NEHAZUGGY

Komolyan ez az összes kormányzati politika hetedik éve, hogy azok is loptak, azok is hülyék voltak, azok is elszúrták?

Forgács Erzsébet | 2016. Augusztus 15, Hétfő | 7:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy holnap összeül a gazdasági kabinet és megpróbálják kitalálni, mit kellene csinálni. Merthogy igen nagy az országból az elvándorlás (ezt nem Varga mondta természetesen, hanem én), rendkívül magas az adó és járulékteher (szintén szerintem), Varga szerint munkaerőpiaci kihívások vannak. Például munkaerőhiány. Meg munkanélküliség.

De semmi gond, továbbra se engedünk be migráncsokat. Ezt feltétlenül be kell építeni minden interjúba, megszólalásba, nyilatkozatba, de még idén a mikulászacskóra is ezt kell majd ráírni szerintem. Tehát migráncsok nem, hanem járulékcsökkentés. Ez lesz a csodafegyver. Varga ugyan aggódik egy picit, mert a nyugdíjjárulék épphogy fedezi a nyugdíjkifizetéseket, az egészségbiztosítási járulék meg alig se fedezi az ágazat működését. De mindezektől függetlenül a gazdasági kabinet majd megoldja a problémákat, amikről egyébiránt nem a Fidesz-kormány tehet, hanem az elmúlthétév előtti elmúltnyolcév.

„Több év megfeszített munkájával jutottunk el oda, hogy mára az egészségügyi és a nyugdíjkassza is egyensúlyban van, a kifizetések nem haladják meg a bevételeket.”

Ezt mondta Varga Mihály az ő szájával. Én pedig úgy tudom – de biztosan tévedek, mivel nem én vagyok a nemzetgazdasági miniszter – hogy olyan esetben, amikor a kórházak minden évben 50-100 milliárd forint közötti adósságot halmoznak fel, amit aztán ki kell fizetni valakinek – mondjuk az államkincstárnak, ahol a közpénzt tároljuk – az nehezen(se) nevezhető egyensúlyi helyzetnek. Mindeközben egyre lepukkantabb állapotba kerül az egészségügy, alapvető eszközök hiányoznak, az egészségügyi dolgozók tömegesen vándorolnak külföldre. Ez így összességében nem tűnik túlságosan stabil egyensúlynak.

A nyugdíjkassza egyensúlyával kapcsolatban is vannak kétségeim. Nem csak nekem, mindenki másnak is, mivel hosszútávon nem fenntartható, viszont az alacsony magyar bérszínvonal miatt olyan gyalázatos nyugdíjakra lehet számítani pár éven belül, hogy az idős emberek tényszerűen éhezni fognak.

„ Elöljáróban rögzíteném, hogy amikor 2010 elején a Fidesz–KDNP-szövetség a szocialistáktól átvette a kormányrudat, a munkanélküliség megközelítette a 12 százalékot. Állás, munkalehetőség alig volt, a munkaerőhiány szóba sem került. Az elmúlt hat évben számos munkaügyi és adóintézkedést vezettünk be a fordulat eléréséhez, ezeknek köszönhetően nemsokára öt százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta. Ha foglalkoztatáspolitikáról van szó, bátran állunk elébe bármilyen összehasonlításnak, különösen, ha a szocialista kormányok teljesítményéhez mérik a miénket. ”

Én meg megjegyezném, hogy marhára olcsó lózung a kormányváltás időszakára hivatkozni folyamatosan, ugyanis egy gazdasági válságból másztunk éppen kifelé. Most meg oda csúszunk visszafelé. Arról nem beszélve, hogy komolyan ez az összes kormányzati politika hetedik éve, hogy azok is loptak, azok is hülyék voltak, azok is elszúrták? Mi lesz, ha tovább romlik a gazdasági helyzet? Akkor mi lesz a hivatkozási pont? A második világháború? Netán az első? Mondjuk van jónéhány szakasza a magyar történelemnek, amikor pocsékul ment, lehet válogatni.

A sikerpropaganda se annyira igaz, mint amennyire harsány. A beígért egymillió új munkahely marhára messze van az országhatároktól. Már amennyiben a magyar kormány intézte el a magyar munkavállalóknak az állást Angliában, Németországban és egyéb helyeken. Ha nem, akkor meg nincs miről beszélni.

„ Az utóbbi években a kormány csökkentette a személyi jövedelemadót, a mai 15 százalékos magyar kulcs az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. De nem állunk rosszul a társasági adó ügyében sem: a 10 és 19 százalékos mérték szintén alacsonynak mondható.”

Hurrá! Az a baj, hogy amikor elveszik az ember pénzének a felét (jelenleg Magyarországon 49 százalék az adóék, ami azt jelenti, hogy minden kifizetett száz forint után plusz majdnem százat kell befizetni az államkasszába), akkor az marhára mindegy, hogy milyen címszó alatt veszik el. Arról már nem is beszélve, hogy mennyire kevés bérnek veszik el a felét, mert nem mindegy az, hogy az egymilliós fizetés felét adózom és még mindig meg tudok élni, vagy a kétszázezres fizetés felét és máris nyomorszinten vagyok.

Meg sem említem, hogy mindezeken túl semmi látszatja az eszelősen magas elvonásoknak, szinte semmit nem kapunk cserébe érte. Már persze, ha nem vagyunk eleve is milliomosok, mert akkor az egykulcsos adóval igen sok pénzt meg lehet havonta takarítani. Kár, hogy ezt a minimálbéresek fizetik be.

Lehet itt kínlódni 1-2 százalékos járulékcsökkentésen és örvendezni az asztalnál, hogy húha, hány milliárd. De mire az az adófizetőig eljut, elolvad. Ötszáz, vagy ötezer forintnyi béremelkedés meg semmit sem ér.

Az egész rendszer rossz, ezt kellene haladéktalanul átalakítani. Az egészségügyi rendszertől kezdve az oktatáson át a nyugdíjrendszerig mindenhez hozzá kellene nyúlni (már régen hozzá kellett volna, nyolc évvel ezelőtt is, de tíz éve is), ahogy a gazdaság szerkezetét is át kellene alakítani, ha még nem késő.

De nem fog hozzányúlni a kormány, mert feszültségeket okozna a társadalomban. Ezért nem nyúlt hozzá az előző kormány se. Csak a választásokig húzzuk ki valahogy -elv alapján működik a rendszer, közben az ország darabjaira hullik. De nem baj ez, csak sikerüljön valami jó kis propagandaszöveggel betömni az egyszerűek szemét, amitől elhiszik, hogy a hanyatlás az valójában felemelkedés. adomány

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!