Olvasói levél: Szavazni elmegyek, de felkészülök a legrosszabbra is

Fotó: MTI / Kovács Tamás Fotó: MTI / Kovács Tamás

Azt szeretném kifejteni, hogy milyen dilemmákkal szembesül ma egy magyar választópolgár. Ugye elmúlt 7 választás a „rendszerváltás” óta. Előrébb vagyunk, vagy hátrébb? Simán pártonként egy-egy rövid szubjektív elemzés:

Fidesz. Orbán Viktor egyszemélyes felekezete. Orbán Viktor megbukott mint politikus, legkésőbb akkor, amikor abból kovácsol(t) előnyt, hogy a felmerülő migrációs problémára az együttgondolkodás helyett az Európai Unióval, kizárólag kritizált, és szinte minden józan hanggal szembehelyezkedett. Ez a legkönnyebb: a pálya széléről bekiabálni, 0 teljesítmény mellett, amíg mindenki más a megoldás dolgozik. Megbukott(ik) emberként, akkor, amikor saját szavazóit hergeli és erőszakra buzdítja. Legkésőbb akkor, amikor az utcán hívei és más magyar állampolgárok állnak majd egymással szemben, miközben ő egy bunkerben üldögél majd a TEK védelmében. Mi ez, ha nem hazaárulás? Szemernyi nyoma sincs, hogy a saját véleményén (amit tetszés szerint változtat akár negyedévente) kívül bármit elfogadjon, vagy megpróbáljon együttműködni a válság megoldásában akár hazai, akár nemzetközi ellenzékével. Abból is ellenséget csinál, aki amúgy nem lenne az. Nem mentegetem az Unió bürökratáit: ők is hasonlóan játszanak. Mindent (akár azonnali) politikai előnyöknek rendelnek alá. A különbség az, hogy rajtuk van kontroll. Lehetséges, hogy az egyetlen megoldás a fennmaradásra az, hogy Magyarországból egy vasfüggönnyel körbevett zárványország váljon, ezt azonban nem Orbán vezetésével képzelem el, mivel a közjavak kisajátítása nem szerepel a tervek között. Van ennek esélye, de azért ez most még csak korai rizikózás, nem pedig éleslátás a vezető(k) részéről.

Undorító, amit a migránsokkal művel, mintha nem lehetne emberségesen kezelni őket. 2 stadion árából mindezt rendbehozhatná, és ebben benne lehetne az a rendszer is, amivel kiszűrik a problémás egyedeket. Legalább a gyerekekre figyelnének oda. Az oktatás és egészségügy helyzetét most nem boncolnám tovább. Egyszóval Orbán másra nem képes, mint árkot ásni itthon és külföldön, ami nem egy államférfi ismertetőjele. Ráadásul ő és csapata tökéletesen gátlástalanok ami a hatalom megtartását illeti. Képmutatóak és olyan enyves a kezük, hogy annak nincs párja. Alibaba nyugdíjba ment, csak a 40 rabló maradt. Kettős mérce lehetett a jelük az oviban, de manipulációban jók. Itt jegyzem meg: az, hogy most nem lehet bizonyítani a bűnösségüket, az nem jelenti azt, hogy nem is azok. Erre számtalan példa volt már a történelemben. Ha akkora hatalma lenne bárkinek, mint most Orbánnak, teljesen hülyének kellene ahhoz lenni, hogy leültessék. Azonban az ügyészség, rendőrség, média szoros kézbentartása egyáltalán nem véletlen.

MSZP. MSZP? Túl régóta vannak a tűz közelében. Bűnösök közt cinkos aki néma. Felejtős, remélem megszűnnek hamar. Biztos ott is vannak jószándékú emberek, vagy legalább akik rosszat nem akarnak kifejezetten. Az ő kezük nyilván meg van kötve. Abban sem vagyok biztos, hogy ellenzéki pártnak lehet őket hívni, túlságosan konspiratívok bizonyos szinteken és ügyekben.

DK. Gyurcsány Ferenc úgy látszik nem ismeri fel, hogy egymagában képes egyben tartani a Fidesz szavazótáborát (Soros Györgyön túl is). Ha eltűnne, szavazói 90%-a biztosan nem a Fidesz felé fordulna, sőt távozásával a Fidesz egységét is megbonthatná. Nettó nyereség lenne érdemei mellett politikailag nyugdíjazni. Mivel ő kb. egyszemélyben a párt arca, így a DK is mehetne vele együtt, avagy összebútorozhatna valami kispárttal, akivel találnak elvi közös nevezőt. Igazából a DK-ról nem tudok sokkal többet, mint hogy Gyurcsány Ferenc. Nem nagyon szól másról nekem, mint róla és antitéziséről, nem rémlik igazi program, nem nagyon van másik arc, sem harcos szembenállás a parlamenten belül, vagy azon kívül. Jó eséllyel Ferinek szorongatják a tökét. Kívánom, hogy sikerüljön megbuktatnia Orbánt azokkal a bizonyos bombákkal. Csak figyeljen oda, hogyan tálalja ezeket (ha vannak) a Fidesz szavazótáborának: ugyanis az ő szájából, a kormány-médiában ez csak nevetséges vádaskodás lesz, valami hamis papírokkal.

LMP. Ron Werber, egy ex-fideszes és egy ex-MSZP-s egy pártban? Alaptvetően semmi kifogásom nem lenne egy női miniszterelnök ellen, sőt. Hogy Szél Bernadett alkalmas-e rá, azt nem tudom, azt viszont igen, hogy jó eséllyel jövő ilyenkor sem ülnek többen a parlamentben, bár valószínűleg kevesebben sem. Érzésre olyan nagyobb a füstje mint a lángja a működésük, persze lehet, hogy komoly terepmunkát végeznek, nem csak az ellenzéki médiában legénykednek. Igen, Hadházy Ákos odateszi magát korrupciós ügyekben. Hogy ez mire jó? Amíg Polt Péter a főügyész és Pintér Sándor a belügyminiszter, addig egészen biztosan semmire.

Momentum. Szimpatikusak, de röviden: butaság odadobni a 2018-as választást, annak fényében, hogy 2022-ben egy újabb Fidesz 2/3 esetén nem valószínű, hogy lesz szó szerinti értendő választás. Ha véletlenül sikerül nőniük, akkor addigra úgyis lekaraktergyilkolják őket.

Jobbik. Hagyjuk. Maradt volna meg annak, ami. Szélsőjobb minden országban van. Általában a partlamentbe is bekerülnek. Tegyék. Simicska pedig… ő talán a kissebbik rossz? Még a törzsgárda szája ízét is megkeseríti. Ráadásul úgy tűnik, nincs semmi a kezében, amivel magát is ne kompromittálná. Erre pedig úgy látszik még nem készült fel. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg Orbán felé lejt a pálya, tehát még magával rántani sem tudná úgy igazából, gondolom ezért is kizárólag pótcselekszik.

Együtt. Sok ügyben elég karakteresen viselkednek. Sajnos kevéssé ismertek, pedig talán több van bennük. Ők és a Párbeszéd azok, akik szinte biztosan nem jutnak be, tehát sajnos kár pazarolni rájuk a szavazatokat.

A többi kicsit nem tárgyalom, számomra nincs értelme.

Akkor tehát ki maradt? Valakinek, aki sem libsibolsinak (nem kaptam pénzt soha Soros Györgytől, sőt, egyszer 1998-ban a Fideszre adtam szavazatomat), sem jobbernek nem tartja magát? A kerítést nem bontanám már vissza, a migránsokat erős szűrés után engedném be, viszont addig is jobban bánnék velük, főleg a gyermekekkel és idősekkel. Nem érdekel a foci, legalábbis nem jobban, mint a kajak-kenu, ahol még eredményeink is vannak. Szeretném, ha lenne szociális háló a rászorultaknak, viszont azt is, ha az állam nem vonna el túl sok pénzt a vállalkozásoktól. Ha a gyermekeim és én is normális orvosi ellátásban részesülnek szükség esetén, az oktatásról nem is beszélve, és ettől higgyék el nagyon messze vagyunk. Szeretném, ha országomat komolyan vennék más országok, de ugyanakkor jó kapcsolatot ápolnék azért lehetőleg mindenkivel. Irán, Törökország, Oroszország például nem tartozik feltételenül ide.

Az igazi összefogásról egyelőre nincs hír. Valaki mindig különutas politikát folytat.

Nemrég olvastam a taktikai szavazásról. Hogy országos listára szavazzunk akire szívünk szerint tennénk, viszont egyéniben minden körzetben csak egy ellenzéki jelöltre. Egyszerűen nem tudok támogatni egy MSZP-s jelöltet jószívvel, lásd kétségeimet az ellenzékiséggel kapcsolatban. Ráadásul akkor ezt már megint a civilek oldanák meg a politikusok helyett. Felmerül a kérdés, hogy akkor ők mire jók?

Tessék: évtizedek óta egyhelyben topogunk. Protest-szavazatokkal nyert szerintem az összes eddigi kormányváltó erő. Tiltakozásul a komcsik, Gyurcsány, vagy fasiszta lótolvajok ellen. Nem vagyok sem gazdasági szakember (azt viszont tudom, hogy kb. mindent és annak az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani, mindezt tudományosan), se történész. Így ezen megközelítések, hogy ki mit tett le az asztalra, kinek milyen párt-tagkönyve volt (sejtésem szerint akinek volt valamilyen, leginkább vörös, azok most kb. egyenlően oszlanak el az ellenzék és a kormánypárt képviselői, vagy azok felmenői között). A jövőbe tekintenék már, szakítva a múlttal, de leginkább a jelennel, viszont nincs igazi opció.

Egy biztos. Azért szavazni elmegyek, de felkészülök a legrosszabbra is: hogy az országot is elhagyjuk.

Ákos

adomany-1