Szeptember 23,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nekünk a keresztényekből is a legalja jutott

A segítség jelképes, Magyarország nem gazdag ország, de gazdaságilag eljutott arra a szintre, hogy tud segíteni

– ezt nem én találtam ki, hanem Balog Zoltán fogai kerítésén szökellt ki a felismerés, midőn a tavaly október végén földrengés által sújtott Tolentinóban tegnap felavatták a magyar kormány nagylelkű és önzetlen támogatásával felújított Szent Szív és Szent Benedek-templomot.

A kenetteljes pofával tetszőleges baromságokat bármikor, bárhol előadni képes Balogot elkísérte a Soltész nevű, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárocska is, aki szintén bármikor, bárhol sugárzó arccal képes levágni egy litániát a keresztény gyökerekről. Most sem történt ez másképp.

A Migráns1 közpénzcsatorna híradója természetesen nagy feneket kerekített ennek a történelmi eseménynek, és néhány sorban nagyon sokszor elismételték, hogy  a település egy éve levélben kért segítséget Magyarországtól Orbán Viktortól a templom helyreállításához. Hogy ez így történt-e és miért pont Orbán Viktortól és a magyar kormánytól kértek segítséget az olaszok, azt soha nem fogjuk megtudni, de fenntartások nélkül elhihetjük becsületszóra. A segítség pedig természetesen megérkezett. Orbán Viktor felcsúti kegyelméből.

Mindösszesen 150 millió forint közpénzről van szó. Könnyedén beláthatjuk, hogy ez egyrészt nem tétel. Másrészt tudjuk, hogy egy ilyen szimbolikus összeget bármikor elő lehet kapni arra, hogy Orbán megtépázott európai tekintélyének rongyos köpönyegét foltozgatni lehessen belőle. Hát hiszen Európa keresztény(kedő) védőbástyájának lenni nem jelent mást, mint ezt: az úgynevezett kereszténységgel úgy házalni, mint mások a lábgomba elleni kenőccsel.

És ímhol a tanulságok:

Az olasz templomban a keresztény kultúra lényegét ünnepelték meg. Azt, hogy adjunk és jót cselekedjünk. Mindenütt, ahol tudunk és ahol szükség van rá. (Balog)

Európai gyökereinket tépik szét azzal, hogy templomokat zárnak be például Németországban, Hollandiában vagy Angliában. A templomfelújítással felhívhatjuk a figyelmet erre a jelenségre és tiltakozhatunk ellene. A felújítás arra is lehetőséget teremt, hogy a magyarok is viszonozni tudják azt a segítséget, amit az elmúlt ezer évben Európa keresztény országaitól kapott. (Soltész)

Nem mondom, hogy nem unom halálosan ezeket a semmitmondó, a valóságot (a szekularizációt példának okáért) tudomásul venni egyáltalán nem hajlandó szólamokat a kereszténység mindenek fölött állóságáról. Amely a magyar kormány számára kizárólag a felújított, újjáépített, újonnan felépített, majd patetikus rigmusok kíséretében átadott templomok, kőkeresztek, feszületek számával, és a hivalkodó, tartalmatlan külsőségekben mérhető. És még véletlenül sem a mindennapi életvezetésben nyilvánul meg, a magánügyként megélt vallásosságban, például – nagyon leegyszerűsítve, hogy még az is értse, aki nem akarja – a tízparancsolat elemi elvárásainak tiszteletben tartásával.

Csak hogy nagyon világos legyen: nem az a bajom, hogy velem ellentétben másoknak fontosak a templomok és azok a fajta külsőségek, amelyeknek a belső megfelelőit nem nagyon találom a Balogok-Soltészok háza táján, ha megfeszülök sem. Jó, rendben van, a magyar kormány támogasson gazdaságilag fejlettebb országokban templomfelújításokat, cselekedjenek jót mindenütt, ahol arra szükség van.

Építsenek akkora kapacitású onkológiai kórházat Vietnamban, amihez fogható Magyarországon nincs.

Támogassák százmilliókból iskolák és kórházak felújítását Nigériában.

Adjanak 47 milliárdos segélyhitelt Srí Lankának.

Hitelezzék meg a véreskezű Duterte irányította Fülöp-szigeteket, hogy kikotorják a Manila-öblöt.

Lendítsék fel a nyomokban magyar szavazópolgárokat is tartalmazó környező országok gazdaságait, talicskázzák a magyar közpénzt szavazatokért cserébe.

Közben kínai hitelből építsenek soha meg nem térülő csakazértis vasútvonalakat, orosz hitelből atomerőművet, és Iránnak is nyújtsanak támogatást, hogy törpeerőművekkel szórja tele a fél világot.

Finanszírozzák közpénzből Rogán Antal körének kötvénybizniszét, hogy azok 165 milliárdot kaszálhassanak rajta.

Tolják számolatlanul a milliárdokat a gyalázatos magyar futballba (és titkolják is el lehetőleg, hogy mi lett a sorsuk), a stadionokba, a pusztai kilátókba, az üveghidakba, a vadászházakba, az Orbán-dinasztia körül hemzsegő piócák saját lábra állásába.

Tegyék ezt annak tudatában, hogy Magyarország nem gazdag ország. Cselekedjenek jót ott, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Mindeközben szúrják ki a honi, nélkülöző szerencsétlenek szemét fejenként 10 kiló karácsonyi krumplival, tojással és csokoládéval úgy, hogy páratlan napokon fröcsögjenek megállás nélkül arról, hogy mióta a nemzeti-keresztény kormány áll az ország élén megszűnt az éhezés, a nélkülözés, a szegénység.

Repüljenek rá azonnal egy olaszországi templom felújítására 150 millióval, miközben a budapesti hospice háznak nem futotta még 50 millióra sem, de cserébe még az arcukba is vágták, hogy rosszul gazdálkodnak.

A keresztényi kötelesség szellemében lehetetlenítsék el a magyar segélyszervezeteket, adóztassák meg az ételosztást, sőt, tiltsák ki a kormány feladtait ellátó civileket a közterületekről.

Üldözzék államilag azokat, akik nem illeszkednek a melldöngető, NER-kompatibilis keresztényi eszmerendszerbe (tiszteletem Iványi Gábornak!).

Cselekedjenek jót ott, ahol a legnagyobb szükség van rá: emeljék fel az egészségügyi dolgozók bérét papíron, hogy sokan kevesebbet kapjanak a választási kampányt szolgáló kormányzati bőkezűség nyomán, mert hátha akkor lesznek olyanok is, akik még hálásak is lesznek azért, hogy legalább nem kevesebbet visznek haza ezután.

Lopják el bosszúból egy kisebb olimpia árát és drágítsák a mai napig százmilliókkal a nyáron lezajlott vizes vébét. Kamionokkal hordják ki a közpénzt az állami beruházásokból, de kérjék ki maguknak minden esetben, hogy közük lenne a korrupcióhoz.

Nem sorolom, mert én szégyellem magam nagyon sokadszorra ezért a kereszténység nevében művelt arcpirító köpönyegforgató rombolásért. Tényleg megérett ez a világ a pusztulásra, ha már Olaszországban is annyira üldözik a keresztényeket, hogy a magyar kormány adófizetőket kizsigerelő nagyvonalúsága nélkül egy templomot sem képesek felújítani.

És tényleg nem az a baj, hogy egy templomot helyreállítanak bárhol a világon, hanem az, hogy a nadrágból kilógó, pucér seggű nyomorúság hátán ennek a szaros 150 milliónak a többszörösét hordják szét évek óta szemrebbenés nélkül. Már csak az a kérdés, hogy vajon mi lenne, ha Magyarország gazdag ország lenne? És akkor mi lenne, ha egy olyan kormány állna az élén, amelyik valóban minden esetben ott segít, ahol a legnagyobb szükség van rá? Soha nem fogjuk megtudni. Mert nekünk a keresztényekből is a legalja jutott. adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!