Létre kellene hozni egy Bizonytalanok nevű pártot

Fotó: Lázár Gergő Fotó: Lázár Gergő

Jól állunk humoros történetekkel – már ami a politikai szférát illeti -, már amennyiben elég morbid valakinek a humorérzéke. Én most leltem rá erre a vicces elemzésre és természetesen meg kell osztanom, hiszen sok olyan perverz olvasó van, aki képes kihagyni a mindennapjaiból például a Magyar Idők néven futó dolgot.

Miután én munkakörileg is, kíváncsiságból is lelkes látogató vagyok ott (is), ezennel közkinccsé teszem, hogy is készül a tőrőlmetszett, mélymagyar statisztika.

Van egy Közvéleménykutatók.hu nevű valami – feltételezem, vállalkozás. Azért nem tudom biztosan, mert semmiféle impresszumot nem sikerült lelnem, bár nem kizárt, hogy csak én voltam az ügyetlen. Ezt a Közvéleménykutatók.hu-t bízta meg a Magyar Idők egy összesítés elkészítésével, nyolc intézet mérései alapján. A fent látható ábra a végeredmény.

Habár a propeller.hun elég bombasztikus címmel – Tovább duzzadt a Fidesz szavazótábora – jelent meg a cikk, a grafikon igen elgondolkodtató. Nézzük, hogyan csinálódik az örömhír:mi

Ezt a grafikát a Magyar Idők alkotta. Mondjuk látszik is. A Fidesz támogatottságát mihez hasonlítja? Az augusztusit a májusihoz. A bizonytalanok táborát is így viszonyítja, szemben például az LMP támogatottságával, mert azt július-augusztus hónapra vetíti. Amúgy a valóság az, hogy a Fidesz szavazótábora egy centivel sem növekedett harmadik hónapja, de azt legalább stabilan csinálta. Csak arról meg mit lehetne írni, pláne hogy lehetne jó kis címet adni neki? Kiemelt figyelemmel arra, hogy bizonyos szellemi szint alatt nem nagyon szoktak a címnél tovább jutni az olvasók.

Ami azonban egyértelmű: a bizonytalanok tábora dinamikusan növekszik. Azon töprengek, hogy létre kellene hozni egy Bizonytalanok nevű pártot és garantáltan megnyernénk vele a választást. Esetleg szoros szövetségben a Nem Tudom nevű párttal, mint a Fidesz-KDNP.

Most, hogy ügyesen megnyertem a választást, nézzük, mi hír még a humor nagyágyúitól! A fővicces – Orbán Viktor – Megérkezett Kötcsére, mert Polgári Piknik van. Innen, a laptop mellől merem állítani: nem sok polgár lehet jelen a rendezvényen, közülük a legkevésbé polgár egészen biztosan a miniszterek elnöke.

Újságíróknak azt mondta ő a szájával:

A népszavazás nem pártügy, hanem Magyarország jövőjéről szól. Aki nem megy el szavazni, átadja a döntés jogát másoknak, és elfogadja azt az álláspontot, ami kialakul.

Fordítom: tök mindegy, hogy érvényes lesz-a a szavazás, mi győztünk október másodikán!

Amúgy a továbbiakban harcra készül a kormányfő, mert neki semmi nem drága, ha rólunk van szó. Pedig nekem történetesen nincs igényem arra, hogy harcoljon értem. Arra meg főleg nincs, hogy ellenem harcoljon, mint már teszi ezt évek óta, az összes hívével egyetemben.

Nem lehetne esetleg békén hagyni egymást? Nem vagyok én túlzottan nagyigényű. Megelégszem azzal, ha a kormány és az ellenzék egységesen nem hazudik, nem néz hülyének és nem lopja ki a párnát a fejem alól.

Annyi igényem lenne még, ha lehet – vagy ha nem -, hogy egyrészt a szociális hálót lesznek szívesek visszatenni a helyére, mert sok idős ember nagyon nagy bajban van. Másrészt jó lenne befejezni az állandó keresztényi hittérítést, mert nem vagyok vallásos, nem is leszek és ettől nem vagyok hajlandó kevesebbnek érezni magamat. Ezen túlmenően nem óhajtom egyik egyházat sem támogatni anyagilag az adómból. Ha mégis, az legyen az én dolgom az adózott jövedelmemből.

A kormány mindenféle tagjai pedig pattanjanak le a mostanra folyamatosnak nevezhető igehirdetésről, mert már túl vagyunk a középkoron. Gondolom én. Lehet, hogy tévedek?adomany