November 15,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


És akkor Ervinből anya lesz, ha a kormány is támogatja

Ártunk és ormányunk bejelentette, hogy ők bizony mindenkit támogatnak keresztül-kasul, de még az egyedülálló szülőket is. Hogy ezt miért kell külön meghirdetni, arról halovány fogalmam sincs. Valószínűleg az van, hogy kínlódnak, mi szépet mondhatnának még magukról és azt találták ki, hogy amit már eddig is elmondtak,megírtak és kiplakátoltak, azt most elemeire szedik. Tehát ők egyfelől támogatják a magyar embereket, a munkavállalókat, a családokat és még az egyszülős családokat is. Adott esetben még mindig csak egyetlen emberről beszélünk, de máris négynek tűnik.

Önmagában ez nem annyira érdekes, de a kormány közösségi oldalán olyan vita alakult ki erről, hogy az valami egészen vérfagyasztó. Tudom én, hogy elég sok megátalkodottan ostoba, az agyhalált fizikailag túlélt illető osztja a tanácsokat és az észt – deficit idején is – de ez a helyzet mintha napról napra súlyosbodna.

Téma tehát: szerető és gondos kormányunk még az egy szülős családokat is támogatja. És akkor jönnek a kommentelők:

1

Most nagyvonalúan tekintsünk el attól a kérdéstől, hogy aki nem képes egyetlen mondatot sem leírni súlyos hibák nélkül, az miért érez késztetést arra, hogy nyilvánosan szerepeljen. Sokkal érdekesebb az az eszelős baromság, hogy a szaros komcsik lassan (nem, nem tudom, hogy miért lassan) lenézték a gyerekes szülőket és mi a francért kellett volna bármikor is szégyellni valakinek a családját. Értem én, hogy foggal-körömmel, helyesírási hibákkal és fogalmazási képtelenségekkel kell védeni a kormányt, csak a végkifejletet nem igazán látom kristálytisztán.

Abban az esetben, ha a cél annak demonstrálása, hogy a Fidesz sikeresen célozta meg a szellemi árvízkárosultakat, akkor egy szót sem szóltam. Már jóformán napirendre tértem az emberi ostobaság dísszemléjén, amikor is szembejött Ervin. Íme:2

Hirtelen olyan izgalomba jöttem, hogy majdnem írtam Ervinnek egy privát üzenetet. El akartam neki mondani, hogy fizetem a kezeléseket, kerül, amibe kerül. Hogy én kiállok a rászoruló embertársaim mellett és Ervin szemmel látható módon erősen rászorul.

Ervin olyan tünetegyüttest produkált, amit én (miután nem vagyok dilidoki sem) bátran diagnosztizálok. Ervinnek péniszirígysége van! Ez tuti. Ervin gyereket akar szülni. Az semmi, de úgy tudja, hogy eddig azért nem szülhetett, mert valami rendelet tiltja. Ervin! Szüljél te magadnak utódot! Már tegnap is késő lett volna, de szüljél mindjárt ikreket, hogy behozd a lemaradást! Az ilyen genetikai adathordozóból semennyi nem elég ennek a nyomorult országnak.

Sőt! Csináltass magadnak műmellet is, Ervin! Vagy műherét. Amire igényed van. Ez egy illiberális demokrácia, itt mindent lehet. Egy valamit nem lehet. Kétségbe vonni azt, hogy a gyermekét egyedül nevelő anya, vagy apa (igen, képzeld, Ervin! Van gyermekeit egyedül nevelő apuka is) és a gyermek családot alkot. Azt még egy identitászavaros Ervin sem kérdőjelezheti meg.

Na tessék, teljesen felhergeltem magam. Pedig csak arról akartam egy rövid kis értekezést írni, hogy aki alapjáraton hülye, az két dolgot ne tegyen. Mindannyiunk (ebbe már ő is beleértendő) érdekében. Mégpedig ne nyilvánuljon meg a Facebookon és ne szavazzon. Ne a Fideszre ne szavazzon, hanem senkire ne. Mert nem képes felmérni a valóságot, de nyomokban sem. Most még egy hozzáfűznivalóm támadt. Ne csak a szavazástól és a nyilvános irkálástól tartsa magát távol az, akinek a testhőmérséklete több körrel leelőzi az IQ-ját, hanem az ilyen gyereket se szüljön lehetőleg.

Kivéve Ervint, mert ő szüljön feltétlenül. Mint a sorozatvető. Hajrá!adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.