Van egy Kövér László nevű ember, aki soha nem tudott és soha nem is fog tudni kivergődni a lánctalpas tahóság öröklött sötétségéből

MTI Fotó: Mohai Balázs MTI Fotó: Mohai Balázs

Kövér László portás, aki valamiért erkölcsi világítótoronynak hiszi magát és ezt a többiek ismeretlen okból ráhagyják, fontosnak érezte, hogy az új esztendő első napjaiban lefektesse a morális vakvágányokat, amin tovább dübörög a Fidesz. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy akár a kormányból is bárki egyetértene a házelnök megkövesedett agymenéseivel, de lényegében mindegy is, hogy ki és mit gondol a továbbiakról. Nem hinném, hogy akár Kövérnek, akár bárki másnak lenne lényegi beleszólása bármibe. Csupán annyi a különbség Kövér és mondjuk Szijjártó között, hogy az előbbi elmondhatja a véleményét, az utóbbi pedig nem.

Az Orbán nevű nagy valószínűséggel pontosan úgy vezeti a pártját, ahogy az országot is. Egyáltalán nem érdekli senki véleménye, nem fontosak sem az elvek, sem a racionalitás, sem semmi. Csak a hatalom számít és a csak a saját akarata mérvadó. Ezen belül van, akitől eltűri, hogy motyogjon valamit és van, akitől nem. Kövértől eltűri, talán annak idején megosztoztak a házipálesz-otthonról hozott tepertő kombón, amikor Lacika pakkot kapott kollégistaként.

Ezért aztán az ország talán legtahóbb közjogi méltatlansága interjút adott a Nézőpont-csoportnak. Mielőtt még valaki nagyon beleélné magát, hogy független elemzőkkel állt szóba a női princípium zászlóhordozója, sürgősen felejtse el ezt a balga gondolatot. A Nézőpont-csoport 2015-ig Mráz Ágoston Sámuel (a kollégám szerint ezen felül még Töhötöm, Szilamér is) 100 százalékos tulajdonában volt, amikoris eladta az üzletrészét (mind a 100 százalékot) Győri Tibornak, aki Orbán Viktor tanácsadója volt, majd veszett elemzésbe kezdett. Ugyanis azon nyomban kapott a Zrt. egy 4,4 milliárd forintos megbízást a kormánytól. Tehát olyan elemzőcéggel készült az interjú, ami pont olyan, mint a többi. Orbánnak dolgozik, de mi fizetjük.

Az interjúból világosan látszik, hogy Kövér szellemi állapotában nem állt be javulás az elmúlt időszakban. Sem. Például rendkívüli módon örül annak, hogy a kvótanépszavazáson 3,2 millió embert állított a Fidesz maga mellé. Ami úgy hülyeség, ahogy van, ugyanis ez a 3,2 millió ember nem a Fidesz mellett, hanem a migráció ellen népszavazott. Arról nem beszélve – mármint a Fidesz nem beszél erről, de mi például igen -, hogy a népszavazás érvénytelen lett.

Az interjúból az is kiderül, hogy a fülkeforradalmárrá vedlett volt kollégista visszasírja a hősi időket. Kormányon lenni nem annyira felemelő, mint ellenzékben keresztbe tenni a kormánynak.

Nem is annyira lelkesítő, mint igazunk és erkölcsi fölényünk biztos tudatában ellenzékben küzdeni a kommunistákkal vagy örököseikkel szemben.

Teljesen érthető a kiégett egykori ifjú és valamikori demokrata keserűsége. Jelenleg a kormány kénytelen maga gyártani az ellenséget, ráadásul csurig teli van volt kommunistákkal és azok örököseivel. Arcvesztés nélkül, de minimum meghasonlás nélkül nehéz hadat viselni. Igaz ugyan, hogy kormányon célszerűbb lenne kormányozni, mint küzdeni, de az soha nem igazán ment a Fidesznek. Mondjuk nem is volt cél. Elég, ha annyira működik az ország, amennyire szükséges, hogy az Unió ne állítson partvonalra minket, továbbra is utalják a támogatásokat és legyen mit lefölözni a házi oligarcháknak. A többi eddig sem volt érdekes (például, hogy mi történik az ország lakóival), sem nem volt fontos. A tényleges kormányzást kommunikációval pótolja szeretett kormányunk.

Kövér – mert nem csak szép és jó ember, hanem végtelenül okos is – belenézett a jövőbe.

Az elvek teljes hiánya, a türelmetlen hataloméhség és az Orbán-fóbia a háttérben már ma is zajló együttműködés továbbfejlesztésével megteremtheti a technikai koalíciót a baloldal és a Jobbik között.

Sok minden nem lennék, ezek közül is első helyen szerepel Kövér László, aki biztosan nem lennék. Pocsék érzés lenne abban a tudatban erkölcsi csúcsdíszt alakítani, hogy a testvérem – Kövér Szilárd – a kezdetektől aktívan segédkezett a Fidesz zűrös anyagi ügyleteiben (Schlecht Csaba, Kaya Ibrahim, Josip Toth, nevén landoltak Kövér Szilárd cégei és az egyik tulajdonosa volt Quality Invest Rt.-nek, ami az első Orbán-bánya megszerzésében játszott szerepet), ráadásul mindent csődbe vitt, amihez hozzáért. Lássuk be, nem túl tehetséges családról beszélünk. Érthető a portás keserűsége.

A hataloméhség a Fidesz vezérmotívuma akár csoportosan, akár egyenként nézzük a fiúkat. Ebben a kategóriában listavezető Kövér László a büdösbunkó stílusával, az ellenzéki képviselőkkel és az újságírókkal szemben tanúsított arrogáns pofátlanságával, a saját kis magánhadseregével, a megfellebezhetetlen parancsolgatási kényszerével és az artikulálatlan hörgésével, amint valaki ellent mer mondani őfelségének.

Összefoglalom. Van egy Kövér László nevű ember, aki soha nem tudott és soha nem is fog tudni kivergődni a lánctalpas tahóság öröklött sötétségéből, de úgy kellene tennie, mintha államférfi lenne. Ez annyira megy neki, mint elefántnak a piruett. Ezért – vagy másért – végtelenül megkeseredett és gyűlölködő, ráadásul egy velejéig korrupt és teljesen szélsőjobboldali pártot kell képviselnie úgy, hogy lényegében nincs mentség a kormány viselkedésére, egyedül a mutogatás marad a másikra, hogy az is lopott. Ez azért nem igazán szilárd erkölcsi alap semmire.

Végül pedig Kövér pontosan láthatja belülről, amit kifelé titkolni igyekeznek, bár egyre kevesebb sikerrel. Orbán teljesen instabil lett, a Fidesz-kormány viszont nélküle percek alatt borulna, mert a hataloméhes feltörekvő senkik elharapnák egymás torkát a pozícióért, ráadásul a szavazóbázis nem a Fideszre, hanem A Viktorra van kihegyezve. A szekta csak a szektavezérrel működik, máshogyan nem.

Nem hiszem, hogy Kövér komolyan aggódik az MSZP-Jobbik összeborulás elvi lehetőségétől, de nagyon is aggódhat egy esetleges belső puccs miatt, egy váratlanul felbukkanó olyan vezető miatt, aki maga mögé tudja állítani a passzív többséget, aggódhat Orbán megborulásának bekövetkeztétől, de összességében és végsősoron a bukással óhatatlanul együttjáró elszámoltatás miatt retteghet. Teljes joggal egyébként. Nekik nincs más lehetőségük, csak előre menekülni és hatalomban maradni az idők végezetéig. De erre sem garancia nincs, sem reális esély. Mert egyszer minden véget ér és ez nem csak a jó, hanem a rossz dolgokra is igaz.

Marad a zajos hőbörgés, a másik ócsárlása, a nemzetieskedő melldöngetés és a remény, hogy a választók soha nem veszik észre, hogy kiket is emeltek hatalomba és azok mire használták ezt a hatalmat.

Van végkövetkeztetés is: pocsék érzés lehet Kövér Lászlónak lenni.adomany