NEHAZUGGY

Miről beszél az Emmi? Kit néznek hülyének? Nem unják még?

Forgács Erzsébet | 2016. Október 17, Hétfő | 12:56

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,314,946 forint, még hiányzik 685,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Orbán Viktor ma megtekintette a parlament üléstermét és ha már ott volt, megragadta a szót és a mikrofont. A rendes napirendet megváltoztatva (kérdésekre kellett volna válaszolnia Orbánnak) elhadarta az új hülyeséget, majd bátran elfutott a kérdések elől. Azt mondta: újegységújegységújegységújegységújegységújegységújegység, majd pedig távozott. Sajnos, csak átmenetileg. Most, hogy ezt is tudjuk, foglalkozzunk valami teljesen mással.

Magyarországon az elemzések szerint 2013-ban trendforduló történt, három éve folyamatosan csökken a szegénység mértéke – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága hétfőn az MTI-vel.

Ezt a szegénység elleni küzdelem világnapján mondták ők, hogy megnyugodjunk. Minden rendben és főleg újegység.

„Azt írták, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2012 óta közel 600 ezer ember tudott kitörni a szegénységből”.

Ezek hivatalos KSH adatok. Nekem innen úgy tűnik, kizárólag a három, vagy háromnál több gyermekes háztartások esetében csökkent a szegénység aránya. Érdekes még a szegénység nemek szerinti megoszlása. Is. Meg az is érdekes, hogy a kormányváltás (pirossal jelölt oszlop) után szinte minden mutató romlott. Az semmi, de azóta is folyamatosan romlik. Akkor is, ha ismeretlen okból 2013-hoz viszonyítja az Emmi.

Egyszóval: miről beszélünk?

„A 2011-ben elfogadott Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásának köszönhetően az elmúlt években a legtöbb vonatkozásban javultak a hátrányos helyzetű és roma közösségek életfeltételei is. A magyarországi romák körében a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya mintegy 6 százalékponttal, jövedelmi szegénységük közel 5 százalékponttal csökkent, a legjelentősebb javulás esetükben a munkaszegénység csökkenésében jelentkezett – közölték, megjegyezve, utóbbi mutató e körben a 2013-as 45,3-ról 2014-ben 26,7 százalékra változott.”

A munkaszegénység jelentése: hányan dolgoznak egy háztartásban. A segélyek közmunkává alakítása értelemszerűen változtatott ezen az arányon – jelzem, véleményem szerint is ezerszer jobb jövedelemhez munkával jutni, mint segélyből élni – de magát a szegénységet nem sokban befolyásolta.

„Ezeket az eredményeket úgy sikerült elérni, hogy az előző esztendőben az államadósság nem nőtt. A kormány átalakította a rászorulók támogatási rendszerét is. Az új rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, emellett véget vet a segélyekkel való visszaéléseknek. A társadalmi felzárkózást segíti az is, hogy a kormány a három éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetésével egyidejűleg, 2015. szeptember 1-jétől lényegesen kiterjesztette az ingyenesen étkező gyermekek körét. A kormány külön figyelmet szentel a rászoruló gyermekek megsegítésére. Ők ingyenes tankönyvet kapnak és részt vehetnek a gyermekétkeztetési programban – hangsúlyozzák.”

Még jó, hogy nem növekedett az államadósság, annyi trükközés mellett csökkennie kell a statisztika szerinti adatoknak. Remek dolog volt a segélyezés átalakítása. Így most a nyugdíjkorhatárt el nem ért rokkantak csoportosan nyomoroghatnak.

A kormány ne döngesse a mellét, főleg ne tolja maga elé a gyerekeket. Éppen elég tragédia, hogy ennyi nélkülöző gyermek van. Azonban a nekik juttatott ingyenes tankönyveket, ingyenes étkezést nem a nagylelkű kormány biztosítja, hanem mi, adófizető polgárok. Holott nagyságrendekkel jobb lenne, ha a szülők képesek lennének annyi jövedelemhez jutni becsületes munkával, amennyiből el tudják tartani a gyermekeiket. Ehhez saját ipar, fejlődő gazdaság, működő piacgazdaság, emelkedő termelékenység és emberi bérek kellenének.

„Az államtitkárság közleménye kiemeli: a gyermekszegénység visszaszorítására, megelőzésére és a szegény családban élő gyermekek, a tartós rászorultságban élők számának csökkentésére fókuszál az integrált térségi gyermekprogramokat támogató, 15 milliárd forint összértékű kiemelt pályázat, amelyre az ország 31 leghátrányosabb helyzetű járásának gyermekjóléti központja és az azokat fenntartó önkormányzatok pályázhatnak.”

Ennél az összegnél jóval több pénzt költött a kormány a népszavazásra. Stadionépítésre. Pártmédiára.

„A közlemény kitér arra is: több mint 5 milliárd forintból folytatódik a Tanoda program, amely képzett szakemberek segítségével hátrányos helyzetű gyerekeknek nyújt iskolaidő utáni többletfoglalkozást. A 2011-ben elfogadott társadalmi felzárkózási stratégiában az oktatás területén kiemelt szerepe van az iskolai lemorzsolódással szembeni harcnak. Ennek egyik kiváló eszköze a Tanoda program, amely a képességek kibontakoztatását, a tehetséggondozást, az iskolai eredményesség növelését segíti elő.”

A Tanoda program, amiből kiszorították az évek óta működő, szakmai munkát végző tanodákat és szétdobták a pénzt frissen alakult, bármilyen háttér nélkül létrejött intézmények között. Az még nem derül ki, kinek a rokonsága érintett ezekben az ügyekben, de ki fog derülni.

Összesítek: Miről beszél az Emmi? Kit néznek hülyének? Nem unják még? adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!