Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


És akkor a tusványosi dakota kiásta a csatabárdot

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Orbán Viktor Tusványoson előadott legutóbbi szónoklata – bár nem keltett akkora visszhangot, mint a régebbi beszédek, mert kezdünk immunissá válni a hülyeségekkel szemben – nem kevés meglepő marhaságot tartalmazott. Mondta spontán is a blődliket, de igazán okos mondatok akkor röppentek ki a fejéből, amikor a közönség kérdéseire válaszolt ő. Ugyanis kivételesen lehetett kérdezni, nem úgy, mint itthon egy sajtótájékoztatón. Előre megbeszélt, egyeztetett kérdések záporozhattak spontán módon. Egy feldúlt honpolgár (azt nem tudom, hogy román, vagy magyar honban otthonos) kérdésére (migráncsok!) adott válaszából tudhattuk meg, hogy mi vagyunk az indiánok.

Nem előzmény nélkül való az a kijelentés. Mármint az, hogy mi, magyarok lettünk hirtelen indiánok, mert a miniszterek elnöke eddig is az volt. Elég csak a dakota korszakára gondolni és az ezzel kapcsolatos lódoktori munkásságára.

Egy olvasó – lehet, hogy több, de csak egy jelzést kaptunk – nem képes kiheverni a traumát. Eddig ő úgy tudta, hogy magyar – tehát palóc, jász, matyó, tót, sváb, cigány, zsidó, kun, besenyő és ki tudja, még mi, vagy milyen arányban keveréke és kiknek – erre kiderül, hogy ráadásul még indián is. Levezetem, hogy lettünk mi indiánok.

A kormánypropaganda már az első perctől kezdve – fogalmazzunk finoman, hátha érzékenyebb lelkű indiánok is olvassák – a kevéssé intelligens, nem túlságosan művelt réteget célozta be. Olyanokat, akik úgy hiszik, hogy az értelmiségi egy szitokszó, liberálisnak lenni pedig azonos azzal, mintha az ember egyszerre lenne meleg, anarchista, hazaáruló, migráns, zsidó és cigány. Az ennyire okos szurkolók vélhetőleg utoljára a Nagy Indiánkönyvet olvasták, de még valószínűbb, hogy a televízióban nézték és a nőnemű hívek a mai napig szerelmesek Gojko Mitićbe, az NSZK-ba emigrált, jugoszláv törzsfőnökbe.

A miniszterek elnöke öregszik is, pocakosodik is, de az imázst valahogy fenn kell tartani, a volt MSZMP-tagok, valamint az ő tisztelt feleségeik (főleg a fehérnép) rajongását meg kell őrizni. Sokáig elég volt a lobogó haj és a fiatalos hév, hogy ezek a hölgyek az unokájukat lássák Miviktorunkban, az urak pedig ifjúkori önmagukat. De múlnak az évek, az erek meszesednek (az agyi erek is), a pocak növekszik, a táskák szaporodnak. A szem alatt is, az ágy alatt is (ha futni kell hirtelen). Ideje kitalálni egy másik figurát, akiért lehet lelkesedni. A döglött ló alá szorult dakota bejött ugyan, de már azt is megrágta a fölötte elszálló idő vas foga.

Valamiért azt találta ki a Habony agyával fémjelzett gépezet, hogy indiánok leszünk. Nyilván mi, mindannyian – majd fogunk játszani osonósat és kínzócölöpöset is a későbbiekben – a vezér pedig a törzsfőnök. Ez ugyan nem hangzott el a tusványosi rekkenőben, de elég egyértelmű, ki lovagol az élen. Egy hintalovon. Ha például nem indiánok lennénk, hanem egyiptomiak, akkor Orbán fáraó lenne, de az nem jó ötlet most, mert túl sokaknak ugrana be a felcsúti stadion és a piramisok párhuzama.

Az indiánság azért is megfelelőbb, mert a miniszterelnök feltétlenül be akart nyalni Donald Trumpnak, de a másik nyelvével szidni is szerette volna az USA-t (nehogy túlzottan beképzeltek legyenek). Mert a menekülthullám – fideszül migráncsok özöne – sok mindenki más mellett – Soros, Angela Merkel, magyar baloldal, bármilyen baloldal, liberálisok, Brüsszel, Európai Unió – az Egyesült Államok hibája is.

Itt jön a hihetetlen csavar a történetben, vélhetőleg a hobbifocista és a gipszfaragó-munkanélküli-kiazahabonyárpád duó közös szüleménye. Összekötni a kellemest a hasznossal, a rajongani vágyó szépkorúak egyre gyakrabban felbukkanó ifjúkori, nosztalgikus emlékeit a jelen kor problémáival.

Márpedig amit Orbán Viktor nagyon akar, az úgy is lesz. Összefűzték a magyar indiánokat az amerikai őslakosokkal. Akiket a kontinensre betelepülő civilizált, keresztényi értékekkel ékes – akkor még migráncs – új honfoglalók nemes egyszerűséggel kiirtottak. Pedig egy darab muszlim nem volt a környéken.

A szenilitás felé masírozó, infantilizmusba hajló, süldő lányként megélt szerelmet demeciába keretező nénik is megkapták azt, akiért lehet rajongni és a a daliás időket újraélő, gondolatban a műfogsort csatabárdra cserélő, a töltöttkáposztát tejfölös Bilagittal eszegető bácsik is újra harci lázba lendülhetnek és skalpolásról álmodhatnak.

A sem egyik, sem másik kategóriába nem tartozó, de a magyar nép kivételes, kiválasztott mivoltát minden pillanatban megélő, napi szinten Trianont sirató honvédők is megkapják a lelki lóbalzsamot, hogy amennyiben mostanában már nem lehetünk nagy ország, legalább akkor indiánok lehetünk.

Engem csak az aggaszt egy kicsit, hogy mi lesz itt akkor, amikor a reménybeli Csingacsgukok összepofozkodnak a szintén honvédelem-szakos jövőbeni csendőrökkel, hogy kié legyen a halálra rémült kakaska püspökfalatjából kitépkedett tolldísz.

Szerintem mi, többiek – akik mégsem akarunk indiánok lenni – kezdjünk bele a baromfitenyésztésbe. Ameddig Tiborcz, Garancsi, Csányi, Simicska, Mészáros, Matolcsy vagy/és ezek rokonsága fel nem fedezi, hogy a kakastollban van a nagy lóvé, mi meg is gazdagodhatunk. De legalább megtollasodhatunk.

Uff!adomány

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.