NEHAZUGGY

Örüljön, hogy nem lincselték meg

Molnár Bálint | 2017. Október 15, Vasárnap | 8:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A szombati nap örömére sem állt meg az élet az agyi ökölbeszorulás által sújtott szép magyar ugaron. A kormány valagában élősködő civil szervezet, vagy mi ez, ama bizonyos Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 30. születésnapját ünnepelte éppen a Várkert Bazárban. Amely születésnapot egyébként már szeptemberben is megünnepelt a kormánybarát szervezet, akkor Semjén Zsolt egy, az ivaréréshez közel álló kislányt kapott fel a nyakába, szemléltető eszköz gyanánt. Hálás közpénzekért a magyarság fogyásának megállításáról a kormánynak tanácsokat adó NOE ünnepségére meghívták egy nemzetközi szervezet (COFACE) elnökét is: a belga hölgy azonban leszarta a kalapács nyelét hőskeresztényéknél.

Hosszú beszédének legvégén, a gyönyörűséges megemlékezés csúcspontján szájára vette a menekült családokat is, gondolván – feltételezem, erre gondolhatott -, hogy a menekült családok is családok. A gyufát viszont akkor húzta ki visszafordíthatatlanul a szeretettől és a keresztényi-nemzeti érzésektől duzzadó keblű hallgatóságnál, amikor az LMBTQ családmodelleket is felemlegette. Nem maradt más számára, mint sűrű hurrogások és bekiabálások közepette elhagyni a színpadot.

A NOE főtitkára ekkor ragadta magához a mikrofont és megbotránkozva, sajnálkozva – az én olvasatomban csak egyszerűen a kötelező álkeresztény szemforgatás elvárt szintjét hozva – szögezte le, hogy itt bizony ünneprontás történt, holott nagycsaládosék alapszabályában 30 éve változatlan formában szerepel a család fogalma. És ez így is marad. Értsük úgy, hogy abba semmi és senki más nem fér bele csak az, ami és aki a klasszikus, fideszes, alaptákolt definícióba is: férfi és nő házassága + utódok. A Szemlélek blog által közzétett hír legviccesebb részétől semmiképpen nem szeretnék megfosztani senkit, úgyhogy ide teszem:

A kellemetlenséget hajókirándulás közben próbálták feldolgozni a nagycsaládok képviselői, a fájdalmuk pedig érhető. Annyi sok fórum nyílik a párkapcsolatokról szóló párbeszédre. Ez méltatlan megnyilvánulás volt a külföldi vendégtől.

Nem tudom, hogy ezek itt a cikk szerzőjének, avagy még mindig a főtitkár úrnak a gondolatai, de teljesen mindegy is. Itt tartunk ma, és lehet jönni azzal, hogy ne általánosítsunk, de most pont leszarom, egyáltalán nem akarok politikailag korrekt lenni, és meg sem próbálok úgy tenni, mintha ez a reakció kivétel lenne, egyedi, elszigetelt eset a példaértékű emberi viszonyulások és erkölcsi mércék által vállain hordozott magyar honban.

Egyszerűen nem értem ezt az egészet. Mit keresett ezen a rendezvényen meghívottként egy olyan szervezet, amelyik a család minden formáját azonos értékűnek tekinti? Miért hívtak meg egy olyan szervezetet, amelyik az emberi jogokat, az esélyegyenlőséget, a nemek egyenlőségét alapvetésnek tekinti? Miért kellett meghívni a magát állandóan puskaporos hordón ülőnek képzelő, mindenkit – aki nem mi vagyunk – egyformán gyűlölő fideszes rajongói klub párás szemű önfelszopó szeánszára egy olyan nemzetközi szervezetet, amelynek semmi köze nincs ehhez a kétoldali agy- és lélekszűkülethez? Hogy legyen min jól felháborodni? Hogy lehessen bekiabálni és hurrogni? Hogy legyen min megsértődni és a hatalmas fájdalmat egy hajókirándulással kompenzálni?

Ugyan mi a kurva élet volt annyira méltatlan a külföldi vendég beszédében azon kívül, hogy közel egy órán át szónokolt? Az, hogy a toleranciáról tartott előadást? Az, hogy a menekült családokat is családoknak tekinti? Az, hogy sőt (micsoda szentségtörés!), még a meleg emberek által alkotott párok közösségét is a család egyik formájának tekinti? Most akkor a sértődöttek, megbántottak, hurrogók és bekiabálók jól megvédték az országot? És a kultúránkat? Vagy nem sikerült? Most majd jön az, hogy a nagycsaládosokat is üldözik, nem csak a talpig keresztényeket?

Mi lett ebből az országból, kik ezek az emberek, akik képesek rohamot kapni attól, hogy vannak kultúrkörök (ja, az évtizedek óta hanyatló, de még mindig létező európai kultúrkör lesz az), ahol a meleg, vagy menekült emberek is ugyanolyan részei a társadalomnak, ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint azokat, akik 5 gyereket hoztak a világra, és emiatt valami érthetetlen piedesztálra állították fel magukat?

Milyen szájbakúrt világ az, ahol midőn a tőle különböző szexuális irányultságú emberek csak szóba kerülnek, vöröset lát maga előtt a mélykeresztény?

Milyen civilizációs pöcegödör az, ahol bárki képes sokkos állapotba kerülni attól, hogy nem vagyunk egyformák, ahol ráadásul a másnak lenni érzése sok-sok ember számára nem választás kérdése, hanem vele született eleve elrendelés?

Mit lehet erről a masszáról elmondani, amelyiknél az egymástól elszakított, hozzátartozóikat elveszítő, háború elől menekülő emberek családként emlegetése kiveri a biztosítékot?

Vajon ezek a nagycsaládos büszke anyukák és apukák (már önmagában a nagycsaládos megkülönböztetés agyrém; mert a kiscsaládosokkal mi van, ők szintén nem számítanak családnak?) idegösszeroppanást kapnak, amikor a gyerekükről kiderül, hogy esetleg meleg? Kitagadják, megvetik, leköpik? Az ő gyerekeik jogai nem fontosak? Megannyi kínzó, de értelmetlen kérdés.

És igen, ezek adnak 300 milliókért tanácsokat a kormánynak, hogy miként kell megállítani a népességfogyást. Ezek, akik képesek kiakadni más csoportok nevének emlegetésétől is. Ezek, akik arra büszkék, hogy sötétek, mint az éjszaka, hogy attól érzik magukat értékesnek, ha mások létét is megkérdőjelezik. Akik annyit tudnak felmutatni ebben az életben, hogy képesek gyereket csinálni, de ez másképp nem dicsőség a javából, csak ha közben kötelező módon utálják a buzikat, vagy a menekülteket.

Ez az áporodott, rothadást idéző bűz lengi körbe ezt az országot, amelyik lassan nem lesz más, mint egy 93 négyzetkilométernyi Őcsény. Távol Európától, a normalitástól, a toleranciától és mindentől, ami előrébb vihetné az országot. Itt az lett a menő, hogy egy kormányközeli civil szervezet buliján valaki általános emberi jogokról beszél és leutálják a színpadról. Örüljön, hogy nem lincselték meg. Itt nagycsaládosnak lenni (akinek nem inge, ugye) egyenértékű a homofóbiával, a rasszizmussal és az általános gyűlölködéssel. Itt ez a normális. adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!