Ahol egy kisstílű hatalom az ország szellemi elitjét gyalázhatja

Forrás: index.indavideo.hu Forrás: index.indavideo.hu

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter a politikai elbutulás állapotában van, hasonlóan Bod Péter Ákos és Mellár Tamás közgazdászokhoz.

 

(Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője)

Egyáltalán nem egyszerű, ellenben kötelező erről valamit mondani, rögtön miután az ember túlteszi magát a köpni-nyelni nem tudás állapotán. És nem azért, mert Deutsch Bulika Tamás valaki, akinek a gondolatai nyers, primitív, bunkó fröcsögései mellett nem lehet szó nélkül elmenni, hanem mert azok, akiket a mosdatlan szájára vett ezúttal, azok viszont valakik.

 

Elöljáróban tegyük ide, hogy mi csapdosta ki a nemzet tahósági szaktekintélyének biztosítékát annyira, hogy felállítsa orvosokat megszégyenítő diagnózisát a Fideszhez közel álló, értékrendjüket tekintve konzervatív, jobboldali szakemberekről:

Szégyenteljesnek tartom, hogy ennyire lenézik a magyar választók intelligenciáját. Biztos, hogy nincs Soros-terv.

 

(Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, az Antall-kormány külügyminisztere, a Fidesz és külön Orbán Viktor akaratából Magyrország washingtoni, majd norvégiai és izlandi nagykövete)

Deutsch Ennyike Tamás, aki felelős politikusként az öncélú vulgaritásából épített magának katedrálist (termékeny közösségi oldalai egyszer majd kórdokumentummá avanzsálnak), aki egysoros Twitter- és kétsoros Facebook-üzenetekben adja hírül időről-időre, hogy létezik, és hogy mennyire nehéz élete van egy Brüsszelbe száműzött, ámbár demokratikusan megválasztott senkinek, akinek – jobb híján, sok más elvtársához hasonlóan – az a dicstelen feladat jutott, hogy az Orbán-kormány valamennyi vállalhatatlan intézkedését érvek és ellenérvek hiányában, bárkin átgázolva, személyeskedve, fröcsögve, gyalázkodva megvédje, tegnap újra sikerrel megmászta a saját maga által összekapirgált trágyadombot.

Ugyan nem vagyok sem Jeszenszky Géza feltétlen híve, sem Mellár Tamás, vagy Bod Péter Ákos fogadatlan prókátora, mérhetetlenül kínos érzéseket ébreszt bennem az, hogy egy értékelhetetlen múltú, közpénzből nagyarcú, botrányoktól nem, érdemi megvalósításoktól annál inkább mentes pályafutással bíró, a Bibó-kollégiumból egyenesen a nagypolitikába katapultált, jóindulattal is legfeljebb középszerűnek nevezhető sosem volt jogász a fentihez hasonló kinyilatkozatásokat tesz. Milyen alapon? Nem erkölcsökről beszélek, mert azok már régen értelmezhetetlenek az elszabadult illiberális kultúrkörben, de úgy egyáltalán: milyen alapon?

Mondhatnám, hogy ebben az a felháborító, hogy az 51 éves ősfideszes és mindenáron fideszes megmondóember simán lehülyézheti, (politikailag) elbutultnak és demensnek nevezheti a 76 éves Jeszenszkyt, a 63 éves Mellárt, vagy a 66 éves Bod Péter Ákost. De ezeket az embereket nem elsősorban az életkoruk alapján tartjuk valamire, nem azért kellene a Fidesz által egyébként alanyi jogon követelt tisztelet hangján beszélni róluk, mert az életkoruk alapján ez kijár nekik, hanem mert szakmaiságuk, tevékenységük, másokkal ellentétben létező, valós pályafutásuk alapján nem egy csapatban focizgatnak Ennyike Bulika Tamáskával. Akinek a digitális jólét nevű handabandával való házalás mellett minden nyilvánosságra kerülő akciója kimerül a holdudvar körül csimpaszkodó kétbites trollokkal való szellemi versenyfutásban.

Ennyike Bulika Tamás finomságokkal, árnyalatokkal, politikai korrektséggel (hát hiszen annak amúgy is leáldozott) egyáltalán nem vádolható röfögése pontosan az, aminek látszik. Az ember,

aki 1990 óta abból él, hogy ő is ott volt abban a helyiségben, ahol éppen a Fidesz alapjait tették lefele azok a bizonyos kollégiumi szobatársak (Simicska Lajost is üdvözlöm egyúttal),

akinek a létezéséről azóta lehet tudni, hogy 28 éve Prágában letartóztatták,

aki csak azért államvizsgázott le megkésve ki tudja, hogyan, mert húsz éve még Orbánnak is kínos volt miniszterré ütni felsőfokú diploma nélkül,

aki az elmúlt évtizedekben a legtöbbször nőügyei, válásai, újranősülései, azaz magánéleti lírájának senkit nem érdeklő részletei miatt került a nyilvánosság homlokterébe,

akinek egyetlen politikai megvalósítása, hogy soha nem vállalta a felelősséget a 4 milliárd forintért megvásárolt, utólag 51 millióért értékesített, de legalább soha fel nem szerelt stadion-beléptetőrendszer botrányért,

akinek – Németh Szilárdhoz, vagy Kósa Lajoshoz hasonlóan – igen sokat köszönhet a mindenkori politikai elit azért, hogy már senki nem gondolja komolyan: politikusnak lenni szakma, hozzáértés, tehetség kérdése,

nos, ez az ember, minden hivatásos megélhetési fideszes politikusok Bayer Zsoltja, akit szerencsére sem politikai, sem intellektuális értelemben nem fenyeget az elbutulás veszélye, aljas módon köszörüli a nyelvét és törölgeti a lábát olyan emberekbe, akik vele ellentétben nem a politikai népszórakoztatásból és az öblös, személyeskedő, érveket nélkülöző beszólásokból építgetik imidzsüket. Akiknek nem volt szükségük egyetlen tudatrepedt nemzeti miniszterelnök haverságára sem ahhoz, hogy egyáltalán jegyezzék a nevüket, akik viszont érveket sorakoztatnak egymás mellé annak igazolására, hogy mennyire mellément az, amiben ők egykor hittek.

Mert szögezzük le: ezek az emberek nem elvetemült, gyurcsányista, balliberális, kommunista ellenségei a Fidesznek, ezek pontosan azok, akik az értékvesztett, a szakembereket maga mellől elmart narancsos alakulat munkáját hitből és meggyőződésből segítették egykor. Deutsch Tamás pedig ahelyett, hogy érdemben reagálna a kritikákra, orvosi diagnózisként közli, hogy mindenki, aki az eszelős sorosozással szembemegy, az elhülyült és demens. Mert ide silányult a valamikor Mellár Tamáshoz, Bod Péter Ákoshoz hasonló szürkeállománnyal felvértezett, azóta kivénhedt illiberálissá züllött áldemokraták gyülekezete: ha valaki kiröhögi a hazug Soros-tervezést és nehezményezi, hogy a Fidesz kiskorúnak tartja és lenézi a választóit, akkor nem marad más hátra, mint kijelenteni, hogy idiótákkal nincs mit kezdeni.

A pitiáner, kisstílű állampárt szellemi és erkölcsi hanyatlásának nyilvánvaló bizonyítéka, hogy védhetetlen baromságaik oltárán a Fideszből jogosan kiábrándult értelmiségieket, vagyis kvázi a sajátjaikat is megtapossák. Jeszenszky, Mellár vagy Bod hűlt helyén a Tállaik, Deutschok, Kósák és Rezsiszilárdok sötét primitívsége üli torát a jóérzés, hozzáértés, meg az emberi értékek hullája fölött. Ennyike Bulika néhány hónapja még Hegedűs István szociológust gyalázta, aki négy évig volt a Fidesz országgyűlési képviselője:

 

Jó állások, jó fizetés, nulla szakmaiság, semmi kutatás, semmi publikáció – hörögte bele az éterbe felháborodottan a fideszes suttyóság világítótornya, aki nulla szakmai tapasztalattal, 28 éve kizárólag jó állások után járó jó fizetésekkel élősködik a nemzet/és más nemzetek testén. És most itt van két közgazdász, mindketten az MTA doktorai, irigylésre méltó tudományos tevékenységgel a hátuk mögött, rájuk már ennyi energiát sem érdemes pazarolni: elég ledemensezni őket. Perverz, pofabőr pirító, de a hívek zabálják az igénytelenség moslékát.

Ez az egész – mint utaltam rá – nem Deutsch Senkiházi Tamás röfögése miatt szóra érdemes, hanem azért, mert miközben pontosan mutatja, hogyan hanyatlik hónapról hónapra a Fidesz szellemi-erkölcsi színvonala, egyúttal újabb, sokadik figyelmeztetés is. Legalábbis kellene, hogy legyen. Ahol egy bunkóságból egzisztenciát teremtő szellemi toprongy beletörölheti a hatalmi arrogancia és ócska dilettantizmus sáros bakancsát a teljesen mindegy milyen színezetű értelmiségbe, ahol a hatalom gyakorlatilag az ország szellemi elitjét alázhatja, ott az egyszerű embert sem fogja senki és semmi megvédeni ennek az ótvaros, hatalommániás bandának a kénye-kedvétől.
adomany-1