Augusztus 22,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem mi vagyunk értük, ők vannak értünk!

Ma reggel a 168 Órán megjelent egy cikk a csopaki háziorvos, Balogh Emil ellehetetlenítéséről, mely történet jól mutatja, mi a probléma a hazai városok és falvak irányításával. Nem egyszer volt már arra példa, hogy a Fidesz-KDNP-t képviselő polgármesterek, hatalmukkal visszaélve távolítottak el számukra nem szimpatikus vezetőket, tanárokat vagy épp orvosokat. Tudva, hogy tehetnek jóformán bármit – akár törvénybe ütközőt is – pártjuk bizalmát és támogatását mindenképpen élvezni fogják, nem ismernek korlátokat. Nincs az a közpénzből épült vadászház vagy uszoda kisajátítás, mely jogi következményekkel járna.

A tegnapi napon megírtuk Márki-Zay Péter történetét, de sok hozzá hasonló eset van a hazai falvak és városok történetében. Kezdve a lejáratással, majd az ellehetetlenítéssel, egészen a maffiamódszerekig, ha az tűnik szükségesnek. Mert még egyszer: pontosan tudják, hogy a Párt által védve vannak, tegyenek bármit is. Sajnos egyre ritkábban látni olyan polgármesterek történeteit, akik valóban a lakóközösségükért tesznek, emberek életét segítve, családokat munkahelyhez juttatva.

A kapzsiság és vele a korrupció olyan szinten vált elfogadottá Magyarországon, hogy már azok is élnek a „lehetőséggel”, akik talán korábban erre gondolni sem mertek volna. Azonban azzal, hogy látták: bármit megtehetnek, annak nem lesznek következményei, felbátorodtak. Azt, amit országos szinten a parlamentben látnak, átültették a falvak és városok szintjére. Hatalmuktól megrészegült, magukat kiskirályoknak képzelő polgármesterek országa lettünk.

Egy olyan ország, ahol egy polgármester ellen irányuló kritika akár a munkahelyünk elvesztésével járhat. Egy olyan ország, ahol a polgármester minősítése retorziókkal jár, mellyel az ott lakók is pontosan tisztában vannak. Így hát nyilvánosan egy rossz szót sem hallani a polgármester úrról vagy épp asszonyról, mindenki boldog, hogy van munkahelye. Ez azonban az esetek nagy többségében nem a valóság. A valóságot a rettegés és a polgármester kegyéből adományozott munkalehetőség elvesztésének félelme jelenti.

Ott tartunk, hogy lassan minden önkormányzati választáson arról döntünk, hogy ki legyen a következő, aki majd rettegésben tarthatja településünket. Ki az, akinek hatalmat adva, legfeljebb abban bízhatunk, hogy jobb lesz, mint a korábbi volt. Jobb lesz, mert már talán nem kell rettegnünk a munkahelyünk elvesztésétől, attól, hogy egy rossz szó miatt az utcára kerülünk.

Pontosan ugyanaz történik kicsiben, mint ami a parlament falai között nagyban. Miközben az általunk választott és a mi pénzünkből élő képviselők és politikusok értünk semmit nem tesznek, röhögve küldenek el bennünket az anyánkba úgy, hogy párhuzamosan egyre több és több pénzt szavaznak meg saját maguknak. Ahogy a parlamenti képviselők és egyéb politikusok (tisztelet a kivételeknek) ismerőseiket és rokonaikat teszik gazdaggá a közvagyonból, úgy teszik ezt a kormány képviseletében a helyi polgármesterek is.

Nem volt még ebből elég? Mikor jövünk már rá végre, hogy mi adtunk nekik hatalmat, így mi vagyunk azok is, akik visszavehetik azt? Mikor emeljük már fel végre a hangunkat, a magukat polgármestereknek hazudó bűnözőkkel szemben? A demokrácia itt kezdődik. Ott, hogy kinyilvánítjuk a véleményünket, hiszen azok, akik hatalmukkal visszaélnek, a mi képviseletünkre esküdtek fel.

Ha országos szinten nem megy a magát Fidesz-KDNP-nek nevező rablóbanda eltakarítása, akkor kezdjük azt meg kicsiben. Kezdjük meg a vezetésre alkalmatlan, településüket kifosztó egyének leváltásával. Kezdjük meg Márki-Zay Péterek hatalomra segítésével, hogy az eredményt látva kinőhesse magát a mozgalom. Jelei már vannak annak, hogy elérhető egy változás, mert az embereknek elegük van és sokszor ezt már nem is titkolják tovább.

Lehetőség mindig van, csak vegyük a fáradságot és tájékozódjunk a polgármesterjelöltekről. Ne mondjuk azt, hogy nem politizálunk, majd a választásokon tudatlan módjára egy olyan embert segítsünk hatalomra, aki miatt később siránkozunk. Mert ha ezt tesszük, semmi értelme nincs az egésznek. A demokráciáért tenni kell, nem fog az ölünkbe hullani.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.