November 14,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Közönségsiker(?) Mi a büdös francnak kell egy filmnek csúfolt tákolmány szereplőit Blaskovichnak és Kincsemnek nevezni?

Jobb meggyőződésem ellenére – igaz, három részletben, egyvégtében nem bírtam volna ki – megnéztem a Kincsem című magyar szuperprodukciót. Filmalkotást. A mennybe menesztettet. Még így részletekben is meg-megállítottam a masinát, muszáj volt levegőt vennem. A dolog akkor kezdett gyanús lenni, amikor olvastam, hogy készül egy játékfilm Kincsemről. Minek? Ennél unalmasabb téma nincs. Egy konfliktuskerülő ember szokványosan született lova elindul 54 versenyben, és mind az ötvennégyet megnyeri, nagyjából a harmadik győzelme után lehetett is tudni, hogy ahol elindul, ott nyerni fog. Jó néhány “bírói ítélet” (ez a versenybírót jelenti, fontos poszt a turf világában, de most nem erről van szó) úgy szól, hogy “körbe vezették”. Ami azt jelenti, hogy futás nélkül nyert, nem volt ugyanis ellenfele, visszaléptek. Nem látták értelmét csúfos kudarcnak kitenni lovat, zsokét, trénert, Kincsem általában “távolozva” verte az ellenfeleket. Ez meg azt jelenti, hogy – versenypályától függően – 20-30 hossznál nagyobb távolságra ért be a második helyezett, azaz másképpen szólva Kincsem számtalan hosszal nyert. Egy ilyen filmen csak elaludni lehet.

Vártam, hogy majd elmondom ezt, amikor megkeresnek. Néhány évtizede az a szokás a film- és televízióvilágban, hogy jórészt engem kérnek szakértőnek, ha ló szerepel, minthogy az praktikus, ha valaki a ló mellett a filmhez is ért. Senki nem keresett. Már híre jött, hogy elkezdődött a forgatás – akkor sem. Felhívtam azt a három embert, aki rajtam kívül szokott szakérteni – őket sem keresték. Most, hogy megnéztem ezt a gyalázatot, már értem. Az csak egy részprobléma, hogy én ilyen borzalmasan rossz, dilettáns és ostoba filmet még nem láttam, pedig megnéztem a Robinson Crusoe-t Pierce Brosnannel. Az úgynevezett akciójelenetek láttán Raf Vallone kiment volna a moziból, az ő filmjében, az 1952-es Törvényen kívüli lovagban szégyelltek volna ilyeneket bemutatni. A primitív, százéves sémák ügyetlen sora, a magyarázhatatlan anakronizmusok mind csak részproblémák.

Azt szeretném tudni, hogyan követhető el ez a halmozott bűncselekménysorozat következmények nélkül. Hogyan van arca bárkinek egy valóságos ember nevét a pöcegödörbe lökni, majd utána taszítani egy valóságos (és szerintem védett) lónevet? Blaskovich Ernő nem volt gróf és nem volt közel kétméteres hősszerelmes. Százötven valahány centis, könnyű kis ember volt, aki nyugodtan felülhetett Kincsem nevű lovára (versenylóra, különösen nagyra tartott versenylóra nem engednek mázsás lovast). Kincsem pedig kanca volt. Lóhoz közepesen értő ember a ló alkatából meg tudja ítélni a nemét, még a “töke van a menyasszonynak” effektus sem szükséges hozzá, pedig ebben a filmben még azt is lehetett látni… Bocsánatot kérek mindenkitől, aki felsorolását várja az érthetetlen elemeknek, annyira undorodom az egésztől, hogy inkább nem részletezem a fával borított startboxokat meg a totalizatőr pénztárakat. Nem teszek föl álnaiv kérdéseket sem, hogy miért kellett egy akármilyen történethez felhasználni olyan valóságosan létezett neveket, amiknek egyetlen momentumban sincs semmi közük a “film” alakjaihoz. Azt sem kérdezem, miért nem sikerült egyetlen futamot sem megrendezni úgy, hogy az legalább lóversenynek látszódjék, teljesen függetlenül attól, miképpen zajlott a valódi Kincsem bármelyik versenye.

Csak azt szeretném tudni, mi került három milliárdba. A régi bécsi lóversenypálya tribünjei Freudenauban talán mégsem, azok ott vannak ráadásul évek óta használaton kívül, nem kellett felépíteni, az a néhány odarakott makett, hogy a helyszínváltozást elhiggye, aki nem tudja, mi hol van ugyancsak fillérekből elkészíthető. Az egész film úgynevezett külső belsőben forgott, díszlet, jelmez takarékosan használtatott – mi került három milliárdba? A szegény magyar színészek, akik annyi pénzt kapnak, amennyiért máshol egy statiszta sem vállal extrát? De legfőképpen az érdekelne, miért kellett ennek a filmnek a Kincsem címet adni. Sem a filmben szereplő lónak, sem a gazdájának nincs egyetlen tizedmásodpercnyi motívuma sem, ami legalább emlékeztetne az eredetire. Úgy értem, hogy teljesen világos legyen, sem Blaskovich, sem Kincsem nem volt ilyen, sőt hasonló sem, a lónak és gazdájának a történetében nincs egyetlen szál sem, ami akár hasonló volna a filmben velük azonos néven idétlenkedőkéhez.

A film színvonalához illeszkedő kritikákban azt olvastam, hogy ez egy fikció, ennek nem kell olyannak lennie, mint amilyen az eredeti történet. Jó. De akkor miért kell Kincsemnek hívni ezt a raplis, teljesen indokolatlanul hisztériázó lovat, és Blaskovichnak a kétméteres, nőfaló, link gazdáját, kinevezve grófnak az eredetiben nem túl gazdag köznemest? Ha fikciót gyártunk ismert történelmi személyekről (engedelmükkel én Kincsemet is annak tekintem), akkor a fantázia olyan helyzetekben engedhető el, amilyenekben akár lehetett is a valódi modell, csak éppen nem tudunk róla. De minden egyébnek – személyiségjegyeknek, ismert eseményeknek, korrajznak, környezetnek, jellemnek, gazdasági és társadalmi helyzetnek – pontosnak kell lennie, másképp mi értelme volna a megnevezettek szerepeltetésének? Ha apja, anyja, szerelme, ellensége (Blaskovichnak nem is volt) nyomokban sem emlékeztet az eredetire, ha a ló beteg lesz és küzdenie kell a versenypályán, hogy a film közönsége izgulhasson, miközben Kincsem makkegészséges volt, és (egy versenyt kivéve, amikor a zsokéja elaludt) egyetlen ló sem tudta küzdelemre késztetni, akkor mi a büdös francnak kell egy filmnek csúfolt tákolmány szereplőit Blaskovichnak és Kincsemnek nevezni?

Rejtő Jenőt már megalázták, gyermeteg, értetlen emberek tekerték ki a történeteit és figuráit, elégtételt azóta sem vett senki a felháborító disznóságokért, amikre ráírták Rejtő nevét és amiket nem átallottak filmnek nevezni. Most egy lovat tiportak meg a büdös, szaros csizmájukkal. Ki fog elégtételt venni és hogyan?

P.S.: A címben látható kérdőjel azért van, mert a nézőszám pontosan úgy manipulálható, mint a “nemzeti konzultáció” – olyan számot írnak oda, amilyet akarnak, részben azért, hogy igazolják az irdatlan összeg elköltését, részben mert a nagy nézőszám becsalja azokat, akik különben nem mennének moziba, de ez a reménybeli plusz néző általában néhány ezerre tehető, semmiképp sem százezrekre. Mindezt csak azért mondom, mert nehéz elhinni, hogy ez a dilettáns munka annyi nézőt vonzott. Ez ugyanis nem egy jó giccs, amire bemegy a nép. Ez egy rossz, tehetségtelen giccs. Erre itt nincs ekkora közönség – remélhetőleg.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.