Én megpróbáltam. Kulturáltan, higgadtan. Nem kurvaanyázni, mert rohadjak is meg, hogy lehet így írni és a stílus maga az ember, meg hasonlók. De leszarom, mert csak. Mert erről nem lehet irodalmi nyelven írni és ha lehet is, minek? Az ősbarmok nem értik, nem viszi át az ezernyolcszáz méter magas ingerküszöbüket és amennyire agyhalottak, dicséretnek veszik. … Bővebben: Már tényleg nincs holnap és ma sincs, de leszarjuk a tegnapot is