Szeptember 19,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hogy lehessen mellet dülleszteni, ebben az országban nem csak stadion épül

untitled_panorama1 Szép, ugye? Megmondjam, hol van? A Zugligeti úton. Nyugodt, csendes hely, a madár sem jár arra, az amerikai követ lakóháza jelenti a napi forgalmat, valamint a Libegő. Utóbbi látogatóinak a létszámát nem ismerem, csak azt tudom, hogy egy négytagú családnak (két felnőtt, két kiskorú) 4400 forintba kerül – ebből nem nehéz következtetni. Hányan látják, ez az egyik kérdés. Mi a funkciója, az a másik. Az épületről szóló tudósítás egy mondatából kiderül: “A hegyvidékiek szavazhattak az új hely nevéről is, ami végül a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont elnevezést kapta.”  Szellemes. Amilyen általában egy szavazás végeredménye lehet. Szóval rendezvényközpont. Rendezvényeket lehet benne  tartani. Hogy hányan férnek bele? Hányan férhetnek el egy hajdani lóvasút végállomáson? (Elfelejtettem szólni, a kép halszemoptikával készült, nem ilyen hajlított, és nem olyan nagy, amekkorának látszik.) De a legérdekesebb kérdés, hogy mennyibe került ez a felújítás. Egymilliárdba. Azt most hagyjuk, ki mennyit lopott ezen az építkezésen, nem néztem meg, ki csinálta, azt sem, volt-e közbeszerzés (természetesen kellett lennie), azt is hagyjuk, mennyiért lehetett volna elvégezni ezt a munkát, ha nem egy velejéig romlott ország velejéig romlott cégei közül az egyik kapja, de még az sem számít, ha a cég nem romlott, és csak annyit loptak, amennyit egy építkezésen szinte kötelező. Mert azt viszont nem hagyhatjuk, miért kellett erre ennyi pénzt elkölteni.

Egy mindenféle forgalomból kieső helyen, ahol már házak is alig vannak, ahol az év minden szakában kevesen járnak, az épületet ennélfogva alig néhányan látják, hasznossága az országlakó szempontjából nulla (legföljebb néhány milliárdos “vállalati” bulinak lesz majd a helyszíne), arra most miért kellett egymilliárdot rákölteni? Netán mert fontos műemlék, nem hagyhatjuk pusztulni? Hány valóban fontos műemléket mondjak, ami már menthetetlen vagy közel van az összeomláshoz? Ha ez valamennyinél fontosabb volna (messze nem az), és sürgősen nagyon kellene vigyázni rá (nem kell), akkor el lehet költeni némi pénzt úgynevezett állagmegóvásra. (Egyetemista koromban eltöltöttem egy nyarat kötelező gyakorlat gyanánt a Műemlék Felügyelőségen, elég pontosan tudom, milyen eljárás előzi meg a műemlékké nyilvánítást miféle ismérvek alapján, ne bolygassuk, ez a lóvasút végállomás hogyan tudott megfelelni a különben elég szigorú követelményeknek.)

Na szóval. Miért is kellett erre a házra ennyi pénzt elkölteni? Hogy lehessen mellet dülleszteni, ebben az országban nem csak stadion épül? Van itt pénz kultúrára is? Vagy miért? Egymilliárd forint. Az azért elég sok pénz ám. Ezer millió. Egymillió szorozva ezerrel. Ezer iskolának egymillió. Vagy ezer kórháznak (persze, hogy nincs annyi, csak példa, lehet tovább osztani és szorozni). Ha volna ebben az országban pénzügyminisztérium, benne egy hozzáértő miniszterrel (és nem egy hülye elnevezésű, már a címzésével is minden felelősséget hárító gittegylet egy közepes képességű, ám seggnyalónak elsőrangú könyvelővel az élén), akkor az a miniszter előbb gúnykacajra fakad, midőn meglátja ezt a tervet, aztán páros lábbal rúgja ki az előterjesztőjét. Az állásából is. Ebben az országban négymillióan élnek a létminimum alatt. Mindenek előtt, még egyszer mindenek előtt ezeknek az embereknek az életén kell változtatni. Amíg egyetlen ember (különösen gyerek) éhezik, addig semmi másra nincs pénz! Ezt nagyon nehéz megérteni? Á, nem hiszem. Olyannak persze, aki gyalázatos gazemberek között növekedett még gyalázatosabb gazemberré, annak persze más receptorai vannak.

Felületesen azt szokták mondani, az ilyen nem tehet róla, hogy ilyen lett. Dehogynem tehet róla, de az most mindegy is. Az fontos, hogy az ilyen mielőbb kikerüljön az emberi társadalomból. Egy elmebeteg gazember kis közösségben is nehezen elviselhető. Egy ország első embereként, körülvéve sok kis ócskalelkű, jellemtelen gazemberrel egyszerűen groteszk. Már észre sem vesszük a stadionokat meg a külföldi futballcsapatokra költött milliárdokat (nekem mondjuk görcsbe rándul a gyomrom és elszorul a torkom, ahányszor ezt a nyomorult, deformált agyvelejű alakot észlelem, dehát én sosem bírtam megszokni az ilyesmit). A pohár már régen túlcsordult. Ezek a cseppek csak az áporodott, rothadt tócsa bűzét növelik. Amilyen például a lóvasút végállomásra költött milliárd.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!