NEHAZUGGY

Mert leszarja, mert nem érdekli, mert jók neki ezek a korrupt, hazug g*cik

Molnár Bálint | 2016. Október 28, Péntek | 18:10

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Péntek estére cikket írni elég hálátlan feladat, utálom is rendesen. Nem azért, mert nincs miről, hanem. Najó, itt van a nap bulvárhíre, nézzük meg közelebbről: az Index megbízásából a Závecz Research végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatást Antonio helikopterezéséről.

Mielőtt bárki nekiállna lekaparni a falat, hogy már megint, még mindig ezzel a retek proletár demagógiával (szevasz, Bencsik, hogy ityeg a békemenet?) foglalkozunk, csak annyit szeretnék előrebocsátani, hogy most nem Rogán a lényeg kivételesen, hanem mindenki más, aki még permetezőhelikoptert sem látott, nem hogy tudná mi az a letelepedési kötvény vagy kézrátétellel táguló ingatlan.

A felmérés alapján nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy az okos magyar embert – aki hallott a propaganda miniszterének viselt dolgairól -, a közönyös, tájékozatlan, öntudatlan magyar polgárt egyáltalán nem zavarja sem a helikopterezés, sem a hazudozás. Számára minden így van jól. A pontos számokat és arányokat mindenki nézze meg magának a fenti linken, én mindössze két dolgot emelnék ki.

Egyfelől a megkérdezettek 47,8 százaléka szerint Rogánnak az eset miatt nem kell lemondania. 30,6 százalék szerint igen, a maradék 21,6 százalék nem válaszolt. Másfelől – és ennél erősebb mondat ma már nem lesz – a maffiózó-gyanús egyén maradását támogatók nagyobb része azért tartaná a minisztert hivatalban, mert

ennél sokkal súlyosabb ügyek miatt sem mondanak le politikusok.

Hát tényleg, baszki, tényleg. Ebben a mellékmondatban tökéletesen benne foglaltatik a Habony Anonymus, lánykori nevén A. Finkelstein által meggyógyított magyar néplélek történelmi korokon átívelő tragédiája, amelyet időről-időre maximálisan kiaknáz az éppen hatalmat bitorló, az én fogalmaim szerint politikai elitnek alig nevezhető csőcselék.

Két választás között (ha egyáltalán lesz még következő, és ha igen, akkor is minek), azt hiszem, rezignáltan kijelenthetjük: ide jutottunk alig hét év alatt, ez lett az eredménye a végtelen szabadságharcnak, uszításnak, a fekete seggű-fekete lábú demagógiának és populizmusnak. A társadalom jelentős részének erkölcsi ingerküszöbét sikerült olyan magasra felrugdalni a felhők fölé, a Nagy-Göncöl mellé valahova, hogy az se lenne meglepő, ha többet a büdös életben nem esne le. Nemhogy helikopterrel, űrhajóval is nehéz lenne utolérni. Bottal ütni a nyomát meg minek?

Én, morálisan ízlésficamos balfasz, retek proletár demagóg meg itt okádom ki a belemet. Meg keresem a magyarázatot erre a felkavaró össztársadalmi igénytelenségre. Bárhonnan szemlélem, más magyarázatot nem találok, más magyarázat nincs, mint ez. Akármilyen elcsépelt és közhelyes, ide kell visszavezetnem. Ezelőtt kereken 10 évvel egy miniszterelnöknek kinéző figura, aki tényleg miniszterelnök volt, benyögte, hogy hazudott reggel, délben, este. Ugyanaz a magyar igavonó, aki ma megvonja a vállát és zavarossá válik a tekintete, mint Vona Gábornak, ezen a beismerésen felbuzdulva 10 évvel ezelőtt autókat gyújtogatott, utcaköveket szedett fel. Tény, hogy sajnos a szóban forgó miniszterelnöknek sem volt annyira egyenes a gerincoszlopa/politikai érzéke és erkölcsisége, hogy abban a pillanatban eltakarodjon a vérbe. Ettől függetlenül ma már annak a beismerő vallomásnak a tartama, az ezelőtt tíz évvel aktuális hazugságok legfeljebb gyerekes csínytevéseknek tűnnek.

10 év alatt és különösen az utolsó kőkemény hat év alatt a magyar embernek meghajlott az gerince, belefásult a mindennapjaiba, ha volt kit gyűlölni – és szerencsére minden pillanatban tettek róla hatalmasék – ő mindent megbocsátott. Jut is eszembe:

„…a magyar nép minden várakozástól eltérő nyugalommal tűri a kormány ámokfutását. Nincs Európában még egy olyan nép, amely olyan békésen tűrte volna mindazt, amit a kormány művelt az egészségüggyel, az oktatással, a nyugdíjasokkal, a szociális ellátással és a családokkal. Ha Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban ennek a felét megengedte volna magának egy kormány, már nem lenne a helyén. A magyar az sokkal béketűrőbb nép, fát lehet vágni a hátán (…) Az a probléma, hogy a miniszterelnök és a kormány munkája visszaviszi Magyarországot a múltba, ahelyett hogy lépést tartanánk, lemaradunk.” (2008. február 25)

Gondolom nem szorul magyarázatra, kitől származnak ezek a tömény igazságok, bár nehezen eldönthető, hogy ezen hisztérikusan röhögni, vagy üvölteni lenne ildomosabb. A történelem mindig megismétli önmagát, legfeljebb hatványozottan durvábban következik be ugyanaz. Mindenesetre a magyarázat ebben rejlik: ráérezni a béketűrő néplélek ilyetén rezdüléseire, rátelepedni, megfojtani, kizsigerelni, elkábítani, majd nyugodt lelkiismerettel átverni, meglopni, tönkretenni. Egy idő után még hálás is lesz. Igen, a diagnózis valahol a Stockholm-szindróma dimenziójában keresendő.

A 300 forintos vizitdíj nevetséges elutasításától jutottunk el az 500 ezer forintos helikopterezés fölötti nagyvonalú legyintésig. A tandíj bevezetésének démonától a 265 milliárdnyi közpénz átalakulásáig. 300 forintért nyolc éve felbőszülve tiltakozott a derék, jámbor keményen dolgozó, majd néhány esztendő múlva bárgyún nézte végig, hogy viszik a 3000 milliárdot. Mindazt, amit ő kuporgatott össze, magyarázat nélkül elvették. Azok vették el, akik pontosan tudják, hogy fát lehet vágni a hátán. Hetedik éve minden nap nagyobb és nagyobb rönkökből vagdosnak fogpiszkálót, és még mindig nem egyenesedett ki az a hát. Ellenkezőleg. Egyre többen egyre pofátlanabbul vágják azt a fát, a gerinc meg hajlik.

Mert a korrupt, hazug politikai elitnek változatlanul éhes, jóllakni nem hajlandó pereputtya van, akik szintén vágják a fát szakadatlanul. Nekem ne mondja senki, hogy a milliárdokat nyilván nem nehéz lenyúlni, hiszen nem is érti a paraszt, hogy 3000 milliárd. Az a baj, hogy az 500 ezret sem érti, és főleg azt nem fogja át a tudata, hogy miért probléma ez. Az állandó ellenségkeresésre szakosodott, riogató propaganda hat év alatt pontosan olyan pusztítást végzett (nem hogy nincs vége, most kapcsol csak igazán maximumra), mint ami ebből a kósza felmérésből kiderül. Leszarjuk, nem érdekel, ennél nagyobb disznóságok miatt sem mondtak le emberek, hát jók nekünk ezek a korrupt, hazug gecik.

Ezért lehet Mészáros Lőrinc nevén a fél ország, ezért seftel a közvagyonnal Matolcsy, ezért tartanak közpénzen szeretőket, ezért paroláznak nemzetközi körözés alatt álló bűnözőkkel, az igazságszolgáltatás ezért süllyedt egy kupleráj szintjére, ezért lehet felszámolni a kényelmetlen sajtóorgánumokat, ezért gazdagodik, zsírosodik egy nagyon szűk réteg mindenki más kárára, mert a magyarok zöme beleszarik az egészbe. Mert elkezdett hasonulni a fogvatartójához. Ő is ezt csinálná, ha tehetné, fél millió forint nem a világ. Na és ha hazudnak? Ő is szokott hazudni, a kis tyúkszaros életében sem zavarják a hazugságok. És igen, annak, akinek a hátán tartósan fát vágnak, annak a lelke is eltorzul, ha felegyenesedik néha, rögtön elkezd szédülni. Kinek hiányzik az? Na, ugye. Jobb ez így.

És mert ennél súlyosabb ügyekért sem mondtak le politikusok, marad a gyilkos beletörődés, a mindent megfojtó közöny, az erkölcs utolsó foszlányait is felzabáló igénytelenségtől üvöltő legyintések sorozata. Mert a magyarok zöme szerint még mindig van hova hátrálni. Sőt, én vagyok a retek proletár demagóg.

adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!