Ha igaz, hamarosan vége az idei bohóckodásnak a nemzeti cirkuszban. Ma azért még volt előadás és bevallom, nem érdekel már, ki és mit beszél. Az azonban érdekel, hogy egy zavaros agyú és tekintetű figura, egy Orbán Viktor néven a nyakunkba szakadt megrögzött hazudozó olyan szinten pofátlan és gátlástalan – mostanra minden létező területen – hogy arra már szavak sincsenek.
Stílusban valahol a szerepzavaros, mosdatlan agyú, önmagát főméltóságnak képzelő Kövér László taplósága és az állandóan sértett, meg nem értett zseni Matolcsy között trappol ezzel a surmó kocsmai modorával. Történt pedig, hogy Vona Gábor megérdeklődte (volna) nagytiszteletű Orbán Viktortól, hogy miért is nem mer kiállni vitára sem vele, sem senki mással. Cirka hat éve, de lehet, hogy tíz éve lappang a fővezér. És ha már szóhoz jutott, elmondta, hogy nem kellene azt terjeszteni, hogy ő négyszemközti találkozón megfenyegette az Orbán nevűt azzal, hogy kiteregeti a családtagjai szennyesét.
Ezen bepöccenhetett a felcsúti libalegelőn szocializálódott világmegváltó, mert azt találta mondani, hogy: „Ember kell ahhoz.” Mármint az ő megfenyegetéséhez. Én már azon sem lepődnék meg, ha egy hegyeset köpött volna, nyomatékosítandó a szellemes kiszólást. Nem mondom, hogy nem egy büdös tahó a 3,3 millió magyar miniszterelnöke, mert de. Azonban nem kell ahhoz túl nagy bátorság, hogy ekkora legyen a pofája. Védi a TEK, a testőrsége, a legfőbb ügyész és általában mindeki védi, mert általában mindenki milliói az ő személyétől függnek.
Így azért nem nagy kunszt beszólogatni. Bátorság sem kell hozzá, ész sem, minden másra meg ott a közpénz. Ember kell ahhoz, mi, Viktor? Hát én elhiszem, hogy te nem hiszed el, de el fog jönni az a pillanat, amikor lesz olyan ember, aki elszámoltat. Nem bújhatsz életed végéig Polt seggébe. Már csak azért sem, mert ő sincs örök időre felkenve a legfőbb ügyészi trónusra. És jelezni szeretném, hogy nem fenyegetés: el kell egyszer számolnia a pereputtyodnak is a működésével. Hiába vásárolja fel a kedvenc vejed a fél országot, attól az még nem lesz a te birtokod. Meg az övé sem.
Függetlenül a csontvelőig korrupt görénységektől, te mégiscsak valahány (én túlzónak tartom azt a 3,3 milliót) magyar miniszterelnöke vagy. Az enyém speciel nem. Nem azért, mert én soha nem szavaztam rád, attól még lehetnél. A demokrácia úgy működik. Függetlenül attól, hogy én kire szavaztam és kire nem, elfogadom a többség döntését. Szeretnem nem kell, csak tudomásul venni. Arra viszont a világon senki nem kényszeríthet, hogy olyan valakit tekintsek miniszterelnöknek abban az országban, ahol élek, aki már eleve is behatárolta önmagát, amikor a nagy csinnadrattával és rengeteg közpénz ellopásával ékes népszavazás néven futó színművet elbukta, majd bejelentette, hogy győzött. Ő, meg az a 3,3 millió magyar, aki elcsámpázott szavazni, mert onnantól kezdve ő ezeknek a miniszterelnöke. Én meg pont nem mentem el szavazni, de ettől még magyar vagyok, csak miniszterelnököm nincs.
Nem a kitagadás miatt nincs, hanem mert már zsenge ifjúkoromban sem bírtam, ha olyan akarja eljátszani a főnököt, aki hülyébb, mint én. Most az lehet, hogy hülyébb nem vagy, de gyávább, sunyibb, korruptabb, embertelenebb, pofátlanabb, lopósabb feltétlenül. Akkor meg nincs miről beszélni, én bűnözőkkel nem cimborálok. Alighanem ezért utálom a Fideszt is, vagyis azt nem, de a kormányt nagyon és szívből. Összességében, egyenként, úton és útfélen szar alakoknak tartom őket. Az Orbán nevűt is, aki elméletileg a legmagasabb közjogi méltóság, vagy micsoda, közben meg egy büdös bunkó. A képviselőkkel, az ellenzéki pártok tagjaival, az újságírókkal és így – nem is olyan nagyon indirekt, mint sokkal inkább direkt módon – az ország lakóival szemben surmóskodik. Márpedig az Orbán nevű fizetése a mi zsebünknek fáj.
Ez még rendben is lenne. De az Orbán nevű saját lábának és vejének, szomszédjának, nejének és kutyájának vagyonosodása is a mi zsebünknek fáj. Az meg egyenesen mindennek a teteje, hogy valaki, akit én fizetek, bónuszként engem lop meg, még pofátlan is legyen. Márpedig az Orbán, Rogán, Lázár, Matolcsy (tetszőlegesen folytatható a sor) nevű szarjankók jó ideje nem tudják, hol van a helyük. Nem baj, majd közösen megkeressük a nekik jutó cellát.
Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.