Ó kapitány, kapitányom !

Fotó:MTI Fotó:MTI

Pár napja a 168 óra hasábjain megjelent egy interjú a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatójával, melyben Gál Béla kifejtette minek is köszönhető egy zseni generáció kinevelése. Pár hete ugyanis megjelent egy olyan cikk, miszerint a gimnázium egyik végzős osztálya 4.98-as átlagot ért el az érettségiken, melyek nagy része ráadásul emelt szintű volt. Mint Gál Béla kiemelte, ez az eredmény nem valami csodának köszönhető, egyszerű, ésszerű építkezés, és a legjobb tanárok odacsalása az, ami meghozta a hozzá fűzött reményeket.

A cikkben kitértek arra is, hogy a korábban címlapokon szereplő osztály nem az egyetlen volt, mely kiemelkedő eredménnyel végezte el az érettségi feladatokat, bizonyítva azt, hogy nem egyszeri esetről van szó. Több évtizedes munka eredménye az, ami európai hírűvé tette a gimnáziumot, idecsalva megfigyelőket több top egyetem soraiból.

Az iskola már az 1950-es évektől megkezdte a szisztematikus építkezést, amikor is Bánfalvi József került az igazgatói székbe. Ő ugyanis tudta, hogy egy jó gimnáziumhoz elengedhetetlenek a kiváló tanárok, akik tudásukat tovább adva lehetnek képesek arra, hogy egy kiemelkedő iskolát hozzanak létre. Az igazgató tehát mindent megtett azért, hogy az ország minden tájáról idecsábítsa az általa legjobbnak vélt tanárokat. Ez a döntése pedig gyümölcsözőnek bizonyult, ugyanis évtizedekkel később az iskola kezdett hírnevet szerezni magának, bizonyítva Bánfalvi elméletét.

A Radnótiba nem lehet csak úgy bejutni, még a tanároknak is felvételi vizsgát kell tenniük, bizonyítva rátermettségüket. Ez a gondolatmenet hasonló a korábban itt megjelent finn példához. Finnországban ugyanis rájöttek arra, hogy amennyiben minél magasabb tudáshoz kötik a tanárok felvételijét, annál jobb és rátermettebb tanárokat találhatnak. Egy jó iskola alapja a tanári kar, mely képes valós tudást átadni az ott tanuló diákoknak, ahelyett hogy egy könyvet felolvasva bemagoltassa az ott leírtakat.

Magyarországon jellemzően ez utóbbi a divat. Ahelyett, hogy valós tudásra tennének szert a diákok, mindössze általuk talán meg sem értett dolgokat memorizálnak, ami idővel kiesik a fejükből. Ez ugyanis nem valós tudás, bármennyire is ezt akarják hinni sokan. A tankönyvek évről évre egyre silányabb minőségűek, így sokszor már a tanároknak sincs választási lehetőségük. Ha valós tudást szeretnének átadni diákjaiknak, alternatív módszerek után kell nézniük. Akár elhisszük, akár nem, a magyar oktatási rendszer összeomlóban van, ezért ráférne egy teljes szintű átalakítás, mely átalakítást az alapoktól kellene kezdeni.

Gál Béla, arra a kérdésre hogy min változtatna, ha ő lenne az oktatási tárca vezetője, hosszan kifejtette azt, ami már külföldön is bevált, idehaza mégsem akarnak tudomást venni róla. Mint mondta, a gondolkodás fejlesztésére törekedne, valamint kiiktatná a bemagolás rendszerét, ugyanis azzal nem szereznek valós tudást a diákok. A heti óraszámot is csökkentené: a 35 óra sok, ugyanis nem az óraszámtól, hanem a képzett oktatótól függ a megszerzett tudás.

Az igazgató kinevezéséből még 4 év van hátra, azonban 2 év múlva nyugdíjas korba lép. A jogszabály alapján kivételt tehetnének vele, azonban ő ebben nem hisz. Ugyanis nem látja, hogy amit ő és kollégái felépítettek a Radnótiban, az másoknak is ugyanilyen fontos lenne.

Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája. (Szent-Györgyi Albert)

Forrás: 168 óra

adomany-1