December 16,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Hacsaknem Blog


Ennél tényleg az is jobb lenne, ha vigyorogva szemen köpnének

Miután megtudtam, hogy a miniszterelnökúr a kötelező pénteki sorosmigránsozás közepette bevallotta, hogy mindössze két hibája van (és mindkettő az, hogy túlságosan tökéletes ő ehhez a tökéletlen világhoz) nem neki, hanem az Európai Néppártnak, amelyik még mindig nem lökte ki a soraiból, mint macskát szarni, megnyugodhatok: hála a jóistennek még véletlenül sem arra gondolt, hogy nem elég hogy hazudva hülyíti a népet, de még lop is, mint a szarka. A megfejtés ez lett volna, de nem találta el. A helyzet e tekintetben válságos, a fényességes miniszterelnök úrelvtárs állapota látványosan romlik, úgyhogy.

Beszéljünk Kásler doktorról, a honi egészségügy és oktatás felvirágoztatásáért felelős miniszterről, akinek a legtöbb megszólalásában sem foltokban, sem nyomokban nem találunk semmit, ami arra utalna, hogy ő tényleg FELEL ezekért a területekért. Akkor sem, amikor ezeket a szavakat konkrétan a szájára veszi. Ehelyett viszont szórja a transzcendens-metafizikai igéit egy párhuzamos univerzumból, osztja az észt meg a pénzt, meg a miniszteri biztosi székeket, lamentál, filozófál, múltba réved, díjakat ad át és a dicső magyar történelem és kultúra önkritikátlan ajnározásából eszkábál maga alá roggyant színpadot. Idézem legutóbbi szellemi zagyvalékának kvintesszenciáját. Szöveghűen, ahogy az MTI szállította:

A történelem és a kritikus időszakok győztesei azok, akiknek vannak hagyományai, van történelme, kultúrája, és mi azok közé tartozunk, akik mindezekkel rendelkeznek – mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten egészségügyi és oktatási díjak átadásán.

Kásler Miklós az ünnepségen elmondott köszöntőjében úgy fogalmazott, az elmúlt néhány ezer évben azok tudtak túlélni és tudták a jövőjüket biztosítani, akiknek voltak tradícióik, zavartalan volt az önazonosságtudatuk, ezzel élni, és erre építkezni tudtak.

Mint mondta, az európai identitást a görög kultúra, a római jogalkotás és a hit, a zsidó-keresztény eszmeiség határozza meg, és a szolidaritásból, az emberségből, az egymás segítéséből fejlődött ki a középkor kultúrája, és lehetett átmenteni a germán törzsek népvándorlási hullámain az európai kultúra gyökereit.

Az európai kultúrkör egyik szép hajtása a magyar kultúra, amely ötvöződve a belső-ázsiai kultúrkörrel olyan hagyományokat teremtett, mint a megértés, a tolerancia, a menekülők és a rászorulók segítése.

A miniszter beszédében kitért Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra, a “szegények orvosára”, aki vagyonát, címét, befolyását és tudását az elesettek gyógyítására használta az első világháborúban.

Kásler Miklós felidézte Semmelweis Ignác alakját is, aki olyan értékeket mutatott fel, amely a magyar és az európai kultúra esszenciája volt, a mindenek feletti küzdelmet az emberi életekért.

Tudom, hogy ma már szombat van, és kit érdekel, hogy mi volt tegnapelőtt, de épp nemrég olvastam egy kiváló interjút Kepes András író-tévéssel, amelyben legújabb könyve kapcsán elhangzik, hogy az a király, akinek nincs bolondja, maga bolondul meg. Ez az okosság jutott eszembe, miközben végigszenvedtem magam a fenti néhány bekezdésen, és arra jutottam, hogy bármennyire hatalmas is az a bölcsesség, ami Kepes szerint a király-bolond viszonyt meghatározza, az Orbán-Kásler  (Orbán-bármelyik tányérnyaló) reláció tekintetében nem alkalmazható. Egyrészt a király fennállása óta magában hordozta az önreflexióra való képtelenséget, másrészt sajnálatos módon soha nem tartott igényt bolondokra, akik küldetésüknek megfelelően a szemébe merték volna mondani valaha is az igazságot. Ha voltak is ilyenek, azoktól kivétel nélkül megszabadult. Így maradtak a Káslerek – akik Kósa Lajos és Németh Szilárd egyesített szellemi nyomorát nagy ívben előzve – ilyeneket pofáznak arról a nyomorúságos eszkábátumról, amit piedesztálnak tekintenek.

Az önmagában is szép teljesítmény, amikor egy koszoskörmű doktor, egészségügyért papíron felelős miniszter éppen Semmelweis Ignáccal példálózik, miközben a kórházi fertőzések közel félezer ember halálát okozzák egyetlen év alatt. Mint ahogy az sem elhanyagolható bája a történetnek, hogy az elmúlt nyolc év előtti elmúlt nyolc évhez képest is lerohasztott egészségügy és a fényes középkorba hazavágott, szétvert, minden nemzetközi összehasonlításban leszakadást mutató oktatás köznevelés romjain egy eszelős tízparancsolat-hívő egészségügyi és oktatási díjakat ad át. Miközben egyetemi szakokat szüntetnek meg, és egyetemeket üldöznek el az országból.

Olvasónk műve. Köszönjük!

Legyünk nagyvonalúak és lendüljünk túl ezeken az apróságokon, koncentráljunk a magvas mondanivalóra, és ne engedjük ökölbe szorulni a kezünket attól sem, hogy a társadalom legaljára szorult honfitársainkat éppen rendészeti eszközökkel vegzáló úri kereszténydemokraták csatlósa még a szegények orvosát is képes volt a szájára venni. Aki Mészáros Lőrinccel ellentétben nem kitiltotta az aprópénzért megvásárolt, közpénzmilliárdokból kicicomázott, hosszú éveken át az adófizetők pénzéből fenntartott  gyógyfürdőjéből a szerényebb anyagi helyzetű beteg embereket, hanem a vagyonát is az elesettek gyógyítására használta. A pofámról lesült volna a bőr, de nem véletlenül nem én ülök ennek a dühöngő antropológiai elvetemülésnek a helyén.

Nem bolond ez, csak egy közönséges orvosbáró. Aki mai napig titkolja, hogy mibű keresett sokkal többet, mint amennyit hivatalosan keresett, aki szerint az ógörög hasznosabb a gendernél, aki közérdekű adatok megtekintését akadályozza foggal és körömmel, aki népegészségügyi programnak tekinti közben a tízparancsolatot, és aki a fenti ábra szerint ma már ott tart, hogy a sötét, dohos, bűzös, vallásháborúkkal, keresztesháborúkkal, boszorkányégetéssel, eretnekirtással fertőzött középkor valójában a szolidaritás, az emberség, és egymás segítésének végterméke volt.

Van valami bámulatosan gusztustalan abban, ahogy ezek az emberek egymás tyúkszemére taposva igyekeznek bizonygatni, hogy hagyományai, kultúrája, önazonosságtudata, történelme leginkább csak mimagyaroknak van, következésképpen indokolt felsőbbrendű lényekként tekinteni önmagunkra. (Semjén Zsolt remélhetőleg valahol elalélt a gyönyörűségtől.) Arra nagyon nehéz mit mondani, amikor egy velejéig korrupt, a megértést és a toleranciát páros lábbal taposó, az egész hatalmát a menekültek és rászorulók elleni hergelésre felépítő banda tagja adja elő ezt a nyálasbús önfényezést. Arról, hogy a magyar kultúra elidegeníthetetlen, hagyományos attribútuma a megértés, a tolerancia, a menekülők és a rászorulók segítése. Gyalázatos ez a kommunikációs hadjárat, amivel igazolni akarják, hogy nekik bármi közük van ezekhez a nemes jellemvonásokhoz, ezért természetesen joguk van uralkodni élőkön és holtakon.

Vajon látta ez a kiváló ember a habonyi propaganda címlapjait, amelyeken jelen állás szerint a leginkább rászorulók ellen uszítják nyíltan, szégyentelenül a magyar társadalmat? Tudja vajon ő, mint nem kívülálló, hogy hány beteg, sérült, fogyatékkal élő, rászoruló embert rugdosott árokba a főnöke jogellenesen, anélkül, hogy a szolidaritás vagy az emberség leghalványabb jelét mutatta volna? Mert ha igen, ha nem, szép hajtása ez az európai kultúrkörnek. Pontosan az, aminek látszik.

A felcsúti üstökössel és szócsöveivel ellentétben nem vagyok akkora nagy zseni, hogy folyamatosan meg akarjam mondani, milyenek a magyarok, és miért többek, értékesebbek, mint mások. Azt viszont elborzadva látom, hogy a fideszes hagyományok szerint semmiféle igény nem mutatkozik a múlttal való szembenézésre, ezek az ájtatos, hazug, fellengzős, fantazmagórikus szólamok pedig a valóságot akkor sem fedik el, ha a nép ideiglenesen jóllakatható velük.

A félműveltségnek, az ökölbe szorult gyűlölködésnek, az erőszakosságnak, a kivagyiságnak soha nem lesz semmi köze az emberséghez, a szolidaritáshoz és a tolerenciához. A kék plakátokról üvöltő félelem- és gyűlöletkeltéssel párhuzamosan szanszét eregetett tömjénfüstre, a hazug önkritikátlanságra és a nemzeti bullshit generátor folyamatos pörgetésére semmit nem lehet építeni. Nem hogy jövőt, de jelent sem. Ez Káslert valószínűleg pont úgy nem hatja meg, mint a főnökét, viszont az ilyen gyalázatos produkcióknál lassan már az is jobb lenne, ha vigyorogva szemen köpnének. Rászorulókat, nem rászorulókat, szegényeket, nem szegényeket, menekülteket, nem menekülteket egyaránt.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.