Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Lajos nem tudja, Lajosnak fingja nincs

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mióta a fideszes gondviselés a tárca nélküli miniszteri székig katapultálta minden idők Kósa Lajosát, igencsak hiányérzete támadhatott az országnak, amiért a megszokott, viccesnek ugyan nem nevezhető, egyszemélyes politikai kabaréműsorok száma, gyakorisága aggasztóan lecsökkent.

Merthogy Lajosunk, a cifra, de legalább értelmetlen mellébeszélés nagymestere a Modern Városok Programmal foglalatoskodik a színfalak mögött, amely Orbán Viktor és a Fidesz kormány gigantikus népnemzeti szemfényvesztéseinek alappillére. Amely szemfényvesztés keretében a nemzetvezető úr végighaknizta az ország megyeszékhelyeit és fűt-fát megígért a helyieknek, értsd: virtuális milliárdokat osztogatott, mintha nem lenne holnap.

A golyóálló mellényét és a testőreit nem, az álruháját viszont előre megfontoltan otthon felejtő Mátyás király ipari parkoktól uszodákig, akárhánysávos gyorsforgalmi utaktól díszburkolatos presztízsberuházásokig mindent is megígért, amit egy, a népe iránti szeretettől és önzetlen ajándékozási kedvtől kettőig nem látó elszabadult hatalommániás küldetéstudat megígérhet. Semmibe nem kerül. Neki.

Mint kiderült, tényleg nincs holnap, ezt maga a még mindig vadiújnak számító programfelelős-miniszter nyögte ki. Miközben tavaly év derekán még úgy tudtuk, hogy mintegy 1500-1700 milliárdos keretnek fognak a seggére verni, Lajosunk előállt az új bűvös számmal:

„Az ország legnagyobb fejlesztési programjáról van szó, névlegesen mintegy 3388 milliárd forintról beszélünk. Ma már tudjuk, hogy az egész program többe fog kerülni, mert az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége”.

Vagyis nem hogy az 1500-1700 nevetséges kamu volt, de a 3388 milliárd is  csak az ígéret- és adakozási cunamit alátámasztó keret töredéke. És Lajos nem tudja, Lajosnak fingja nincs, hol a vége. Honnan is tudhatná, hiszen ő felel a programért. Azt se tudhatta senki, hogy a hónapok óta véget ért, egyszeri és megismételhetetlen vizes világbajnokság mai napig százmilliókkal fog drágulni, nem igaz? És ki tehet arról, hogy a legnagyobb magyar beruházások átlagosan az eredetileg belengetett árukhoz képest ötszörösére drágultak az átadásig? Nehogy már valaki Kósa Lajoson és a kormányon kérje számon, hogy drágulnak és egyre drágulnak a beruházások, hát tehetnek ők róla? Ugye, hogy nem.

Szerintem is hálás lehet a dolgozó nép Kósa Lajos őszinteségi rohamáért, eddig sem sok kétségünk fért ahhoz, hogy ő bárminek a megmondhatója, a tudója lenne. Persze ehhez képest igazán szép teljesítmény, hogy a cívis város akár életfogytiglanra is megválasztotta volna polgármesternek, ha a nagypolitika kihívásai nem törik derékba a nemzet kupakszakértőjének debreceni pályafutását.

Nehogy valaki megpróbáljon félreérteni: igen, nagyon fontosnak, helyenként életbevágónak tartom a fejlesztéseket, bár az némiképp ront a büdöslibsik felhőtlen örömén, hogy Kósa Lajos főnöke úgy turnézta körbe az országot ezzel a programmal, mintha a saját, vagy Mészáros kolléga konyhapénzéből adná.

Szóval Lajosnak majdnem sikerült találni valamit, amihez ért is, de megnyugodhatunk: ehhez is pont úgy ért, mint minden máshoz. Semennyire. Mégsem az itt a legnagyobb probléma (de, az is!), hogy Kósa Lajosra nem hogy bárca tárca nélküli miniszterséget, de még egy takarításra alkalmas seprűt se szívesen bízna az ember, hanem hogy ezek a kegyes ajándékok – a sehova nem vezető utakat és csicsás térköveket beleértve – abból a közpénzből épülnek, amit olyan nagyvonalú flegmasággal szórnak nemzetiék, hogy közben leszarják, mennyi lesz a vége.

Nem is tudják, de különösebben nem is érdekli őket. Nem a saját vagyonkájukról van szó, nem igaz? Hol érdekli őket, hogy körülbelül egyetlen év alatt 100%-kal drágult az, amiről tavaly úgy tudtuk, hogy a felébe fog kerülni. Hány százalékos építőipari drágulással magyarázható ez a rohamtempó (nem Kósától kérdezem, mert ő úgyse tudja)? És ha az az 1500 milliárdról induló projekt, ami egy év alatt a duplájára duzzadt, akkor például ki reménykedik még abban, hogy a 3500 milliárdosra kalibrált paksi beruházásba nem döglik bele a nemzet? Legfeljebb majd arra is azt mondják, hogy fogalmuk nincs, mi lesz a vége?

Mekkora buli ez az uraknak, szerintem rongyosra csapkodják a térdüket, a nagyon hülye Lajossal együtt. Eszelős mennyiségű baromságra büntetlenül elkúrni eszelős mennyiségű pénzt. Nehezen átlátható, nem ritkán értelmetlen projektek éveken átívelő, még nehezebben számonkérhető üzemmódban, amivel kapcsolatban időnként ki lehet állni és azt lehet mondani, hogy a triplájára drágult, és fogalmunk sincs hol a vége. És akkor olimpiát még nem is rendeztek, pedig mekkora igényük volt rá.

Mindeközben az államháztartási hiányt úgy számolják, ahogy akarják, a kivándorlás okozta munkaerőhiányt a munkanélküliség vágja gyomorszájon, a milliárdos tao-pénzek útja kifürkészhetetlen, dübörögnek a csilliárdos gyűlöletkampányok, a kisvállalkozások piaci viszonyok hiányában a saját ürülékükbe fulladnak, a szociális háló csak azokat tartja meg, akik nincsenek egy cseppet sem rászorulva, a természetet tönkretették és térkövekbe, betonba öntötték, de semmi baj. Senki nem mondhatja, hogy nem éri meg ezért dolgozni, adót fizetni, húzni az igát és hallgatni a napi agyzsibbasztást.

Kósa meg majd egy fél év múlva újra interjút ad, és bejelenti, hogy már 6000 milliárdnál tartanak, de még mindig nincs vége. Igen, így is lehet, csak a jóisten őrizzen meg mindenkit egy újabb gazdasági válságtól. Igaz, anélkül sem lesz egyszerű. adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.