Ha az ember

Fotó: Lázár Gergő Fotó: Lázár Gergő

Ha az ember a Batthyány
utcában lakik
harminc-egynéhány éve
s megért egynéhány miniszterelnököt,
óhatatlanul elgondolkodik
a vég
mikéntjeiről-módozatairól.

Én szurkolok magamnak,
hogy mint Batthyány,
utcahuszonháromom, példaképem,
féltérden,
hamm! bekapjam az elmés ólmot.

És ólmos elmémben,
amikor a beszélőközpontig
ér a mindent gyógyító érckúp:
Cambronne
szava döngjön
az agy visszhangos folyosóin.

(Persze, hiszem, hogy erre nem kerül sor.
Szeretnék Pákozd, Isaszeg után
a Honvédmenhelyen
egy poloskamentes vaságyat,
egy karbolszagú folyosót,
ahol büszkén mélázva pöfékelem
a hálás haza csikkadományait.
Vagy – álmok netovábbja – gondolok
adókedvezményes
dohánytőzsde-bérletre.)

Petri György