Ha van egy kis szerencsénk, egymás torkának esnek

Forrás: Vasárnapi Hírek Forrás: Vasárnapi Hírek

Kövér László éppen keresztúthoz ért és azóta is ott huhog féllábon ugrálva, hogy senki se menjen más irányba, mint amit ő helyesnek lát. Elméletileg választani lehet az uniós értékrend és  a Kövér által többször megénekelt keresztény kulturális közösségekre épülő népek Európája között, de aki az Unió felé akarna menni, azt a magyar házelnök leköpi lendületből.

Az a helyzet Kövér úr, hogy – szemlesütve bevallom – nem vagyok vallásos. Soha nem is voltam, nem is szerepel a terveim között. Most sem, amikor pedig divat, de kötelező is annak, aki vinni akarja valamire ebben a keresztül-kasul fideszizált országban. Én a magam részéről egészen jól elvagyok ezzel a hitetlenségemmel, de értetlenkedve szemlélem azt az egymást erősítő nyomulást, amit a kormány és persze Kövér László véghezvisz.

A Martosi Szabadegyetem fórumán handabandázó házelnök azt hirdette, hogy „a migránsok beáramlását támogató Wilkommenskultur céljairól kiderült, hogy annak hátterében nem a munkaerőhiány megoldását célzó igyekezet, hanem Európa kulturális, etnográfiai térképének átalakítása áll, s ez párhuzamban van az Európai Unió központosítását célzó törekvésekkel.

Hogy ez honnan derült ki? Hát onnan, hogy ezt mondta Fricz Tamás, aki kétségtelenül egy határokon átívelően jelentéktelen tényező. Arra viszont tökéletesen megfelel, hogy néhány nappal később Kövér László alapvetésként hivatkozzon a halom zöldségre, amit a házi eszmefaragójuk előállított.

Így épülgetnek egymásra a fideszes baromságok, körbehivatkozásokkal, zagyvaságok tényként való tálalásával és természetesen uszítással, gyűlöletkeltéssel fűszerezve. Kövér csak annyiban lóg ki ebből a kersztényi erkölcsökre hivatkozó bagázsból, hogy kicsit otrombább, mint az elvtársai.

Közben pedig omladozik a szorgosan összegányolt NER rendszere, mert már képtelenség minden szemetet a túltömött szőnyeg alá kotorni, az bugyog kifelé minden irányból. Ilyen drámai helyzetben jól jön a népszavazásnak álcázott mozgósítási kísérlet, nehogy elfeledje az egyszerűagyú hazafi, ki képes őt megvédeni a fürtökben támadó migráncsoktól.

Civilizált országokban úgy szokott lenni egyébként, hogy amennyiben a kormány, kiemelten a kormányfő népszavazást kezdeményez egy olyan ügyben, ami számára politikailag alapvetően fontos és az a népszavazás nem támasztja alá a kormányfő elképzeléseit, akkor a nép bizalmát elveszített kormányfő – vele a komplett pereputty – lemond. Mert egy sikertelen népszavazás egyfajta bizalmatlanságot jelent a kormánnyal szemben. Tudom, ez nálunk nem fordulhat elő, a népszavazás eredményétől teljesen függetlenül a kormány tovább döngeti a mellét, Orbán pedig garantáltan nem mond le magától még akkor sem, ha mentő viszi el a jól megérdemelt nyári szabadságára és ehhez egy hátul kötős zakót kell igénybevennie az egészségügy alulfizetett alkalmazottainak.

Ezért a magam részéről nem igazán hiszek abban, hogy a kormányfő hirtelen rátalál a benne rejtőző becsületes politikusra és levonja a konzekvenciákat. Bármikor, bármiből.

Az ad okot némi optimizmusra, hogy a jelek szerint a Fidesz legfelső köre elkezdte felzabálni önmagát. Rogánt már a sűrű templombajárás sem fogja kimosdatni a mostani botrányból, sőt, mások is kezdenek belekeveredni. Lázár János mindenre rátelepedő hatalma nyilván szemet szúrt a vezérnek is, ezért igyekszik visszavágni a sasfiók szárnyait, de lehetséges, hogy elkésett a műtéttel.

Ezzel kapcsolatban találtam egy érdekes elemzést Török Gábor és Mráz Ágoston Sámuel kooprodukciójában, mely szerint komolyabb elvi-politikai nézeteltérések állhatnak a háttérben. Mármint az Orbán-Lázár kakaskodás hátterében. Elvi nézeteltérések. Mondom: elvi.

Ha valami, ez teljesen kizárt szerintem. Hogy ennek a két üzletembernek elvei lennének, az nagyjából annyira valószínű, mint az, hogy Kövér László levágja a bajuszát egy óvatlan pillanatban. Nincsen itt szó elvekről. Pénzről, hatalomról és pénzről van szó, semmi másról. Meg pénzről és hatalomról. Nem hinném, hogy Orbán egykönnyen hajlandó lenne átengedni a hatalmát Lázárnak, de azt sem hiszem, hogy Lázár lemondana erről, amennyiben esélyt lát a győzelemre. Ha van egy kis szerencsénk, egymás torkának esnek és harc közben szétverik maguk körül szeretett kormányunkat is. Minden vallástalanságom ellenére fogadom: ha ez bekövetkezik, gyújtok egy gyertyát az illetékes szent tiszteletére. Addigra kiderítem, hová kell céloznom a hálámat.adomány