Szeptember 23,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Bűnszövetkezetbe tömörülve terrorfenyegetik az országot

Már nem sokat kell aludni az egyáltalán semmit el nem döntő kamunépszavazás sátoros ünnepéig, ezért az elvtársak előszedték a farzsebükben lapuló jolly joker-eket. Az még tényszerűen nem hangzott el, hogy Magyarországon bármikor bekövetkezhet terrortámadás, ezért a legpragmatikusabbnak az bizonyult, hogy ezt a jó hírt a honvédelmi miniszter szájába adják bő tíz nappal október 2-a előtt.

Aki (mármint a mindenkori honvédelem mindenkori minisztere) jobb helyeken hasonló helyzetben – tudniillik általános migrációs, vagy egyéb válságok idején – arról beszél, hogy nyugi, uraljuk a helyzetet, a mindmeghalunk helyett pedig megnyugtatásképpen elmeséli, hogy mi mindent tett a felelős kormány azért, hogy polgárai biztonságban legyenek. Jobb helyeken a kormány ráadásul nem tart jó pénzért populista, demagóg, csúszós féligazságokból és fülbemászó közhelyekből tudományosnak csúfolt előadásokat faragó agymosó szakembereket és tanárurakat, akik a lelküket is eladnák a pénzért. Akik egyébként teltházas fellépéseken hirdetik ópiumba fullasztott, propaganda ízű teóriáikat bármiről. És mert nem tart ilyen embereket, soha nem fordulhatna elő, hogy a regnáló hatalom ilyen trógerek szájába adjon olyasmit, hogy a menekültek ellen a tűzparancs a megoldás.

Pedig tegnap óta ezeken is már mind túl vagyunk. Simicskó István miniszter és Nógrádi György, a szórakoztatásba fojtott mindentudás egyetemének professzora tegnap egymástól függetlenül fordultak rá a leggyomorforgatóbb uszításra. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Csepelen fideszes képviselők attól rettegnek, hogy az önkormányzati lakások lakói uniós kvóta alapján utcára kerülhetnek és sürgős intézkedést várnak a polgármestertől ez ügyben, akkor végképp úgy érezhetjük magunkat, mint a bolondok házában.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy darab migráns nem jött Magyarországra úgy, hogy Magyarországra akart volna jönni, itt szeretne maradni, elvenni a munkát, lakást, megélhetést a magyaroktól. Ráadásul a szögesdrótból font kerítést elvileg azért kellett megduplázni, hogy afölött egy madár se repülhessen át, tehát az állampárton és csatolt tanárurain kívül senki nem tapos pillanatnyilag a magyarok nyakán, senki nem fenyegeti őket egzisztenciájukban. Abban viszont egyre biztosabbak lehetünk, hogy miután a honvédelmi miniszter is odáig fajult, hogy terrortámadással riogat, nem zárható ki, hogy október 2-ig összehoznak egy kis nemzeti terrorakciót, hogy mindenki pontosan tudja, hogyan kell szavaznia.

Őrizzen meg minket és mindenki mást is a gondviselés bármilyen terrorizmustól, de egy olyan országot, ahol egy március 15-i váratlan havazás idején a katasztrófavédelem arra utasítja a polgárt, hogy üljön át egy másik autóba (és ezek a katasztrófavédők azóta is belbiztonságilag osztják az észt), különösképpen. Nem kétséges, hogy ha ez így ebben a formában Simicskó szájából elhangzott, már dolgoznak rajta.  Amilyen hülye, naiv idióta vagyok még mindig nem akarom elhinni, hogy ez is ráférne a pofájukra. Pedig.

Kicsit nehéz lesz persze a ligetvédőkre és a Nemzeti Választási Irodánál alkalmatlankodó polgárokra rászabadított izomagyú szekrényajtókat muszlim terroristának álcázni, de a 2006-os zavargások előkészítése is egy igazi sikertörténet volt, szóval nem lehet kérdés, hogy megoldják. Azok után meg főleg nem, hogy Szijjártó Péter tegnap a New Yorkban zajló menekültügyi konferencián kvázi megfenyegette az Iszlám Államot, és nyilván nincs okom azt feltételezni, hogy alaptalanul tette és nem azért, mert annyira jók vagyunk egymagunkban, hogy félkézzel leszámolunk velük.

Félig komolyra ordítva a szót: a kommunikációs hadviselés, ami már régóta átment a lakosság ellen folytatott pszichológiai terrorakcióba, és – mint ilyen – nevezhető nyugodtan nemzetellenes, magyarellenes (bűn)cselekménynek, teljesen elveszítette a kapcsolatot a realitással és az elvtársaknak nem tűnik fel, hogy valójában saját maguk ellen beszélnek. Ha ugyanis Simicskó István azt állítja, hogy Magyarországon bármikor bekövetkezhet egy terrortámadás (eme logika alapján bármikor belecsaphat egy eltévedt meteorit a fényestekintetű felcsúti házába, vagy Mészáros mangalicatelepébe, vagy én is bármikor megnyerhetem az Eurojackpot-ot, amit eddig nem) ez valójában a regnálók saját inkompetenciájáról szóló beismerő vallomás.

Annál gyalázatosabb és szánalmasabb nincs, mint amikor a hon védelmének felkent minisztere politikai kényszerből közli, hogy bármi lehet. Teszi ezt úgy, hogy hónapok óta óbégatják testületileg, hogy Magyarország az egyedüli európai ország, amely képes volt megvédeni a polgárait, lezárta a határait, nem enged be senkit. Hát ha ez így van, akkor hogy jön ide a tűzparancs, hogy jön ide a terrortámadás? Ez van, amikor a nagy igyekezetben már nem tudják mivel licitálják túl egymást.

Pityu! Akkor ordítsuk egészen komolyra. Ha jobban belegondolok, tökéletesen igazad van. Mert például az is előfordulhatna, hogy amíg ti toljátok a gyűlölethaknit és loptok, mintha nem lenne holnap, például kormányozhatnátok is és vezethetnétek az országot valamiféle jó irányba. Ha ehhez viszonyítom a mondanivalódat, akkor egy terrortámadásnak ránézésre is, matematikailag, valószínűségileg, statisztikailag valóban nagyobb esélye van.

A szervilis papagájok sorából semmilyen módon ki nem lógó Simicskó természetesen a bilikék plakát igazságait puffogtatta: az 500 milliós Európában bekövetkezett terrortámadások több, mint 300 halálos áldozatába kapaszkodott, midőn a Magyar Honvédség 2. Különleges Rendeltetésű Ezred és a Terrorelhárítási Központ lövészeti bemutatója után nyomta a gondosan megrágott sódert. A narancsköd okozta rövidlátásban szenvedő polgárnak pedig elhomályosul a tekintete, ökölbe szorul a keze, dühös lesz és ütne, ölne.

Miközben persze (ha eltekintünk attól, hogy ennek legalább a duplája hal meg közlekedési balesetben ugyanennyi idő alatt csak Magyarországon) a terrorizmus rendkívül szomorú és elítélendő cselekmény, miközben egyetlen áldozat is felbecsülhetetlen veszteség, Európa fenyegetettsége a fasorban nincs ehhez a cinikus, gennyes műsorhoz képest, amit a kormány ebben az örökkévalóságnak tűnő elbeszélő jelenben tol. Szándékosan, előre megfontoltan riogatnak, félelmet keltenek, miközben – mint kiderült – benyögik, hogy valójában semennyire nincsenek felkészülve semmilyen váratlan eseményre.

Soha, egyetlen szó nem esik arról, hogy mi a vért tesznek azért (kerítés ide vagy oda), hogy egy ilyen bármikor bekövetkező terrortámadás minél kisebb veszteségekkel megúszható legyen, hogy uszítás helyett miként tájékoztatják objektíven/pragmatikusan a lakosságot arról, hogy merre fusson, ki seggébe bújjon. Pedig a kékplakátos, félkegyelmű üzengetés (értsd: Brüsszelnek üzengetés) helyett célszerű volna valamiféle komolyan vehető tájékoztatásra költeni, amiből a Nógrádi tanár úrnak csápoló lilahajú nénik kiolvashatnák a miheztartást.

És igen, így múlik az életünk, rengeteg visszafordíthatatlan idő, amit annak megválaszolására kellene fordítani, hogy a hülyemagyart érintő, minden egyes napon szembejövő, valós, hétköznapi dolgokkal mi a helyzet és mi lesz, ha majd kirettegték magukat az elvtársak és pszichopata uszítómesterek. Hogy mi lesz október 3-án és azután. Hogy mi a helyzet az egészségüggyel, az oktatással, az ellopott uniós támogatásokkal, az elvándorolt százezrekkel, a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerrel, a mutyik hátán kapaszkodó mutyikkal, a négymillió koldussal, az évente rákban elpusztuló kisvárosnyi magyarral, a haldokló igazságszolgáltatással és az alapvetőnek hitt szabadsággal.

Mivel ezekre a kérdésekre nincsenek válaszok, a Nógrádi és hozzá hasonló, aljas, kétszínű, szakmailag felületes, pénzéhes sarlatánok a Simicskó-féle kormánnyal vállvetve, bűnszövetkezetbe tömörülve terrorfenyegetik az országot. Ahelyett, hogy a polgárok életminőségének javításán fáradoznának, ahelyett, hogy a legnyomorultabbak számára megkönnyítenék a szenvedést, ostoba, primitív migránskampányra és teljesen fölösleges, értelmetlen népszavazásra fordítanak tízmilliárdokat. Konkrétan közveszéllyel fenyegetnek, mert ha ez nem jön be, bukni fognak. Lassan, de egészen biztosan.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS