Október 22,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ha robbanás kell, robbantanak?

A hír: a népszavazás eredményességét és sikerességét segítő robbanás történt szombat este Budapesten, egy Teréz körúti, földszinti üzlethelyiségben. Amelyben civilek nem, ellenben két gyalogos járőr megsérült. Katasztrófavédelem, rendőrség, hermetikus útlezárás, készültség, pánik és mind meghalunk. (ITT egy igen elgondolkodtató összefoglaló.) Szerencsére halálos áldozatok nincsenek, ám a rendőrség emberölés megalapozott gyanúja miatt nyomoz. Lezárták a fél várost, a közlekedést leállították és bár az ember törekszik eligazodni a hírárdatban, látni kell, hogy legalábbis ellentmondásos információkat kellene feldolgozni.

Rendőrautó a Király utca és a Teréz körút kereszteződéséhez, ahol az ismeretlen eredetű robbanás történt. (Fotó: MTI, Mihádák Zoltán)

Rendőrautó a Király utca és a Teréz körút kereszteződéséhez, ahol az ismeretlen eredetű robbanás történt. (Fotó: MTI, Mihádák Zoltán)

A robbanás (bármilyen robbanás) hírénél borzalmasabbak azok a gondolatok, amik a pszichológiai hadviselés állapotában fetrengő országban ilyenkor felmerülnek az ember agyában. Egyes hírek szerint egy úgynevezett szögbomba robbanhatott, mások szerint gázrobbanásról van szó, mindenesetre a pánik és a káosz lebegtetése viszont a tetőfokára hágott.

Még mielőtt ránk szabadulnának (már ránk szabadultak hosszú ideje) a szakértők, biztonságpolitikailag mindent tudók, tanár urak, és személyes tanácsadók, felmerül a kérdés: hittük volna, gondoltuk volna, hogy egy héttel a népszavazás előtt robbanni fogunk? Tényleg ki hitte volna? A válasz egyszerű és földhözragadt: igen. És a legszomorúbb az, hogy bármelyik csoportjához is tartozzon valaki a magyar polgároknak (akár ahhoz, amelyik gondolkodás nélkül zabálja a propagandát, akár ahhoz, amelyik okkal-joggal kételkedik mindenben, ami elhangzik) senki nem hiszi azt, hogy egy teljesen véletlen eseményről van szó.

A nyakamat teszem rá, hogy mától kezdve a népszavazás utánig semmilyen érdemi és megnyugtató információt nem fogunk megtudni erről a sajnálatos történésről és a függöny elé kilökdösött Kósától kezdve a mindenminiszterig közös erővel lebegtetik majd a terrortámadásos maszlagot. És a bizonytalanságot, nyilván. Nem is nagyon lehet ez másképp, hiszen Orbánt tegnap úgy engedték sajtónyilatkozni, hogy előtte nem vette be a gyógyszereit és meg is lett az eredménye: bevallotta őkelme, hogy átverték, kicselezték, megvezették. Sőt valójában ő ott sem volt.

A lehető legnagyobb jóhiszeműségem mellett is azt kell mondanom, hogy véletlennek brutálerős ez a robbanás/robbantás. Akkor is, ha a rendőrség előzetes bejelentés alapján, a robbanás előtt jóval már lezárta a környéket, és akkor is, ha kiderül, hogy semmit nem tudtak róla, és váratlanul ért mindenkit. Az a helyzet, tisztelt vezérkar, hogy ez az ügy hemzseg a gyanús körülménytől és valójában egy éjszaka után még mindig fogalmunk nincs, hogy mi történt, hogyan történt, miért sérültek meg azok a rendőrök, akik pont akkor mit kerestek ott, ahol senki más nem? Szombat este fél 11-kor kihalt a Nagykörút? Nem mondom, teljesen életszerű.

Ha egy egyszerű, semmilyen eltervezett szándékkal összefüggésbe nem hozható, halálos áldozatok nélküli akciónál ekkora a bizonytalanság, akkor mi történne, ha a magyar hatóságoknak valóban az európai terrortámadásokhoz hasonló komolyságú akciókkal kellene szembézniük? Akkor mi lenne, Pintér-Orbán-Bakondi és a többiek? Önök hogyan védik meg a magyar embereket, ha esetleg élesben megy majd (remélhetőleg soha nem fog élesben menni) a robbantósdi?

Bele sem akarok gondolni, leírni se szívesen írom le, de az összes többi mellett a legfurcsább és legelfogadhatatlanabb részlet mégiscsak az, hogy két rendőr sérült meg, és nem akarom elhinni, hogy szándékosan csináltak belőlük áldozatot. Az sem igazán érthető számomra, hogyan és miért vonultattak fel és koncentráltak erőfitogatásilag a semmiből akkora haderőt a helyszínre, de erre sem most érkezik meg a válasz.

Ha pedig egy egyszerű alvilági leszámolással állunk szemben, amihez semmi köze nincs az állampárt népszavazási aggodalmának, akkor is felmerül az emberben a gyanú, hogy miért nem láthatunk tisztán az ügyben. Azt gondolom, hogy az Orbán-kormány és a parancsára cselekvő hatóságok egy dolgot szépen lassan elérnek: ha ennél nagyságrendekkel komolyabb baj történik, már alig lesz ember, aki bármit is komolyan vesz, vagy elhisz a mondókájukból. Az a kormány, amely nemzeti sportot űz abból, hogy a közbeszéd szintjén folyamatosan riogat, alaptalan félelmeket táplál és nem létező ellenségek ellen uszít, valójában képtelen kezelni egy egyszerű gázrobbanást. Vagy alvilági maffialeszámolást. Vagy egy olyan eseményt, amelyről előzőleg tudomása volt. Ezzel szemben veszélybe sodorja hivatásosai életét.

Tudom, hogy ezeket a következtetéseket nem lehet nagyjából nullához konvergáló információk birtokában egyértelműen levonni, de a szokásos titkolózás, ködösítés nemigen hagy más lehetőséget a józan ész számára. Végtelenül elkeserítő, hogy itt tartunk, hiszen egy felelős kormánynak nem ez a dolga, viszont a kamunépszavazási őrülettől láthatóan képtelenek szabadulni.

Amennyiben október 3-án, a kegyelem taknyán átcsúszó, éppenhogy érvényes, de annál sikeresebb népszavazás  másnapján kiderül, hogy semmi nem történt, meg lehet nyugodni, úgy simán kijelenthetjük: a magyarok zöme megtéveszthető, bármivel beetethető, szánalmas kis játékszere egy elvetemült hatalomnak és a helyzet még annál is reménytelenebb, mint gondoltuk. Ha ezt a robbantásos mizériát meg lehet úszni anélkül, hogy világos, megnyugtató információkat közöljenek, akkor az azt jelenti, hogy ez a kormány semmitől és senkitől nem képes megvédeni a polgárokat. Be kell látnunk, hogy a hangzatos politikai nyilatkozatok, a diplomáciai hisztéria, a konstans pszichológiai hadviselés, a felfokozott választási kampány és az ország lejáratása, kifosztása közben utolsó helyre került az emberek biztonsága.

És ez sajnos teljesen független attól, hogy tegnap este fél 11-kor mi történt a Nagykörúton és mi nem történt.

adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.