November 18,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hogy gyorsabban érjenek a kidobott kenyérdarabhoz, mint a kóbor macskák

Gyanítom, hogy a tél és a tavasz slágere nem a térdben kikönyökölt macinaci lesz farzsebbe tömött taknyos zsebkendővel és antennás svájcisapival, hanem a nyugdíjemelés. Vagy a nyugdíj nem-annyira emelés.

Miután a nyugdíjasok potenciális, sőt, kifejezetten potens szavazók, mindenki rárepül a témára, mint pulyka a friss takonyra. Az önmagukat ellenzékiként definiáló pártok támogatólag, a kormánypárt értetlenkedve. Az első szerint havonta 2000 forintot veszít minden kisnyugdíjas (a nagy is, csak őt annyira nem rázza meg) a 0,9 százalékos nyugdíjemelés és a várható 2,4 százalékos infláció örömére. Az ellenzék természetesen nemzethalált kiált és azon nyomban meg akarja védeni az időseket. Én mondjuk nem bánnám, ha a házigondozás-idősotthon-demens központok (pontosabban azok hiánya) ügyében is aktívabb lenne az ellenzék.

Ugyanazok a nyugdíjasok a kárvallotjai a szociális ellátás leépítésének, akik az alacsonyabb nyugdíjemelés vesztesei. Persze, az idősotthoni férőhely-bővítés és a házigondozás távolról sem olyan látványos téma, mint a havi kétezer forint. Holott talán fontosabb és átfogóbb probléma. Lenne.

A nyugdíjemelés kérdése nem kerüli el a sajót sem. Ebben a kategóriában igazi gyöngyszemnek számít a villámgyorsan amortizálódó VS.hu cikke. A Matolcsy-Szemerey álompárhoz köthető médiatermék mostanra beékelődött valahová a Habony-Magyar Idők és egy szabadon választott legalja-bulvár közé. A ma megjelent – a volt Népszabadságos F. Szabó Emese neve alatt futó – írás egészen elképesztő mélységekbe katapultálja a témát is, a VS.hu-t is.

A cikk címe – Beindult a nyugdíjhiszti, pedig még messze a választás – egészen G. Fodor feelinget teremt és nem tudom (nem is akarom) kihagyni a lehetőséget, idézek néhány magvas gondolatot az irományból.

Vagyis Orbán Viktor valóban megőrizte a nyugdíjak reálértékét.

A szövegkörnyezet itt mindegy is. Az a fontos, hogy Orbán Viktor. Ő őrizte meg a nyugdíjak reálértékét. Nem az ország, nem a kormány, nem a költségvetés. Az egy darab Orbán Viktor. Név szerint. Konkrétan. A két szép, dolgos kezével.

Persze valójában akkor jár persze a legjobban a nyugdíjas, ha az inflációt a tervezéskor fölé lövi a kormány. Ez esetben ugyanis az emelés magasabb lesz, mint az infláció, vagyis a nyugdíjak reálértéken is nőni fognak. Ez esetben természetesen nem kell visszafizetni a különbözetet.

Persze. Lényegében a nyuggerek élősködni akarnak a költségvetésen és a keményen dolgozó kisemberek nyakán, de a gondos kormány megvéd minket a piócáktól. Perszepersze. Ugyanis az elmúlt időszakban – az Orbán-kormány teljes regnálása alatt – túltervezték az inflációt, tehát a nyugdíjasok jobban jártak. Most meg nem. Van ez így. Mondja a cikk írója.

Én pedig azt mondom, hogy lesz itt nyugdíjemelés, nem is kicsi. Csak egy kis türelem és aztán lehet ünnepelni és lehet sorra a kormány és külön Orbán Viktor nagyszerűségéről, humánus, az idős embereket a végtelenségig tisztelő, az ő anyagi biztonságukat mindenek felett szem előtt tartó gavalléros nyugdíjemeléséről cikkezni.

A most visszatartott emelés – a várható 2,4 százalékos infláció és a 0,9 százalékos emelés közötti különbözet – visszamenőleg meg fog történni jövő év novemberében. Biztos vagyok benne, hogy a gazdaság minden várakozás feletti teljesítményére hivatkozva ezt még meg is fejeli a kormány vagy egy plusz emeléssel, vagy egy egyszeri kiegészítéssel.

A választópolgárok – ezen belül a nyugdíjasok is – memóriája egy aranyhaléval nagyjából azonos szinten mozog. Ezért az év végén némi plusz pénzzel boldoggá tett szavazó várhatóan tudni fogja még tavasszal, hová kell tenni az ikszet, ki szereti őt nagyon, de nagyon. Ezért nem most, hanem majd egy év múlva lesz komolyabb emelés. De akkor garantáltan lesz és a jelenlegi hiszticikket jegyző íróhölgy teli torokból fogja ünnepelni Orbán Viktor végtelen jóságát.

Mindeközben 1,3 millió nyugdíjas ellátása nem éri el a 100 ezer forintot – jellemző a 70-80 ezer forint – és a kiadásaik nagyobb részét nem hűtőszekrény- és autóvásárlás teszi ki (itt nincs, vagy éppen negatív az infláció), hanem élelmiszer és gyógyszer (ahol pedig bőven átlag feletti az infláció). Ez az 1,3 millió nyugdíjas nem fogja tudni megfizetni a házigondozást, sem az idősotthoni ellátást. Akkor sem, ha égető szüksége lenne rá.

De semmi gond, az majd a választás után fog kiderülni. Az urnákhoz még abban a boldog tudatban vonulnak, hogy lám csak, mennyi plusz pénzt tojt a mikulás, köszönhetően a kormánynak.

Még csak az sem vigasztal, hogy amennyiben így marad minden, a következő kormányok már nem tudják felhasználni a nyugdíj-maszlagot, mert addigra a mostani idősek az elkopott, de orvoshiány-ezeréves várólista híján kezeletlen ízületeik miatt, vagy a demencia börtönébe zárva amúgy sem tudnak menni szavazni, a következő generációnak pedig nem nagyon lesz nyugdíja. Ők (mi) el lesznek foglalva azzal, hogy gyorsabban érjenek a kidobott kenyérdarabhoz, mint a kóbor macskák. Ez hát a szép jövő, de most még csak a hisztinél tartunk.adomany

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.