Olvasói levél: Hazamegyek szavazni

Fotó: StelaDi Fotó: StelaDi

Kedves Szalonna!

Angliában élek már pár éve és sajnos mostanában egyre nagyobb aggodalommal figyelem, ami otthon történik. Szeretném megosztani a gondolataimat az olvasóitokkal – ha úgy gondoljátok, örülnék, ha közölnétek. Köszönöm.

Hazamegyek. A jövő évi választásra. Egyrészt, mert megtehetem, innen, Angliából, hisz tulajdonképpen mindegy, mikor megyek haza meglátogatni a rokonaimat és a még otthon élő barátaimat. Másrészt, mert sajnos bizalmatlan vagyok az itteni magyar követséggel szemben és tudni akarom, hogy a szavazatom érvényes és időben leadott lesz. Tudom, hogy az csak 1 szavazat lesz, de akkor is. Szóval hazamegyek. Azt, hogy kire fogom leadni a voksomat, még nem tudom. Annyit azonban 100%-ig biztosan tudok, hogy kire nem: a Fideszre.

Hogy akkor melyik párt neve mellé teszem azt az x-et? Jó kérdés. Sajnos, egyelőre úgy látom, ilyen széthúzó ellenzék – és persze a jelenlegi kormány által a saját szájuk íze szerint átalakított választási törvény – mellett nincs sok esély arra, hogy törvényes úton leváltsuk ezt a bandát. Legalábbis így látom most, 2017 szeptemberében.

A választásokig még van több, mint 6 hónap. Szeretném remélni, hogy az ellenzéki pártok is rájönnek, csak akkor lehet a mostani helyzeten változtatni, ha összefognak. És folyamatosan – mint ahogyan Viktorék is teszik, bár talán nem olyan gusztustalan módon – kommunikálnak az emberekkel: lakossági fórumokon, szórólapokon, stb. És folyamatosan jelzik az embereknek, hogy ami ma Magyarországon van, az nemhogy nem jó, hanem egyenesen borzalmas. Hogy változtatni kell, mert nem lehet tudni, hova vezetnek ezek a dolgok. Hogy beszélni kell az emberekkel, engedni, hogy elmondják a véleményüket, megkérdezni tőlük, elégedettek-e azzal, hogy olyan országban élnek,

  • ahol emberek és gyerekek százai éheznek, ahol, ha az ember kórházba kerül, addig nem operálják meg, amíg nem gyűjt össze elég vért a műtéthez, és még sorolhatnám – de bezzeg üresen tátongó stadionokra (nem csak határainkon belül, hanem a szomszédos országokban is!!!!) van pénz;
  • ahol a kormány nem tud elszámolni, hogy mire is mentek el az EU-tól kapott milliárdok;
  • ahol ha valaki halálos balesetet okoz, nem veszik azonnal őrizetbe, de ha valaki segítőkészen felhívja egy vállalat figyelmét egy hibára, akkor hajnalban bilincsbe verve viszik el;
  • egy olyan országban, amelynek vezetője egy olyan ember, aki teljesen mást mond ma, mint amit anno ellenzékben mondott (és erre ugyebár rengeteg írott és videó bizonyíték van!), akinek senki és semmi nem számít a családján és a haverjain kívül, aki diktátorokkal barátkozik és visszavezeti az országot a legsötétebb balkáni időkbe.

És még sorolhatnám. Hogy százezrek menekültek már el, mert kilátástalannak látták a helyzetüket, és nem csak a fiatalok, hanem az én korosztályom is, mert 50 felett már körberöhögtek az állásinterjún, hogy ugyan mit keresek én ott – hát, mivel addig sem kerestem sokat (és hogy a további megaláztatásoktól megvédjem magam), eljöttem. Gyávaságból? Lehet. De ha az ember egész életében dolgozott, 50 évesen még egészséges, erős, tele tettvággyal és otthon csak a pofonokat kapja, egy idő után besokall. Itt engednek dolgozni és megbecsülnek.

De nem nekünk kellene elmennünk. Nem a becsületes embereknek. Ha a Fidesz folytatja ezt a korlátlan ámokfutást, még többen lesznek, akik elmennek. Ezen (is) kell változtatni.

Én részemről ehhez a változtatáshoz annyival tudok hozzájárulni, hogy hazamegyek szavazni. Erre kérem azokat a honfitársaimat is, akiknek lehetősége lesz: menjenek haza és szavazzanak. Az ellenzéki pártoktól pedig azt kérem: fogjanak össze, zavarják el ezeket a gazembereket a parlamentből. Hogy végre megint normális ország legyen Magyarország.

Andreaadomany-1