Nekem sül le a pofámról a bőr, pedig neked kellene, Orbán nevű ember

orban

„Politikai blöffökkel, politikai bulvárral nem foglalkozom, politikai blöfftámadással sem, csak a kormányon belüli teljesítménnyel.

Ami eddig Rogán Antal ellen irányult, az az ő pozícióját megerősítette.

 

Nehogy azt higgye, hogy ezek a vádak megrendítenek minket, vagy hogy egyáltalán gondolkodásra késztetnek.

 

Az elhangzott vádakat nevetséges, gyermekded blöffnek tekintem, és nem veszem őket komolyan.

 

Ha egy szó is igaz lenne az ügyeiből, már büntetőfeljelentést tettek volna. Ezek politikai blöfftámadások, amiket nem veszek komolyan. Minden támadás, amit eddig hallottam, a miniszter iránti bizalmam növelte.”

A fenti ábra szerint az Orbán nevű egyén ma bemerészkedett a parlamentbe, mert még mindig ő a miniszterelnök (26 éve képviselő és 14 éve miniszterelnök – ő mondta, nem én) és mégiscsak hétfő van, ilyenkor pedig az azonnali kérdések és válaszok órájának csúfolt szégyenletes közjáték zajlik az országnak házban, ahol valamiért neki is prezentálnia kell. A mai előadás után állítom, hogy sokkal jobban járna mindenki, ha ezt a műfajt felszámolnák örökre. Mellékinformáció: az ember ábrázatát elnézve szerintem a rózsaszín tablettákat ma kicsit túltolta.

Mostanáig meg voltam arról győződve, hogy ennek a küldetéstudatos faszkalapnak van némi agya és lelkiismerete és ha engem hülyének is néz, egy idő után azt nem engedheti meg magának, hogy azokat is kreténbarmoknak nézze, akik rá szavaznak 26 éve. Orbán ma egyrészt szimbolikusan átvette a Matolcsy Blöff Gyuri díjat, másrészt szénné alázta a nem létező polgári Magyarországot és mindenkit, aki szerint Rogán Antal joggal-okkal a legvisszataszítóbb figurája az egyébként is erkölcsi árvízkárosultak kiélezett versenyéről híres politikai porondnak.

Az történt tehát, hogy sorban Varga László (MSZP), Szél Bernadett (LMP), Harangozó Tamás (MSZP) és Szilágyi György (Jobbik) képviselők kérdezték az elborult tekintetű egyént Rogán Antal pártkatona viselt dolgairól, amely gazemberségek hosszú sora a belvárosi ingatlanpanamától a helikopterezésen át napjaink Kertész Balázsos, grúz üzletemberes, Habony Árpádos ügyletéig ível. Rogán sorozatos, tényszerűen bizonyítható hazugságai, kétes ügyletei, bűnöző-gyanús egyének körüli sündörgései, a hazugságokat követő, nevetséges magyarázkodásokba csomagolt lebukásai után a parlamenti ellenzék arra volt kíváncsi: meddig lehet ezt az embert pozícióban tartani?

Úgy vélem, jól jegyezzük meg, nagyon jól jegyezzük meg Orbán úgynevezett válaszait, hogy majd akkor, amikor a bűnbanda lebukik, a jogi és morális felelőst ne kelljen túl sokáig keregélni. Ez 2016 novemberében, 26 évnyi képviselőség és aktív politizálás után az ország felelős miniszterelnökének érdemi válasza azokra a dokumentált, igen súlyos vádakra vonatkozóan, amik kormánya egyik tagja körül, egymáson túlmutató botrányok formájában hullámzanak. Mit csinál konkrétan az Orbán nevű pökhendi, vérbunkó (a kérdések elhangzása alatt sűrűn nagyok nyelő) ember? Belehörgi a nemzet napról napra egyre sápadtabb pofájába, hogy minél korruptabb, alávalóbb gazember valaki, a magyar kormányban annál biztosabb helye van. Ennyi. Ez történt ma, miközben a hozzá hasonló szépen fejlett, retardált alfahímek alig titkolható elégedettséggel élvezkedtek a háta mögött.

Ez ma Magyarország első emberének szellemi és morális állapota, a közügyekhez való hozzáállása. Nyílt üzenet a tábornak: Rogánt nem cseszegetni, egyébként mindenki azt csinál, amit akar, egészen addig, ameddig az nekem jó. A plebsznek meg bele van szarva a szájába. Sajnálom, de én ezt nem tudom másképp értelmezni. Nem az én számba, a mindenki szájába. Kivétel nélkül. Nem tudok emberhez méltó szavakat találni arra, hogy miután Rogánról naponta kiderül, hogy annál is gátlástalanabb, korruptabb, rongyrázóbb, hazugabb paraszt, mint tegnap volt, az ország miniszterelnöke méginkább a kebelére öleli. Minek hívják ezt? Valaki meg tudja mondani? Ez a nép szolgájának válasza európai kultúrkörökben nemzetbiztonságilag is aggályos ügyek kapcsán? Hogy blöff, hogy támadás, hogy alaptalan vádaskodás, hogy gyermeteg, hogy annyira sem méltatjuk, mint a cipőnkre ragadt trágyát?

Mennyire lehet még megalázni ezt az országot, csúfot űzni annak intézményeiből és polgáraiból? Ez a moralitás, a NER mércéje? Ez a követendő keresztény-nemzeti példa? Hogy szemrebbenés nélkül hazudozó, többszörösen lebukott (a lebukás alatt az eltitkolni szándékozott/letagadott akciók nyilvánosságra kerülését értem), bűnözőkkel számtalanszor összefüggésbe hozott egyéneket becsülnek meg, akik keményen hülyének nézett kisemberek féléves fizetéséből vesznek táskát, és a földbuta, életében nem dolgozott feleségük szoknyája mögül üzennek, hogy én ezt is megtehetem, idióták?

Az Orbán nevű ember ma könyörtelenül geci stílusban tette világossá (tudtuk, csak nem sejtettük), hogy Rogán korruptsága nem bűn a Fideszben, hanem megbecsülést és tiszteletet parancsoló erény. Hogy az ellenzéki pártok semmi újat nem voltak képesek neki mondani, hiszen minden az ő tudtával, beleegyezésével, utasítására történik. A Rogán Antal nevű suttyóparaszt iránti bizalom töretlen és egyre mélyebb, a gazdagodásával, rongyrázásával semmi gond nincs. Értjük, Orbán nevű Viktor! Egyre jobban értjük, hogy aki elviszi a balhét helyetted, aki önfeláldozóan kiteszi magát az egyre védhetetlenebb ügyeknek, mert addig sem veled foglalkozunk, ameddig a végrehajtót ostorozzák és nem téged, addig ez a bajtársiasság minimuma. Hogy egy egész országot szemen köpve kiállsz és megvéded. Cáfolni nem tudsz, érveid nincsenek, a tények nem zavarnak össze, sőt arra a példátlan aljasságra is képes vagy, hogy a Polt Péter legfőbb ügyész által foglyul ejtett igazságszolgáltatás országában a büntetőfeljelentést is a szádra veszed. Felértél a csúcsra, ember!

Schmitt ÁLamfő Pált és Hende Csabát nem volt oly nehéz elengedni, egyik hülyébb volt mint a másik, de gyaníthatóan nem nyúltak le milliárdokat. Rogán viszont nyakig benne van a legsúlyosabb korrupciós ügyekben. Érthető, hogy amennyit csak a letelepedési kötvényekkel összegereblyézett neked, az ánuszát csókolgathatnád reggeltől estig. Nincs visszaút, nincs megállás, nem lehet gyengének látszani, innen már csak a fal van, aminek fejjel lehet nekirohanni.

Miközben pályafutásod legbotrányosabb alakítását nyújtottad ma az Országgyűlésben, amelynek falaira nézve is szégyen, hogy hová züllesztetted a politikai párbeszédet, a közélet erkölcsi színvonalát, miközben magabiztosságot mímelve sütkéreztél talpnyalóid gyűrűjében úgy, hogy egyetlen kérdésre nem tudtál érdemi választ adni, emlékeztetnélek a minap elhangzott győzelmi jelentésedhez:

…visszatérhetünk az igazi demokráciához, visszatérhetünk a politikai korrektség bénító kényszerétől megszabadult egyenes, őszinte beszédhez.

Hát íme, ez neked az őszinte, egyenes beszéd: a Matolcsy Györgyöt megszégyenítő, sarokba szorított patkány eszelős vinnyogása, a valóság teljes kizárása mindenhonnan. Azé az emberé, aki gyávaságában, gerinctelenségében ma is képes volt az elmúlt nyolc évet ekézve megkerülni a hozzá intézett kérdésekre adandó válaszokat.

Soha nem gondoltam volna, hogy ez az ember képes ennyire mélyre süllyedni, de az még így is vigasztal, hogy ezt az embert azok fogják falhoz állítani, akik 26 éve csodálják. Amikor rájönnek, hogy Rogán az ő jövőjüket lopja, nem csak az enyémet. Hogy a stadionokban nem lehet kemoterápiás kezelést végezni. Hogy az ő gyereküknek sincs itt jövője, mert felzabálták a luxushelikopterek. Hogy az ellopott földekre nem tehetik a lábukat, az összeharácsolt kastélyokhoz nekik már nincs közük. Hogy az unokájukat csak képen látták, pedig már három éves.

Na majd akkor kapd elő újra az őszinte beszédet, akkor mondd, hogy blöff, vádaskodás, támadás, nevetség és szánalom. Majd akkor mondd, Orbán nevű ember! Addig még az én pofámról ég le a bőr. De csak addig. adomany