Április 24,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

KLASSZIKUSOK


A sajtó és haragosai

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tisztán véletlenül értesültem valamiről, ami máskülönben nem nagy dolog, nem is kriminális, csak legföllebb érdekes. Érdekesnek is csak most érdekes.

Valami vizsgálati kihallgatás alkalmából minap a kihallgatást „eszközlő” bíró szükségesnek látta véleményt mondani a nagyváradi sajtóról.

Abszolute nem volnánk kíváncsiak senki ilyes vagy olyas vélekedésére. Régi dolog, hogy az újságíró kevés ember szimpátiáját bírja. Vagy félnek tőle, vagy irigylik a hatalmát. Főként a nyilvánosságnak dolgozó emberek.

A kérdéses nyilatkozatnak vagy vélekedésnek más dolog ad érdekességet. Ma Magyarországon feltámadt negyven-ötvenezer ember, hogy emberségesebb megélhetést nyerjen. Velünk van a jog, az igazság. De most a magyar társadalom süket. Legföllebb az érdekli, hogy kezdjük-e már ütni a zsidót és kálvinistát, vagy várjunk még egy kicsit. Negyven-ötvenezer ember családostul hiába várja terhes, kínos életéből való megváltását. A társadalom nem hallgatja meg őket, a hatalom pedig fitymálva parancsol „csitt”-et.

Reakciós világban élünk. Hamar lehet parancsolni, el lehet nyomni mindent.

És íme negyven-ötvenezer kiáltás mégsem hangzott el a pusztában. A magyar sajtó megkapta a panaszló hangot, s százszorozva zúgta szét a hatalom, az úgynevezett „illetékes faktorok” felé.

Ennek a lapnak, a mi lapunknak is, nagy része van ebben. Ma már meghallgatták a kiáltást, sőt megérkezett a hivatalos, szepegő válasz is immár: – az Istenért ne lármázzatok, hiszen halljuk és cselekedni fogunk.

Ezt tette a magyar sajtó, a vidéki sajtó, a nagyváradi sajtó, kiről fura vélekedést mondott a minap valaki, az ötvenezer közül.

És mondunk valamit. Nem haragszunk mi azért, ha haragusznak reánk. De egyet ne felejtsenek. Soha olyan nagy válság előtt nem volt tán a magyar társadalom, mint most. Csúnya reakciós, fekete világ készülődik reánk. Csupa lelki bilincs, tiltó parancs és tekintély.

Egyetlenegy faktora van máris ennek a társadalomnak, mely fölemel minden méltatlanul letiportat, meg-megütközik hatalmasokkal, magáévá tesz minden jogos vágyakozást: a sajtó.

És megérjük mi azt az időt, hogy kevés lesz a haragosunk. Ez a kevés is vagy zsarnok, vagy sötétlelkű, vagy becstelen. Szeretni fognak bennünket, igen.

Szomorú idő lesz, szomorú világ lesz ez nagyon. Bár megmenekülne tőle a magyar társadalom, és inkább bár lenne tovább is nekünk sok-sok haragosunk!…

Ady Endre

Nagyváradi Napló 1901. június 29.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.