Rohadjanak meg a spanyolok is

Fotó: Lázár Gergő Fotó: Lázár Gergő

Időnként megpróbálom megérteni a kormánypárt és az ő bundájába csimpaszkodó, különbejáratú média gondolkodását, már amennyiben lehet ilyesmiről beszélni. Mármint gondolkodásról. Annyi benne az ellentmondás, hogy szerintem konkrétan az a cél, aminek tűnik. Olyan szinten megzavarni a híveket, hogy azoknak eszükbe se jusson elgondolkodni semmin, mert úgyis csak belezavarodnának. Inkább elfogadják tényként a legnagyobb baromságot is.

A barcelonai terrortámadás kapcsán a Magyar Idők azonnal felfedezte a lehetőséget, hogyan is lehetne egy jót rúgni az ellenségen. Az ellenség pedig mindig ugyanaz. Mindenki, aki nem a magyar kormánypárt mellett sorakozik fel. Ez már határokon átívelő életérzés lehet fideszéknél, mert szemmel látható módon az sem igazán gátolja meg a fröcsögést, hogy egy másik ország polgárairól van szó.

A kormánymédia (és maga, a kormány minden aktuális megszólalója) egyrészről üvöltve követeli a tiszteletet és fennen hirdeti, hogy az ország szuverenitását márpedig megvédik bármi áron. Miközben a sánta kutya nem veszélyezteti a mi nagy, nemzeti önállóságunkat, mindössze azt szeretné elérni az Unió, hogy legalább néhány olyan közös szabályt tartsunk be, amit elfogadtunk, aláírtunk, vállaltunk. De miután ezek a szabályok nem egyeznek a Fidesz érdekeivel, ezért nem tartjuk be, ámde óbégatva védjük a nemzeti hatáskört és minden, a lényeggel össze nem függő, viszont jól hangzó baromságot.

Ugyanez visszafelé már egyáltalán nem érvényes. Magyarország kormányának, a kormánypárt házi médiájának bármikor jogában áll beleugatni más ország belügyeibe, véleményezni, fikázni és gúnyolni más ország polgárainak viselkedését, akaratát, gondolatait.

EGYBŐL REAGÁLTAK A MIGRÁNSPÁRTI BALOLDALIAK A TERRORTÁMADÁSRA – ordít a cím. Hú, már megint a sorosgyurcsányemeszpé! Innen tovább a legtöbb olvasó nem is jut, mert elég neki a tudat, hogy reagáltak. A migránspárti baloldaliak, rohadjanak is meg, ahol vannak, mert el akarják adni az országot a muszlimoknak, le akarják bontani a kerítést és ha annyira imádják a büdös arabokat, minden migránssimogató vigyen haza egy ötventagú családot, de ne édes hazánkat sodorják veszélybe.

Aki valamilyen véletlen folytán tovább jut a címnél, az sem fogja felkapni a fejét azon, hogy nem a határokon belül tenyésző ellenségről van most szó. Mert egyszerűen eszébe sem jut, hogy ő (és a kormány és a kormány jól fizetett médiája) miért is ne pofázhatna bele más ország dolgába. Hiszen az evidencia, hogy a mi dolgunkba senki bele nem szólhat, mi azonban mindenki dolgába belepofázhatunk. Hiszen ez születésünk jogán jár nekünk. Mármint nem mindenkinek jár, csak a fideszeseknek. De nekik nagyon.

Egyébként az egész történet arról szól (mármint eredetileg, mielőtt a Magyar Idők kissé áthangszerelte), hogy a spanyol emberek egy csoportja úgy döntött, hogy nem a rettegés és a gyűlölet jelent megoldást a terrorizmusra. Ezért nem hajlandóak félni. Sőt! Ilyen kijelentésekre ragadtatták magukat:

Igenis, mi sokszínű befogadó és kozmopolita város leszünk. Jobban, mint eddig.

Úgy tűnik, a honi politikacsinálók jobban rettegnek attól, hogy a polgárok képesek önálló véleményt alkotni a permanens rettegés helyett, mint a terroristáktól. Értem én a logikát a zűrzavarban. A súlyos gond akkor fog elkezdődni (és az már nem az én gondom lesz, hanem mindazoké, akik most olyan jól megélnek mindenki más kárára), amikor a hívek többsége is megérti.adomany-1