Ha lehülyézem ezeket az embereket, az nem áldozathibáztatás

Fotó: JakeWilliamHeckey Fotó: JakeWilliamHeckey

A demokrácia veszélyes dolog. És nehéz, mint a kő. Néha annyira nehéz, hogy szívem szerint az idióták közé vágnám, hátha legalább egy percig elgondolkodnának rajta, mi isten csudája csapott beléjük. Töprengeni se nagyon kellene, merre repítsem. Bármerre. Nem tud mellé menni.

Az aktuális agyhalál a perbáli hazafiak éberségéről szól. Három külföldi (úúúúúúúristen!), sötét bőrű, göndör hajú férfi érkezett az esőerdő közepén elhelyezkedő, repülőt, káposztareszelőt és körömgomba elleni készítményt soha nem látott ősközösségbe. A törzs tagjai szívbajt kaptak az idegenektől és azonnal rohantak a varázslóhoz, hogy szabadítsa meg őket a veszélyes betolakodóktól.

Ja, nem. Perbál egy település. Egy köpésre a fővárostól. A három fiatal egyetemista és önkéntes munkát végeznek a faluban. Rájuk hívták ki a helyiek a rendőrt, mert biztosan migránsok, akik rabolni és gyilkolni jöttek.

Ha ez lenne az első ilyen eset, akár még röhögni is lehetne rajta, de marhára nem az első ilyen, hanem a sokadik. És most jön az, hogy szegények elhitték fideszék hazugságait, meg nem tehetnek róla, mert oda csak a propaganda jut el. Hát a nagy büdös francot! Ott is elérhető az internet, de például a józan ész is. Elegem van abból, hogy folyamatosan mentegetjük (én is mentegettem párszor) a primitív ostobaságot. Ha lehülyézem ezeket az embereket, az nem áldozathibáztatás. Nem ők az áldozatok, hanem minden normális gondolkodású ember és az egész ország.

Leszarom, hogy szegény idős, vagy fiatal polgártársam nem elég tájékozott, mert csak a Szulejmán, meg a Bayer Zsolt jön be neki a tévén és csak a mindenegybenblog, a Fidesz, meg Széles Gábor közösségi oldala hasít a netjén, a többi raszteres, zsizsikes és amúgy sem találja.

Azt is leszarom, hogy retteg szegény, mert soha életében nem látott még külföldi embert, viszont ezzel a nem-tudással felvértezve simán külföldinek – nem is külföldinek, hanem migránsnak, amiről azt sem tudja, mit jelent – néz bárkit. A közmunkást, a földmérőt, a lovaskiránduláson oda érkező diákot, az önkéntest, de még a tulajdon falubelijét is, ha az sötétedés után jön vele szembe.

Nem csak az a baj, hogy ennyi idióta él ebben az országban, hanem az is, hogy ezek baromira aktívak, amikor szavazni kell. Tehát képesek eldönteni az én jövőmet, a gyerekeim jövőjét, mégpedig a maguk neoprimitív, tudatlan, ostoba, gyűlölködő, beszari módján.

Akinek még maradt egy hangyányi normális esze és ragaszkodik hozzá, hogy abban az országban éljen, ahol született, az lesz szíves felkötni a gatyáját és mindegy kire, de elmegy szavazni. Amúgy nálunk sincsen több hülye, mint más országokban, csak máshol a normálisabbak nem engedik, hogy a hülyék döntsenek helyettük. Nálunk meg igen, meg is van az eredménye. És nyilván Perbálon sem mindenki agyhalott, de most a fél ország úgy gondolja, hogy de. Pedig ők – akik nem jelentették fel a migránsnak nézett önkénteseket – semmit nem csináltak és akkor most ők az áldozatok. Hát egy francot! Rászóltak az agyatlan falubeliekre, hogy ne idétlenkedjenek már, mert lejáratják a közösséget? Nem szóltak rá. Akkor meg nincs felmentés.

De nekünk sincs felmentés, ha engedjük folytatódni ezt az őrületet. Nincs felmentésünk, ha a szomszédunk egy sötét barom és még csak meg sem próbálunk beszélni vele, hogy nem kell agyonverni mindenkit, akit ő nem ismer. Nincs felmentése a nagyon, vagy kevéssé tisztelt médiamunkásoknak sem, amikor a tájékoztatás helyett egymást fikázzák a leeső morzsákért, amikor a politológusok, elemzők és egyéb okosok azért tiporják egymást, hogy több gagyi tévéműsorba jussanak be és véletlenül sem azért, mert onnan jobban hallatszik a hangjuk, hanem azért, mert így méricskélik magukat egymáshoz.

Ha tovább tátjuk a szánkat, hamarosan Őcsénytől Perbálig fog érni az ország, a tetején egy, kéz a kézben vadul röhögő Orbán Viktor-Farkas Flórián marcipánfigurával.adomany-1