December 17,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Nekünk is nagyon sok Meryl Streepre lenne szükségünk

Hétfő hajnalban átadták a Golden Globe-díjakat Hollywoodban, ahol Magyarország Vajna Tímea ki tudja hány milliós ruhájával és megszokott, indokolatlan, de legalább idegesítő pózolásával képviseltette magát.

Az esemény azonban szerencsére nem erről marad emlékezetes – nagyon remélem, hogy emlékezetes marad -, hanem Meryl Streep mélyen elgondolkodtató beszédéről, amelyről szerencsére készült egy magyar nyelvű fordítás, amely ITT olvasható, és amelyet mindenkinek jó szívvel ajánlok figyelmébe.

A színésznő, aki életműdíjat vehetett át a gálán, ezt az alkalmat ragadta meg, hogy az ország nemrég megválasztott elnökével és néhány aggasztó folyamattal kapcsolatban bírálatot fogalmazzon meg. Elegánsan, ahogyan az igazán nagy művészektől, nagy emberektől elvárható. Tény, hogy nem egy egészséges diktatúra artikulálalan hörgése volt, hanem pusztán egy emberi hang, egy magánvélemény. Ne menjünk el szó nélkül mellette.

Egyet lehet vele érteni, vagy lehet óbégatva hörögni a hallatán. Olyanokat, hogy egy díjátadó nem arra való, hogy protest politikai beszédeket mondjunk, hogy szegénynek fogalma nincs miről beszél, hogy miért szól bele olyan dolgokba, amelyekhez nem ért, és egyáltalán milyen jogon bírálja a demokratikusan megválasztott amerikai államelnököt. Oly ismerős ez, nem? Mióta az Orbán rezsimet demokratikusan megválasztották kétszer egymás után Magyarországon, minden kritikára, bírálatra ez a válasz: őket demokratikusan választották, azt csinálnak, amit akarnak, a senki által meg nem választott civil senkiháziak meg végképp ne akarjanak beleugatni abba, hogy mit miért.

Meryl Streep toleranciáról, az idegenek befogadásáról beszélt (lehet máris ökölbe szorult kézzel mocskolódni), hosszasan sorolta az Amerikába bevándorlóként érkezett neves színészeket, kívülállókat, akik nélkül Hollywood üres lenne. Mielőtt rátért volna a sajtó fontosságára és arra, hogy ennek a sajtónak élnie kell a hatalmat számonkérő jogával, és felelősségre kell vonnia azt minden gyalázatért, amit elkövet, egy felkavaró esetre utalt Donald Trump karaktere és viselkedése kapcsán, amit a beszédből idézni vagyok kénytelen: 

Volt azonban egy olyan alakítás, ami teljesen letaglózott. Majdnem kitépte a szívemet. Nem azért, mert különösképp jó volt. Lényegében semmi jó nem volt benne, de hatásosan elvégezte a feladatát. Az volt a szándéka, hogy megnevettesse a közönségét, hogy kimutathassa a foga fehérjét. Ez az a pillanat volt, amikor az ember, aki az országunk legmegbecsültebb székébe óhajt beleülni, nyilvánosan kigúnyolt egy fogyatékkal élő riportert. Valakit, akit legyőzött kiváltságban, erőben és abban a képességében, hogy visszavághasson. Megszakadt a szívem, amikor ezt láttam. És még mindig nem tudom kiverni a fejemből, mert ez nem egy film volt. Hanem a valóság. Amikor a másokat megalázni vágyó ösztön egy olyan ember felől érkezik, aki fontos szerepet tölt be a közéletben, valakitől, akinek hatalma van, akkor az mindenkinek beszivárog az életébe. Mert akkor feljogosít másokat is arra, hogy ők hasonlóképpen járjanak el. A tiszteletlenség tiszteletlenséget szül. Az erőszak erőszakot gerjeszt. És amikor a hatalmasok arra használják az erejüket, hogy másokat bántsanak, annak mindannyian vesztesei leszünk. (Fordítás: Szőcs Lilla – WMN)

Az mindennél többet elmond erről az egészről, hogy az Egyesült Államok megválasztott elnöke – akinek megválasztásához elsőként a világon nem meglepő módon Magyarország személyiségzavaros miniszterelnöke gratulált – azonnal a telefonjához nyúlt és Twitteren szállt bele a színésznőbe. Trump azt írta mindenki okulására, hogy Meryl Streep a leginkább túlértékelt színésznő Hollywoodban, Hillary Clinton ismert támogatója, őt magát viszont nem ismeri, mégis támadta.

Nem ide tartozik, de azért ideírom zárójelben, mert éppen most olvastam:hogy minden idők legnagyobb ripacs államelnöke azt forgatja a fejében, hogy saját vejét nevezze ki elnöki tanácsadónak (ez is milyen ismerős tempó, de szerencsére végre beütött az egyenes beszéd ideje és van, aki meghallgassa az embereket és képviselje a nincsteleneket). Tekintsünk el attól, hogy Meryl Streep saját kezével zárta rezervátumba és irtotta ki az indiánokat, most pedig álszent módon forgatja a szemét a bevándorlók befogadásáról meg a toleranciáról, és tolja a demagóg dumáját, amelyben összemossa a hasznos migránsokat a haszontalanokkal és kártékonyakkal, akik mind terroristák és akik miatt mindmeghalunk.

Már a maga idején leírtam – igaz, nem vagyok Meryl Streep, de legalább azóta is következetesen fenntartom -, miért rossz hír az egész világnak az, hogy a büdösbunkó, rendpárti, migránsellenes, kirekesztő, rasszista pojáca, aki kőgazdag luxusélete során természetesnek vette, hogy gúnyt űzzön nőkből, betegekből, fogyatékkal élőkből, megannyi társadalmi csoportból, a világ legnagyobb hatalmának élére került. Miközben például Magyarország kormánya számára ez az elmúlt év legjobb híre, Meryl Streep jóérzése ellenkezik ezzel, mi több, veszélyesnek, károsnak, elfogadhatatlannak tartja.

Erről szólt ez a beszéd, semmi többről. Arról, hogy egy elismert, megbecsült közszereplő nem csak hogy kritikával illetheti egy megválasztott elnök antihumánus, agresszív nyilatkozatait és viselkedését, hanem sőt: nem is kell újabb négy évet várnia ezzel, kötelessége szót emelni ezzel összefüggésben akár még egy Golden Globe gálán is. Vagy főleg akkor. Hogy nem ilyen világban akarunk élni, ahol az a természetes, hogy mindenkit eltaposunk, aki az utunkba kerül, ahol egy államelnök(jelölt) beletörölheti a lábát az elesettekbe, és ilyen módon statuálhat példát, szégyeníthet meg nyilvánosan állampolgárokat.

A fene megette ezt az egyenes beszédet és a politikai korrektség nyakán taposó illiberális hőzöngő agresszivitást. Sehol a világon nem lehet normális az, hogy a hatalom embere vagy akár egy multimilliárdos bunkó vegzálhatja a nála gyengébbet, márpedig Trumpnak soha nem voltak aggályai e tekintetben. A magyar miniszterek elnökének példaképe pedig éppen ez a vállalhatatlan emberi hulladék, ami nagyon szomorú jövőt vetít előre. Orbán egyelőre csak a háta mögött röhögi ki a sajtótájékoztatójáról kilökött újságírót, általában megelégszik azzal, hogy az alattvalóit uszítja rá nyíltan a média képviselőire, de a szándék, az irány egyértelmű. Itt csak a csicskák csicskái csavarják ki a mikrofont a munkájukat végző újságírók kezéből, itt csak nem engedik be őket a monológgá süllyedt sajtótájékoztatókra, itt csak kitiltják őket a parlamentből, és hadd ne soroljam.

És erre jön a tengerentúli nárcisztikus személyiségzavar és lecsap: nem érvel, nem cáfol, hanem beleáll a színészbe és annak művészi kvalitásaiba. Nem a mondanivalóval száll szembe, hanem személyeskedik. Vegyük észre a kísérteties hasonlóságot a honi állapotokkal, és vegyük nagyon komolyan. Streep agresszív fröcsögéstől mentes állásfoglalására ez a válasz: a Deutsch Tamás-féle magaslatokat idéző sértett Twitter-huszárkodás. A világ vezető gazdasági-katonai hatalmának élére megválasztott egyén hisztirohamot kap, amiért nyilvánosan kritizálják. A mindenkit gátlástalanul sértegető vadbarom, a bulvárhős, a pénzügyi manőverező és elszabadult hajóágyú egyetlen reakciója: megkérdőjelezni a véleményformáló hitelességét, kikezdeni, bemocskolni, ha egy mód van rá.

Ez a szép új világ, amit a Trumpok és Orbánok uralkodása jelent és előrevetít. Ebben a szép új világban, azt hiszem, nagyon sok Meryl Streepre lenne szükségünk. Különben elnyel a mocsár. Az államférfiak helyét átvevő primitív, felkapaszkodott, műveletlen, arrogáns, ügyeskedő tahók uralkodásának ideje ez, amely tahók fenntartják a jogot arra, hogy eltapossanak és emberi mivoltunkban megalázzanak. El lehet rajta gondolkodni, hogy tényleg ez minden világok legjobbika, hogy tényleg ebben akarunk élni? Meryl Streep beszéde e tekintetben sokkal fontosabb, mint gondolnánk.

adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.