog megvalósulni, ameddig a politikát ez a felcsúti morális hulladék alakítja. Akinek az egyik legnagyobb bűne éppen abban rejlik, hogy módszeresen összemossa az ellenzéket az ország nem fideszes felével. Akiknek azt ígérte, hogy a kétharmadával őket is szolgálni fogja. Ehhez képest még karácsonykor is beléjük törli a lábát.

Igen, a választópolgárok jogosultak dönteni a sorsodról, minden idők leggyávább Viktora! Akinek annyi vér sem szorult a pucájába, hogy kiálljon egy sajtótájékoztatót megtartani, vagy hogy golyóálló outfit és testőrök nélkül emberek közé menjen. Nos, ha egy csöpp eszük maradt még a választópolgároknak a NER hűvös halomba hordott mocska alatt, nem várják meg ezzel a soron következő, elcsalásra ítélt választást. Mert minden ellenkező előjelű vinnyogással ellentétben ehhez is joguk van. És azért a döntésért nem a papíron összelapátolt kétharmados többség, hanem te egyszemélyben leszel a felelős. Boldogújévet!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS