December 15,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

KLASSZIKUSOK


Nagyságos úr

Nagyságos úr! – igy titulálnak
a szegények s a gazdagok
s én egész pontosan tudom, hogy
milyen nagy s milyen úr vagyok.

Nagyságos úr, – mondom magamnak
epésen, – ezt a rongy ruhát
már télen is szörnyen utálta
s most hordja egész nyáron át?

Uram, – mondom, de közbevág a
rokkant cipő a lábamon:
– Nagyságos úr, mi lesz, ha holnap
a talpától elbúcsuzom?

Így a cipő; s kaján dühével
rám szabadítja társait:
a lyukas kalap és a rossz ing
s a vén kalap nekem esik

s gúnyolni kezd és kiabálni
s pénztárcám azt rikoltja, hogy
humbug az egész urizálás,
mert proli, az hát, az vagyok!

S bizony ez így megy szakadatlan:
nevetve tüntet ellenem
az egész cifra nyomorúság,
amiből áll az életem;

én meg azt mondom: igaz, úgy van,
s élvezem, szinte komiszúl,
hogy mint a fába szorult féreg,
hogy jajgat a nagyságos úr,

hogy feszeng bennem nyomorúltan,
míg végül ami, az marad:
körülbelül hetven kiló hús
meg egy kis bolond akarat.

Nagyságos úrnak titulálnak
s én jól tudom, hogy mi vagyok;
nézem magam s a többi embert
és néha egy-egy állatot,

disznót, borjút, tekintetes vagy
még alábbvaló tehenet,
akit, mint majd engem a pondrók,
apránkint szépen megeszek:

nagyjában olyan vagyok én is
és úgy végzem, mint ő, szegény,
csak épp nem lógok felakasztva
a mészáros kampós szegén.

Szabó Lőrinc

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.