Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Valóban halottakat akartok?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A mai napon újra százezrek tolonganak Katalónia utcáin, elutasítva a korábbi napok rendőrségi agresszióját. Azt, hogy saját országuk kormányának parancsára, az odavezényelt több ezer rohamrendőr beleverte a katalánok fejébe, itt márpedig nem lesz népszavazás. Vagy elálltok az útból, vagy Madrid parancsára lesújtunk rátok. Gyerek, idős? Mind kollaboráns. Minek mentek ki egy illegális szavazásra? Csakis maguknak köszönhetik ha eltörték a kezeiket, ujjaikat. A törvény mindenek felett, mondta Mariano Rajoy, az ország miniszterelnöke, szerinte ugyanis semmi más nem történt, mint a törvények betartatása. Az a 900 sérült jogosan sérült meg, hiszen ellenszegültek a spanyol kormánynak.

A két nappal ezelőtti népszavazást törvénytelennek minősítette Madrid, amit ennek ellenére is megtartott a katalán vezetés. Mindkét fél hibás a kialakult helyzetért, ugyanis az agresszió helyett politikai párbeszédre lett volna szükség. Madrid ragaszkodik igazához, miszerint egy népszavazás kiírása az 1978-es alkotmánnyal ellentétes, melyet a katalánok 90%-a akkor támogatott. Az azóta eltelt majd 40 évben azonban sok minden változott; be nem tartott ígéretek, pénzek megvonása vezetett a mostani helyzet kialakulásához.

A katalán vezetés viszont ugyanígy hibás a kialakult helyzetért, ugyanis Carlos Puigdemont, a régió elnöke nem adott alább a katalán függetlenségi törekvésekből. Ultimátumot adott a spanyol kormánynak, melyet az nem kívánt elfogadni. A kialakult helyzetért két csökönyös vezető tehető felelőssé, amely helyzet október elsejével sebet ütött Spanyolország testén. Egy olyan sebet, mely talán soha nem fog nyomtalanul eltűnni.

Fotó: Twitter

Fotó: Twitter

Felmérések szerint – a vasárnapi esetet megelőző időkben – egy törvényes népszavazáson soha nem nyert volna az igenek száma. Ugyanis attól függetlenül, hogy a katalánok katalánnak és nem spanyolnak érzik magukat, nem szerettek volna elszakadni Spanyolországtól. Nagy többségük legalábbis. Egy dolgot szerettek volna azon a vasárnapon: szavazni. Egy olyan jogukkal szerettek volna élni, mely a demokráciák sajátja kellene hogy legyen. Ehelyett egész Spanyolország területéről odavezényelt rendőrök gumibotjainak ütéseit kapták. Olyan ütések voltak ezek, melyek sok egyébként függetlenség ellenes szavazót gondolkodtattak el. Valóban annak az országnak akarok az állampolgára lenni, amelyik a gumibot erejével sújt le a másképp gondolkodókra?

A nacionalizmus Spanyolország-szerte elég elterjedt. Saját tapasztalataim szerint is. Így az, hogy az ország különböző területeiről induló spanyol rendőrséget több száz fős tömegek bíztatták, nem meglepetés. Az sem, hogy a spanyol lakosság nagy százaléka nem ítéli el a rendőri brutalitást, az erőszakos eseményeket. Azt jogos fellépésnek vélik. Mondjuk ezen segít az is, hogy a kormánymédia ezt súlykolja beléjük, amellett hogy cenzúrázzák a videók és képek többségét, megpróbálva a spanyol kormány mellé állítani az országot. Ők csak a spanyol népért, az egységért ütöttek időseket és gyermekeket, megmutatták, hogy nekik itt a helyük, ha akarják, ha nem.

Mint arra több elemzés is rámutat, két lehetősége is lett volna a spanyol kormánynak arra, hogy erőszakmentesen megoldják a népszavazás kérdését. Azonban egyikkel sem éltek. Sem azzal, hogy hagyják őket szavazni, majd később semmisnek nyilvánítják az ott elért eredményeket – amit egyébként most is megtesznek – sem azzal, hogy valóban megakadályozzák a népszavazást. Ugyanis a több ezer kivezényelt rendőr teljes mértékben ellehetetleníthette volna a szavazást, ha akarta volna. A cél a példa statuálása volt. Az, hogy Madrid megmutassa mi jár annak, akik másképp gondolkodik, mi jár annak, aki nem ért egyet a spanyol kormány döntésével.

Egész Európa – értem ez alatt a civil lakosságot, ugyanis az országok vezetői többségében némák maradtak – nem a katalán népszavazás mellé állt, hanem a rendőri brutalitás ellen szólalt fel. Az ellen, hogy egy demokratikus ország polgárait gumibotokkal próbálják meg jobb belátásra bírni. Európa számára ebből az ütközetből a katalán nép jött ki győztesen. Ugyanis az erőszakra nem erőszak volt a válasz. Kezüket feltéve, énekelve, vagy épp néma csendben tűrték Madrid ütéseinek súlyát. Egy nemzetként álltak ki demokratikus jogaikért.

Fotó: Twitter

Fotó: Twitter

Az illegális népszavazáson hivatalosan 2.3 millió ember vett részt, melynek 90%-a a függetlenség mellett tette le voksát. Az eredmény talán nem meglepő, ugyanis sokan csak azért is elmentek szavazni, hogy megmutassák, ők nem kérnek többet az állami terrorból. Nem kérnek a Franco tábornok idején átélt elnyomásból. Hétfőn a 2.3 millió katalán szavazó mellett tette le a voksát Európa, sőt talán a világ több millió polgára is.

Két kimenetele lehet a párharcnak. Vagy politikai párbeszédet kezd a két fél, és békés keretek között megtárgyalják a jövőt. Vagy Mariano Rajoy él az alkotmány 155-ös cikkelyével és átveszi a Katalónia feletti irányítást. Ez a megoldás valószínűsíthetően tankok bevonulását és egy esetleges fegyveres konfliktus kirobbanását eredményezné. Bízzunk benne, hogy a történelem nem ismétli önmagát és Spanyolország nem lesz újra színtere egy polgárháborúnak. Nem lesz újra szemtanúja annak, hogy nemzet a nemzet ellen fordulva örök érvényű sebeket ejt családok millióin.

adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.